3. Vörösmarty Mihály: Szózat
A vers keletkezése: 1836-ban keletkezett. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot.
A cím értelmezése és a vershelyzet: A szózat jelentése ünnepélyes beszéd, itt a nemzethez intézett felhívás. A felhívás a következő: legyél hű a hazádhoz. A felhívás rövid és kemény parancs (itt élned, halnod kell). A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes.
Műfaj: Óda. Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű dallamos lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi.
Szerkezet - Szónoki beszéd. A Szózat felhívás a magyar nemzethez, és ez alakítja ki a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet. A szónoki beszéd részei: a hallgatók megszólítása, a cél kijelölése, és a meggyőzéshez szükséges érvek felsorolása, valamint a cél megvalósításának eredményei.
Keretes szerkezet: A Szózat szerkezeti felépítése szimmetrikus. Három fő részre osztható. Keret, középső rész, keret. Képlettel kifejezve: A - B - Av. Két-két versszak alkotja a keretet. A középső rész újabb három részre osztható.
B/1. rész:
A nemzeti múlt dicsőséges pillanatait és nagy alakjait idézi el Vörösmarty (honfoglalás, Árpád, Hunyadi, Rákóczi szabadságharc). Anaforákkal (a sor elejének megismétlése) erősíti az összetartozás érzését, illetve élesztgeti a nemzeti büszkeséget a költő. (ez a föld, ez melyhez; itt küzdtenek, itt törtek össze).
B/2. rész:
Ebben a részben Vörösmarty a saját jelenét mutatja be. Azt, hogy mi lett a következménye a balszerencsés eseményeknek. Azt, hogy bár sok baj érte a magyarokat, a jövő mégis a mi kezünkben van. A rendíthetetlen hűség, a jövőért való munkálkodás megváltoztathatja a történelmet. Az anafora (sor elejének ismétlése) mutatja be azt a költő belső vívódását (az nem lehet), amelyet a nemzet sorsának alakulása vált ki belőle.
B/3. rész:
A jövő látomásában két hatalmas tablóképben mutatja be a nemzet sorsát. Az egyikben egy jobb kor következik el, a másikban pedig bekövetkezik a nemzet halála.
KERET 2 vsz
Múlt (dicsőséges nemzeti múlt) 3 vsz
JELEN (Küzdeni kell) 4 vsz
JÖVŐ (Látomás=vízió; kétféle jövőkép) 3 vsz
KERET 2 vsz
Stílus: A romantika aktív irányzatát képviseli. Nem istenhez fohászkodik, nem imádkozásra buzdítja az embereket, hanem kemény küzdelemre hív a sorssal szemben.
A romantika jellemzői közül megtalálható a versben a nemzeti múlt bemutatása (honfoglalás), a kivételes jellemek (Árpád, Hunyadi). Az ellentétek (bölcső-sír, élned-halnod, jobb kor-nagyszerű halál,) az emberek meggyőzését szolgálják.
A festőiséget a hatalmas tablóképek adják. Ezek a tablók az egész nemzetet állítják elénk, harcok és vér közepette.
Rím, ritmus: A Szózat időmértékes verselésű. Jambusok építik fel ( U - ) Rímei félrímek (x a x a )
Összegzés : 1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésre. Ezt a pályázatot Egressy Béni nyerte. Azóta második nemzeti énekünkké vált. Fontos eseményeket a Himnusszal kezdünk, és a Szózattal zárunk.
2. Kölcsey Ferenc: Huszt
Huszt története:
1703. szeptember 17-én a helyőrség megölte a vár osztrákokhoz hű parancsnokát, kinyitotta a felkelők előtt a kaput, és a szabadságharchoz csatlakozott. Az osztrákok a kuruc felkelés bukása után csak 1711-ben tudták elfoglalni a várat. A császár utasítást adott a vár lerombolására, de parancsát nem hajtották végre.
1766-ban egy éjszaka három helyen is villám sújtott a várba. Épületei kigyulladtak, a lángok elérték a lőportornyot. Hatalmas robbanás rázta meg a környéket. A bevehetetlen várból csak füstös, kormos, égbe meredező falak maradtak.
A várat soha többé nem építették fel.
1. Vershelyzet:
Kölcsey 1825-ben meglátogatta a várat. A magas hegy tetején álló rom látványa felejthetetlen élmény volt számára.
2. Cím:
A huszti vár a Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt.
3. Stílusa: romantika
Helyszín -- történelmünk egy dicsőséges korába visz el (Huszt vára a Rákóczi-szabadságharc egyik dicsőséges színhelye volt.)
Festői képek (magányosan álló várrom, éjszaka, holdfény)
Váratlan helyzet: a szellemalak megjelenése. Ám a szokásos szerepe helyett a rémalak itt a romantika aktív irányzatát foglalja össze (régi kor árnya felé visszamerengeni mit ér).
4. Műfaja: epigramma
Rövid, tömör, csattanóból és előkészítőből álló lírai műfaj.
(Nem érdemes a múlt dicsőségén elmélkedni, nem szabad a múltban elmerülni. A jelenben kell élni és dolgozni a jövőért, hogy az is éppolyan szép legyen, minta múlt.)
Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort.
Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derűl.
5. Szerkezete:
Az első rész egy rövid történet vagy gondolatmenet, a második rész egy szellemes, meglepő fordulattal=csattanóval zárul.
A Huszt is követi ezt a felépítést. Az első négy sor bemutatja a várat, az éjszakát, és a váratlanul megjelenő szellemet.
A második rész a szellem meglepő szavait idézi: ijesztgetés helyett, vagy a régi dicsőség emlegetése helyett a jövőért aggódik, tettekre sarkallja a költőt.
6. Verselés
Rímei a szerkezettel együtt változnak. Az előkészítő részben ölelkező rímeket találunk (abba), a lezáró részben nincsenek rímek, valószínűleg azért, hogy a rímek csengése ne vonja el a figyelmet a mondanivalóról.
Verselése időmértékes. Disztichonokból épül fel: egy hexameter és egy pentameter alkotja a sorpárt.
Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort. -- hexameter sor
- U U / - - / - U U/ - - / - U U / - -
Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derűl. -- pentameter sor
- - / - U U /- Z / - U U / - U U / - Z
A hexameter hat verslábból áll, spondeusokból (- -) és daktilusokból (- ᴜ ᴜ). Az ötödik versláb mindig daktilus, a hatodik pedig spondeus ( - - ) vagy trocheus (- ᴜ).
A pentameter a neve szerint öt, valójában hat verslábból áll, de a harmadik és a hatodik versláb csonka (egy szótagból álló).
1. Kölcsey Ferenc: Himnusz
1. A vers keletkezése
Kölcsey 1823. január 22-én, a Szatmár megyei Csekén írta. A vers csak több év után, 1828 decemberben, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurórában, majd 1832-ben a gyűjteményes Kölcsey verseskötetben jelent meg.
2. Címértelmezés és műfaj
A himnusz nemcsak a vers címe, hanem egyúttal a műfaja is. Az ókori görögöknél keletkezett ez a műfaj. Istenhez szóltak benne: dicsérték, hogy elnyerjék a jóindulatát, és segítségért könyörögtek benne.
Kölcsey is ezt a hagyományt követi. Áldást, békességet kér a magyarokra. (Isten, áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel).
3. Az alcím értelmezése
A versnek van egy alcíme is: A magyar nép zivataros századaiból. A zivataros század metafora utal a vers témájára. A magyar nép történelmének fontos állomásait mutatja e, azt, hogy mennyi baj és bánat érte már az országot a századok során. Ez egyúttal Isten meggyőzésére is szolgál: bármilyen bűne volt a magyaroknak, azt többszörösen megbűnhődték, vagyis most már joggal kér segítséget a költő a nép számára (megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt).
4. A vers szerkezete
Keretes szerkezetű.
1. vsz.: keret: fohászkodás Istenhez A legfőbb mondanivalót tartalmazza: többet szenvedett már e nép, mint amennyi szenvedésre bűneivel rászolgált.
A 2-3. versszakban a dicsőséges múlt képei és nagy alakjai sorakoznak. Itt kerül említésre a honfoglalás Árpáddal, valamint Mátyás uralkodása.
Ekkor isten kegyelméből a magyarok békében és bőségben éltek. Erre utal az ért kalász és a szőlővesszők képe. Ez egyúttal a misék jellegzetes eszközei is, az áldozás képei (kenyér és bor).
Mátyás dicsőséges hadjáratait az alliterációk is kiemelik: (s nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára).
A fordulópont a 4. versszak elején található. Egy felkiáltással és egy ellentétes kötőszóval (Hajh, de) kezdődik a nemzetet ért csapások bemutatása (tatár- és törökdúlások, belső viszályok és harcok; pl: Rákóczi szabadságharc).
A 4-5. versszakban arról ír Kölcsey, hogy a pusztulás a magyarok bűnei miatt következett be. Ez a kép a középkor vallásos elképzeléseivel függ össze: Isten megbünteti azokat, akik megszegik parancsait.
A 6. versszakban észrevétlenül térünk át a múltból a jelenbe. Ezt az igeidők változásával éri el a költő (bújt - múlt, nyúl - jelen, nézett - múlt, lelé - múlt, hág - jelen, száll - jelen). A Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburg-megtorlás következett. (Bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjába). A himnusz mondanivalójának tetőpontja ebben a versszakban található. Elvesztettük a hazánkat (nem lelé honját a hazában). A legfontosabb gondolatot alliterációval is kiemeli a költő.(honját a hazában).
A 7. versszak Kölcsey jelenét mutatja be, éles ellentétben áll egymással a múlt és a jelen (vár ↔kőhalom; kedv, öröm↔halálhörgés, siralom; rabság↔szabadság)). Uralkodó képe a rom, a romantika kedvelt képe, amely egyszerre képes felidézni a a múltat, a jelent és a jövőt.
8. vsz.: keret: nyomatékosítja a mondanivalót - retorika
5. A vers stílusa
A romantika stílusjegyei jellemzőek a versre. Elsősorban a nemzeti múlt és történelmünk nagyjainak felidézése (honfoglalás, Árpád, Mátyás, török világ). Az ellentétek gyakorisága is a romantika egyik legfontosabb stílusjegye. Nemcsak a múlt és a jelen képei között találhatók meg ezek az ellentétek, hanem a vers más részeiben is ott vannak (bal sors↔víg esztendő, múltat↔jövendőt, védő kar↔ felé kard nyúl,hős magzajai felvirágozának↔lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre).
Szenvedélyes és lendületes a himnusz. Az érzelmek hullámzása mellett az aktív igék segítik ennek a hangulatnak a kibontakozását (küzd, gyújt, elsújtád, zúgattad, támadt, hág).
A festőiséget a nagyszabású tablók (olyan költői kép, ahol sok ember szerepel, és a kép rendkívül mozgalmas, a mozgalmasságot a színek, fények, hangutánzó szavak, aktív igék biztosítják). Ilyen tablóképek például a honfoglalás, a Bécset ostromló magyar sereg, a mohácsi csata képe, vérözönbe és lángtengerbe fulladt ország.
6. Verselés
A himnusz időmértékes verselésű. Trocheusokból állnak a sorai ( - U ). Spondeus - -
A sorok keresztrímekben végződnek (abab; cdcd).
7. Összegzés
1844 februárjában az akkorra már népszerűvé vált vers megzenésítésére pályázatot írt ki a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A pályázatot Erkel Ferenc nyerte, aki egyetlen óra alatt írta meg a Himnusz zenéjét.
Ma a Himnusz keletkezésének napja (január 22.) a magyar kultúra napja.