A legsikeresebb szélhámos

Karl May német regényírót eredetileg Karl Hohenthalnak hívták. Voltak még egyéb nevei is. Korai kalandos, bűnügyi, falusi, érzelmes szerelmes regénye címlapjain hol Ernst von Lindennek, hol Paul Lautrémont-nak, máskor von Löwennek, Diaz Romannak vagy Emma Polnerek nevezte magát. Egy ízben indián tárgyú regénye, a Winnetou Karl May néven jelent meg. Ez a név hamarosan világhírű lett, ettől kezdve az írónak haláláig Karl May volt a neve.

Karl May szegényes, sokgyermekes kézműves család fia volt. Kezdetben tanítóféle akart lenni, még tanítói diplomát is szerzett, de hamarosan börtönbe került. Előbb csak sikkasztásért, majd csalásért, hamarosan már váltóhamisításért ítélték el. Ifjúsága idején több évet töltött börtönben. Ott alkalma volt képzelődni, és leírni mindazt, amit összeképzelt. A rendőrségek, ügyészségek és bíróságok világában hamarabb lett ismerős a neve, mint az olvasók körében. Valódi néven volt szélhámos, és mindig más néven volt író. Amikor felismerte, hogy veszélytelenebb írni, mint bűncselekményeket elkövetni, különböző újságoknak izgalmas történeteket, riportokat adott. Ezek általában meg is jelentek, még csak nem is kérdezték, igaz-e mindaz, amit ír. Nem volt igaz, de mindig érdekes volt. A kiadók is szívesen fogadták a ponyva ízű kalandos kisregényeit. Felismerte, hogy az irodalomban legalább olyan egyszerű szélhámoskodni, mint csalással, vagy sikkasztással, csak az irodalommal veszélytelenebb a dolog, viszont legalább annyit keres egy álindián vagy álszkipetár (albán) regénnyel, mint egy sikeres váltóhamisítással. 70 évet élt - 1842-től 1912-ig, és ha a komoly kritikusok olykor csóválták is a fejüket, a tömegsiker elkábította a bírálókat is. Inkább megtették ifjúsági írónak, hiszen az ifjúság azt is elfogadja valóságnak, amit a felnőttek már kinevetnek. Komoly mércével mérve kalandos és kalandor hősei inkább mesealakok, mint valódi emberek. Lélektana még felületesnek se mondható, társadalomábrázolása hamis, eszményei gyerekesek. De mindig fordulatos, mindig érdekes, amit ír és ahogyan írja. Felnőttkorunkban szeretettel szoktunk visszaemlékezni kellemes kamaszkori olvasmányainkra.

De az már hiteles lélektani tény, hogy Hitler hangzatosan vallotta, hogy legkedvesebb írója éppen ez, na Karl May... vagy akárhogy is írják.

(Hegedűs Géza)