Összefoglalás - Arany János: Toldi

Arany János a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a Toldi kéziratát. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele: a költemény országosan ismerté tette Arany nevét, sőt még Petőfi barátságát is megszerezte vele, aki költői levélben (episztola) köszöntötte Arany Jánost.

A Toldi trilógia, azaz három részből álló irodalmi mű. Két további része a Toldi szerelme és a Toldi estéje.

Előzménye, Arany János forrásai voltak Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriája a XVI. századból, és a nagyszalontai néphagyomány.

A Toldi műfaja: Elbeszélő költemény: az epika műneméhez tartozik, bár formája verses. Cselekményes, tehát történetet mesél el, fő- és mellékszereplői vannak. Költői képek használata.

Toldi Miklós valóságos történelmi személy volt, a költemény a hozzá fűződő mondákat dolgozza fel. A 14. században élt, Nagy Lajos király (1342-1382) korában. Szalontán született.

A Toldi verselése, akár a János Vitézé ütemhangsúlyos verselésű, felező tizenkettes. Az ütemhangsúlyos verselésben a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.

Rímelése: páros rím, melynek rímképlete: a a b b (1-2, 3-4 sorok rímelnek.)

Az énekek előtt mottó található, melyek Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriájából származnak. Szerepük, a hangulat előkészítése, a cselekmény előrevetítése.

Népies, népmesei elemek: A főszereplő népmondai hős, a legkisebb fiú története, nagy erejű hős, vándorút, meseszámok, mesei igazságszolgáltatás, próbatételek

Erőpróbák: Rúd, Malomkő, Farkaskaland, A Bika megfékezése, A Cseh vitéz legyőzése.

Fogalmak:

Allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása (álom= pillangó)

Metonímia: névátvitel, névcsere.

A két fogalom (szó közötti) kapcsolat lehet:

ok-okozati

térbeli

időbeli

anyagbeli

Költői képek felismerése idézetek alapján:

(hasonlat, metafora, megszemélyesítés) https://learningapps.org/3569313

A szerkezet ismétléséhez ajánlom a tankönyv 153. oldalán található összefoglaló táblázatot.

Fogalmazási feladat:

Mi igaz Miklósra: hirtelen haragú vagy megfontolt? 8-10 mondatban érvelj az egyik állítás mellett!

Összefoglalás - monda, rege, ballada

I. Műnemek:
Epika, Líra, Dráma

II. Műfajok:

1. Monda: elbeszélő műfaj, amely a történeti múltból merít. Híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg. Szájhagyomány útján terjed. Rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.

A monda fajtái:
Eredetmonda:
Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: A csodaszarvas mondája
Helyi monda:
Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz árka.
Természeti monda:
Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl:Balatoni kecskeköröm stb.
Történelmi monda (történeti monda):
Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl: A vérszerződés
Királymonda:
Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Szent László király utolsó győzelme.

2. Rege: a monda verses formája (verses formában megírt mesés elemeket is tartalmazó történet, amely a történeti múltból merít).

Pl: Rege a csodaszarvasról → Egyben eredetmonda is! A magyar és a hun népek eredetét meséli el.

3. Ballada: "Tragédia dalban elbeszélve"

A balladában a három műnem (líra, epika, dráma) jellemzőit egyaránt megtaláljuk. Lírai vonása az érzelemgazdagság, a verses forma és a költői képek használata. Az epikára jellemző tulajdonsága, hogy történetet beszél el. A párbeszédes előadásmód, tragikus végkifejlet pedig a drámához teszi hasonlóvá.

A ballada további jellemzői:

- Tragikus befejezés (pl.: Kömíves Kelemenné halála)

- Ismétlődő sorok, versszakok (pl.: "Összetanakodik tizenkét kőműves...")

- Rövid, tömör előadásmód

- Ellentétek (jó-gonosz, gazdag-szegény)

- Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek, lehet hiányos a cselekmény is (pl.: Nem tudjuk, mitől dől össze Déva vára.)

- A balladai konfliktus: A balladák középpontjában sokszor valamilyen ellentét, konfliktus áll. A konfliktus az ellentétes erők összecsapása.

4. Elbeszélő költemény: Epika műneméhez tartozik. Verses formájú. Különböző helyszíneken játszódik, cselekményes. Fő- és mellékszereplői vannak.

5. Történelmi románc: (Románcos ballada) A balladától a könnyedebb hangvétel különbözteti meg. A vége sem tragikus.

III. Verselések:

1. Ütemhangsúlyos verselés: Ritmusa a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul. Az ütemhangsúlyos verselés alapegysége az ütem. Az ütemhangsúlyos verselés formáit a sor szótagszáma és a benne lévő ütemek száma alapján nevezzük el. Pl: Rege a csodaszarvasról

"Száll/ a /ma/dár//, ág/rul/ ág/ra

1 2 3 4 5 6 7 8 → Felező nyolcas.

2. Időmértékes verselés: Ritmusa a rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozásán alapul. Rövid a szótag, ha a magánhangzó rövid és utána egy mássalhangzó áll. Hosszú a szótag, ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után kettő vagy több mássalhangzó áll. Alapegysége a versláb.

Tanult Verslábak:

jambus u - (rövid, hosszú),

trocheus - u (hosszú, rövid)

daktilus - u u (hosszú, rövid, rövid)

spondeus - - (hosszú, hosszú)

Hexameter:

Időmértékes sorfajta, mely 6 verslábból áll. Szerepelhet benne: daktilus, spondeus, trocheus. Az 5. versláb mindig daktilus. A 6. versláb spondeus vagy trocheus.

IV. Az olvasott művek és műfajuk:

Arany János : Rege a csodaszarvasról - rege

Kőmíves Kelemenné - ballada

Arany János: Mátyás anyja - történelmi románc (románcos ballada)

Arany János: A walesi bárdok - történelmi ballada

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi - elbeszélő költemény

Szimónidész: A thermopülai hősök sírfelirata - epigramma

V. További fogalmak:

Rím:

A sorvégi hangok összecsengése.

Refrén:

Visszatérő verssor, versszak.

VI. Fogalmazás

Arany János versében a bárdok életüket adják a szent ügyért. Fogalmazd meg véleményedet 8-10 mondatban arról, mi a fontosabb: a biztonság vagy az őszinteség!