Viszonyszók

A viszonyszók viszonyjelentéssel rendelkező szavak: önálló jelentéssel nem rendelkeznek, viszont a mondatokban más szavakhoz kapcsolódnak, és hozzátesznek valami bonyolultabban megfogalmazhatót, mégis fontosat a jelentésükhöz.

Fajtái:

• névelő
• névutó
• igekötő
• segédige
• kötőszó
• módosítószó

1. Névelő:

a) határozott (a, az)
Az az névelő azonos alakú a mutató névmással.
Megkülönböztetés:
- toldalékolás (a névelő NEM toldalékolható)
- névmás rendszerint hangsúlyos
b) határozatlan (egy)
Egy névelő azonos alakú a számnévvel.
Megkülönböztetés:
- hangsúly (a névelő hangsúlytalan)

1. A gyerekek AZ ajtónál várakoztak. -> határozott névelő  
2. Ne EGY könyvet kölcsönözz ki, hanem hármat. --> számnév
3. AZ nevet, aki utoljára nevet. --> mutató névmás
4. Bármelyiket választhatod, de EGY mindenképp maradjon. --> számnév
5. Holnap AZ keresi meg a kulcsot, aki ma nem tette a helyére. --> mutató névmás

2. A névutók

A névutók a névszók után állnak, és a határozószókhoz hasonlóan valamilyen körülményt fejeznek ki az előttük álló névszóval együtt. Nem lehet bővíteni, és nem lehetnek önálló mondatrészek sem. A határozói körülmény függvényében különféle névutókat különböztetünk meg. Néhány névutóra a háromirányúság is jellemző.

Jelölhetnek:

• helyet: pl. alatt - alá - alól, felett, mögött, előtt, mellett; 
• időt: pl. múlva, után, óta, előtt, között; 
• egyéb körülményt: pl. helyett, nélkül, szerint, miatt, ellen, végett, részére.
  

Névutó vagy határozószó?
Mivel a határozószók is körülményeket fejeznek ki, nem mindig egyszerű megkülönböztetni őket a névutóktól. Ezt nehezíti, hogy néhány névutónkra a többszófajúság jellemző. Segíthet, ha megfigyeled, hogy a hozzá kapcsolódó névszón van-e toldalék. A névutók ugyanis általában toldalékolatlan névszókhoz kapcsolódnak; ha tehát a névszón van toldalék, akkor az utána álló szó határozószó. Névutó például: két szék között, három óra tájban; viszont határozószó: (az ajtótól) jobbra, (a helyzetéhez) képest stb.

3. Igekötő

• igéhez, igenévhez, igéből képzett főnevekhez kapcsolódik
•  körülményt módosít

Szerepük:
1. jelezhetnek irányt (felmegy, lemegy)
2.utalhat befejezettségre
3. jelentést is változtathat (olvas → beolvas)
Helyesírás:
1. ige előtt→ egybeírjuk pl.: megköt
2. ige után → különírjuk pl.: kösd meg
3. ha ige és igekötő között egy 3. szó áll: meg fogja kötni
(megköt, kösd meg, meg fogja kötni )
4. megismételt igekötők: (megáll) → meg-megáll, vissza-
visszatér,
5. ellentétes jelentésű igekötők: kötőjel DE az igét külön
kell írni pl.: ki-be járkál, le-fel sétál.

4. Segédige

• igéhez, igenevekhez járulhat,
• a magyarban két segédige van a fog és a volna
  

Névmások és igenevek

(órai munka - május 3.)

Redmenta teszt

Az igenevek

A névmások

Fogalma

• A névmás helyettesítő szófaj. Átveszik a helyettesített szó jelentését.

Fajtái
1.) Csak főneveket helyettesítő névmások

• személyes névmás
• birtokos névmás
• visszaható névmás
• kölcsönös névmás

2.) Főnevet, melléknevet és számneveket helyettesítő névmások

• kérdő névmás
• mutató névmás
• vonatkozó névmás
• általános névmás
• határozatlan névmás

I. A SZEMÉLYES NÉVMÁS

• A beszédhelyzetben szereplő személyek, dolgok nevét helyettesítik.

Fajtái:

• A személyes névmás ragozatlan formája: én, te, ő, mi, ti, ők
  

• A személyes névmás ragozott formája: engem, téged, bennem, hozzám, velem stb...
  

• A cselekvés visszairányul arra, aki cselekszik, vagyis visszahat.

• "magam" + ragozott alakjai pl.: magunk, magamról, magamhoz stb...

III. A KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS

• A kölcsönös névmás két személy egymásra irányuló cselekvését, vagy egymással való kapcsolatát fejezi ki.

• "egymás" + ragozott alakjai --> egymást, egymásnak, egymáshoz stb...

IV. A BIRTOKOS NÉVMÁS

• A birtokos névmás kifejezi, hogy ki a birtokos, és hány birtoka van
• enyém, tiéd, enyéim, tieid stb...

V. A KÉRDŐ NÉVMÁS

• A kérdő névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre kérdezünk rá.
• Kérdőszavak! ki? mi? melyik? kit? mit? kihez? kiről? kinél? kivel? stb.

VI. A MUTATÓ NÉVMÁS

• A mutató névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre mutatunk rá.
• ez, az + ragozott alakajai --> azt, ezt, abban, ebben, annál, annak, ennek stb...

VII. A VONATKOZÓ NÉVMÁS

• Szerkezete a + kérdő névmás --> pl.: amennyi, ahány, aki

VIII: A HATÁROZATLAN NÉVMÁS

• Egy személyt, dolgot, tulajdonságot, mennyiséget nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
• Jellegzetes előtagok: vala-; né- ; valahány, valaki, valamennyi, néhány

IX. AZ ÁLTALÁNOS NÉVMÁS

• Az általános névmás mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
• Jellegzetes előtagok: akár-; bár-; se-; mind-; --> mindenki, senki, bárki, akárhol stb...

Számnév

Fogalma:
- A számnév személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét mutatja meg.

Kérdőszavai:
- Hány? Mennyi? Hányadik? Hányad?

Fajtái:
1.) Határozott számnév
a) Tőszámnév
egy, öt, tíz, száz
b) Sorszámnév
első, ötödik, tizedik, századik
c) Törtszámnév
ötöd, tized, század
2.) Határozatlan számnév
sok, kevés, néhány, tengernyi

Helyesírása:
1.) A számok tagolása
- kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat
tizennégy, nyolcszázkilencvenhat,
- kétezren felül a számnevet - hátulról számolva - hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk
3 016 = háromezer-tizenhat
47 563 = negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom
7 490 530 = hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc

2.) A sorszámnevek helyesírása
- a számok után pontot teszünk
1. osztály, 3. sor, a 10-12. oldalon DE március 15-én! (pont nélkül)
- a pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk
3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel, a Tutaj u. 4.-be

3.) A törtszámnevek helyesírása

• Ha törtszámnév előtt tőszámnév áll, a szókapcsolatot különírjuk, pl. két harmad, négy heted. Amikor a tőszámnév és a törtszámnév együtt kapcsolódik egy másik szóhoz, akkor viszont a két számnevet már egybeírjuk, pl. háromnegyed hat, öthatod rész.

A keltezés:
1.) Dátum írása
- 2012. szeptember 1.
- 2012. szept. 1.
- 2012. IX. 1.
- 2012. 9. 1.

(02.10.)

A melléknév

Fogalma:

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Kérdőszavai:

Milyen? Melyik? Miféle? Mekkora?

Wordwall feladatok

A melléknév toldalékai

Melléknév kereső

A melléknév toldalékai 2.

(02.08.)

Főnév - Tulajdonnevek

A jegyzet folyamatosan frissül (2022. január 4.)

A tulajdonnevek helyesírása

1) A személynevek:

Toldalékolás:
Ha a régies betűre vagy x-re végződő személynevekhez kapcsolódnak, a ragok v-je helyett a név végén ejtett hanghoz idomult mai formát írjuk.
Pl.: Kossuthtal, Babitscsal;
NEM alkalmazzuk az egyszerűsítése elvét! Pl.: Kiss-sel, Mariann-nal

-i, -s képzők:
a) Egyelemű és összetett családnevek:
Kisbetűvel kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk.
például: móriczi, rippl-rónais.

b) Két vagy több különírt elemből álló személynevek:
Megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt.
Pl.: Eötvös József-i.

Az uralkodóházat jelentő ház, család és dinasztia szót kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez, például: Anjou-ház, Árpád-ház, Jagelló-ház, Habsburg-család, Karoling-dinasztia.

2) Csillagnevek:

A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevében minden szót nagybetűvel kezdünk. Pl.: Vénusz, Nagy Medve

DE!!!

Ha egy csillagászati név utolsó tagja köznév (felhő, köd, üstökös stb.), kisbetűvel kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz.
Pl.: Magellán-felhő, Androméda-köd.

-i (-beli) képzős alak: (szabály: mint a személyneveknél)
a) Egyelemű:
Kisbetűvel kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk.pl.: vénuszi, holdbeli; 

b) Két vagy több különírt elemből álló:
Megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt. Pl.: Nagy Medve-beli.

3) Az intézménynevek

Az és kötőszó, valamint a névelők (a, az) kivételével - minden tagot nagybetűvel kezdünk. 

-i képző:

a) A tulajdonnévi értékű tag(ok):

Nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Pl.: Madách Színház → Madách színházi

b) köznévi elem(ek)et:

Kisbetűvel kezdve írjuk. Pl.: Honvédelmi Minisztérium → honvédelmi minisztériumi

Az intézmények kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését helyesebb kis kezdőbetűvel írni.

Pl.: a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága.

4) A márkanevek

Gyártmányoknak, termékeknek, készítményeknek márkanévként használt elnevezésében minden tagot nagy kezdőbetűvel írunk, például: Doxa (óra), Toyota Corolla (gépkocsi).

A márkaneveket az általános helyesírási szabályok szerint toldalékoljuk.

Ha a márkanév után tájékoztatásképpen megadjuk a típus vagy a dolog jelölésére szolgáló közszót, a kettőt különírjuk, például: Audi gépkocsi, Omnia kávé.

5) A kitüntetések és a díjak neve

a) Ha a név előtagja tulajdonnév, akkor a díj, érem, emlékérem stb. szót a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk.

Pl.: Kossuth-díj, Nobel-díj;

Ha tulajdonnév értékű, de eredetileg köznév:

Elhagyjuk a kötőjelet. Pl.: Életfa díj.

b)Ha a díj, érem, emlékérem stb. szó jelzővel bővülve kapcsolódik egy tulajdonnévhez, akkor elhagyjuk a kötőjelet, a jelzőt és a díj, érem, emlékérem stb. szót pedig kis kezdőbetűvel írjuk, például: Gundel művészeti díj. (magyarázó funkció).

c)A kitüntetések és díjak fokozatait jelölő szavakat kis kezdőbetűvel írjuk

Pl.: a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal.

6) A címek

a) Állandó címek:

Az újságoké, a hetilapoké, a folyóiratoké és a könyvsorozatoké.

A többelemű címekben - a címben levő és kötőszó kivételével - minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, például: Búvár, Élet és Tudomány

A mondatszerű állandó címeknek csak az első szava nagy kezdőbetűs, például: Ne láss, ne hallj, ne szólj!

b) Egyedi címek:

Irodalmi művek, a cikkek, a képzőművészeti alkotások stb...

Csak az első szót és a tulajdonnevet kezdjük nagybetűvel.

Pl.: Hazám, A kőszívű ember fiai, Tanulmányok Arany János költészetéről.

Toldalékolás:

A ragra végződő és a valamilyen írásjellel lezárt címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk.

Pl.: Légy jó mindhalálig-ot; a Szülőföldemen-ben. (2 rag lenne egymás után!)

7.Földrajzi nevek

LEHETSÉGES TOLLBAMONDÁSOK (dec. 7.)

1) Költőnk nyomában

Petőfi Sándor, a magyar nép egyik legnagyobb költője 1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Illyés Gyula Petőfi című könyve biztos kalauzod lehet abban, hogy többet tudj a János vitéz alkotójáról.

Ismered-e élete diákkorának színhelyeit? Tanult Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen is. Emlékszel-e arra, hogy költőnk életében miért híres állomás Aszód?

Volt statiszta és színlapkihordó a Nemzeti Színháznál, katona Sopronban, vándorszínész a Dunántúlon is. Egy keserves telet töltött Debrecenben, majd a Hegyalján át tavasszal Pestre érkezett. Az 1844. esztendőben ismerkedett meg Vörösmarty Mihállyal. Az ő ajánlatára lett a Pesti Divatlap segédszerkesztője. Mely verseket írta ebben az évben? Nézz utána!

2)Rejtőzködő reklámok

Az Élet és Tudomány című folyóirat egyik cikkében olvashatunk a reklámokról. Az emberek és a reklámok nap mint nap fogócskát játszanak. Az emberek szívesen elbújnának a reklámok elől. De a reklámok a legváratlanabb helyeken is fel szoktak bukkanni. A készítők mindig újabb és újabb trükkel próbálkoznak.

A blokkokban megjelenő televíziós reklámokat a nézők ki tudják kerülni. Ezért egyre népszerűbbé válnak a filmekben elhelyezett reklámok. Ilyenkor a hirdetett termékek a történetben jelennek meg jól láthatóan. A legfrissebb technika szerint a szövegekben bújtatnak el hirdetéseket. A termékek elnevezései a párbeszédben vagy a mesélő szövegében szerepelnek többször egymás után. A diákokkal folytatott kísérletek tanúsága szerint nagyon hatásosak ezek a bujkáló reklámok. Minél gyakrabban fordulnak elő a szövegben, annál nagyobb eséllyel vásároljuk meg a termékeket.

Gyakorlás - főnév, köznév

A főnév

I. Fogalma:
Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve. (Két nagy csoportja: köznév, tulajdonnév)

II. Kérdőszavai:
Ki? Mi?

III. A FŐNÉV TOLDALÉKAI
a) Képzők:
igéből → futás
kicsinyítő: asztalka, lapocska, Feri
elvont tulajdonság: jóság, szépség
gyűjtőnév: papság, legénység
foglalkozásnév: órás, fodrász, kertész, műszerész
összefoglaló jelentés: Kovácsék, tanítóék
asszonynév: Kovácsné
b) Jelek:
Többes szám jele - k
Birtokos személyjel -m -d a,e .... könyvem → szám/személy szerint a birtokost
Birtoktöbbesítő jel Könyvei
Birtokjel -é Péteré
c) Ragok:
Tárgy ragja - t
Birtokos jelző ragja -nak, nek
Határozóragok -ban, on, val, nak, ba, nél, től stb...

A köznév

I. A köznév fajtái:
1) Egyedi név
(ide tartozik minden olyan főnév, amelyek a többi csoportba nem tartoznak bele)
asztal, baba, néni, reggeli stb...

2) Gyűjtőnév
- több hasonló dolog van egy csoportban.
- a főnév egyes számban van, mégis több élőlényt, tárgyat jelöl
osztály = sok gyerek
nyáj = birkák csoportja

3) Anyagnév
- a minket körülvevő anyagok neve
vas, agyag stb...

4) Elvont főnevek
- nem lehet őket megfogni, csak a gondolatainkban léteznek
szeretet, barátság, hűség,

5) Cselekvést jelentő főnevek
- igékből keletkeztek főnévképzők segítségével
írás, ugrálás, mászás, hajlítás

Gyakorlás - az ige

Redmenta teszt (2021. november 9.)

Az ige

Az ige cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj.  Kérdőszavai: mit csinál? mit cselekszik? mi történik vele?

1. Az ige alakja: Toldalékaival a cselekvő számát, személyét, a cselekvés idejét, módját fejezi ki, valamint utal a tárgyra.

2. Igeidők:

• Múlt idő: Jele: -t, -tt. Olvasott.

• Jelen idő: Olvas. Jele: nincs

• Jövő idő: Összetett igealak. Főnévi igenév + fog segédige. Olvas(ni) fog.

3. Igemódok:

• Kijelentő: olvas (jele nincs)
  

• Feltételes: olvasna (na, ne, ná, né)
  

• Felszólító: olvass (jele:j --> sokszor írásban jelölt teljes hasonulás pl.: lát+j --> láss)
  

4. Az ige a tárgy szempontjából:

(A tárgyra a kit/mit kérdéssel kérdezünk. Nyelvtani értelemben egy személy is lehet tárgy. pl.: Láttam Pétert --> kit láttam? -->  Pétert (tárgy).

• Tárgyas ige: Bővíthető tárggyal. (küldött, tápláljam) + Valamit pl.: küldött egy levelet (mit küldött? --> levelet)
  

• Tárgyatlan ige: Nem bővíthető tárggyal. (állt, gondolkodik, volt, esik) - Valamit

A kommunikáció

A kommunikáció információcserét, a tájékoztatást, közlést jelen.

A kommunikációs kapcsolatot több tényező együttesen alkotja.

1. Feladó - küldi az üzenetet
2. Címzett - veszi az üzenetet
3. Csatorna - Közvetítő közeg (telefon, levegő stb...)
4. Üzenet - a megfogalmazott gondolat
5. Kód - közös jelrendszer (pl.: magyar nyelv)
6. Ismereteink - Tapasztalataink a világról, megértést szolgálja
7. Kapcsolat - Szóban vagy írásban
8. Beszédhelyzet - Hol? Kinek? Milyen körülmények között

A kommunikáció céljai:

1. kapcsolatteremtés, -tartás, és -zárás 2. tájékoztatás 3. felhívás 4. érzelemkifejezés 5. gyönyörködtetés

Nem nyelvi jelek:

1. Hangjelek: hangerő, hangsúly, hanglejtés, tempó, ritmus, szünet

2. Tekintet

3. Arcjáték (mimika)

4. Taglejtés (kéz-, láb- és fejmozdulatok) - gesztusok

5. A testtartás - érzelmi állapotunkra utal

6. A térköz - a kommunikációs felek közötti távolság

7. Az emblémák - a külső megjelenésünkre jellemző jegyek (ruha, haj)

8. A csend - érzelmek, témához, partnerhez való viszony (hatásszünet)

Év eleji ismétlés III. - A szavak szerkezete

Olvasd át figyelmesen az alábbiakat a toldalékok fajtáiról, majd oldd meg a feladatokat a füzetedben. (Elég csak a feladatokat leírni, az óra címe: Év eleji ismétlés III.) Jó munkát kívánok! 1. Szótő: (jele 1) a) egyalakú - a szótő nem változik toldalékolás után sem pl.: ház --> házzal b) többalakú - a szótő toldalékolás után változhat pl.: alma --> almá+val

Toldalékok:

1. Képző: ( jele 2)

Megváltoztatja a szó jelentését! Gyakran a szófaját is. Elnevezés: a képzett szó szófaja alapján.

pl.: kert(szótő)+ész(képző)--> kertész (szófaja főnév) kert | ész = szótő + főnévképző

Feladat: Bontsd fel a következő szavakat (szótő + képző fajtája?)

pl.: tengerész = szótő + főnévképző

• 1. keresés
• 2. ezüstös
• 3. mosat
• 4. házas
• 5. katonaság

2. Jel (jele 3)

Módosítja a jelentést.

a) igéhez járuló jelek:

• időjelek (múlt - t, -tt, jövő: -ni + fog)
• módjelek: feltételes: -na, - ne- ná, -né; felszólító: j;

b) főnévhez járzuló jelek:

• többesszám jele: -k (ház --> házak)
• birtokos személyjel: szám/személy szerint megmutatja, hogy ki a birtokos pl.: könyv | em --> szótő + birtokos személyjel (E/1.)
• birtokjel: - é (pl.: Áron | é )
• birtoktöbbesítő jel: -i (pl.: hajó | i | m --> szótő + birtoktöbbesítő jel + birtokjel)

c) melléknév jelei

• fokjelek: középfok (-bb pl.: okosabb) felsőfok (leg ... -bb legokosabb); túlzófok (legelsleg ... bb --> legeslegokosabb).

Feladat: Bontsd fel a következő szavakat (szótő + ?jel)

• pl.: könyvem = könyv | em = szótő + birtokos személyjel
• 1. várt
• 2. Ároné
• 3. könyvetek
• 4. olvasna
• 5. könyvük

3. Rag (jele 4)

Lazárja a szavakat, utána már nem állhat toldalék!

a) igéhez járuló ragok:

• igei személyrag: (megmutatja, hogy szám/szemály szerint ki cselekszik). pl.: kér | ünk = szótő + igei személyrag (T/1.)

b) főnévhez járuló ragok:

• tárgy ragja: -t pl.: alma --> almá | t
• birtokos jelző ragja: -nak, -nek pl.: Apá | nak (a kocsija.)
• határozóragok: a cselekvés különböző körülményeit fejezik ki, Helyét pl.: osztály | ban; idejét pl.: január | ban; eszközét pl.: cerzá | val; okot, cél pl.: jeles | ért;

Feladat: Bontsd fel a következő szavakat (szótő + ?rag)

• pl.: vár | nak = szótő + igei személyrag (T/3. ők várnak)
• 1. asztalon
• 2. ablakot
• 3. kutyának (a háza)
• 4. várunk
• 5. ablakból

Online gyakorló feladatok:
Wordwall kvíz Quizizz LearningApps

Év eleji ismétlés II. - Mássalhangzótörvények

Gyakorló feladatok:

Wordwall kvíz

Quizlet

Slide

LearningApps

Év eleji ismétlés I. - Hangalak és jelentés

Összefoglaló Sutori

Genially szabadulószoba

HANGALAK ÉS JELENTÉS

SZÓ = Hangalak (leírt szó, hangsor) + Jelentés (fejben hozzá társítunk)

H - J

A szavakat akkor értjük meg, ha a szó hangalakjához hozzá tudjuk kapcsolni a szó jelentését is.

Kalap → "fejfedő"

H J

Hangalak Jelentés

A H és a J között legtöbbször nincs kapcsolat, megállapodáson alapul.

(Kukorékol → "A kakas hangja" (kukurikú) )

H J

1. EGYJELENTÉSŰ SZÓ

a) Jellemzői:

- egy hangalakhoz, egy jelentés társul.

b) Példák:

- asztalterítő, fogpiszkáló, gyógynövény

2. TÖBBJELENTÉSŰ SZÓ

a) Jellemzői:

- egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik

- a jelentések között valamilyen logikai kapcsolat van

- pl.: szín, forma, mintázat, használat, stb.

b) Példák:

- körte, egér, zebra, toll

3. AZONOS ALAKÚ SZÓ

a) Jellemzői:

- egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik

- a jelentések között nincs kapcsolat

- a hangalak csak véletlenül azonos

- gyakran a szófajuk is különbözik egymástól

b) Példák:

- ég, fűz, fog, dob

4. HASONLÓ ALAKÚ SZÓ

A) Alakváltozatok

a)Jellemzői:

- 2 hangalak: mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul

- a hangalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz

- a jelentések között nincs különbség (ugyanazt jelenti)

b) Példák:

- zsemle - zsömle; fel - föl; fonal - fonál;

B) Alakpárok

a) Jellemzői:

- 2 hangalak: mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul

- a hangalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz

- a jelentésük különböző

b) Példák:

- egyenlőre - egyelőre; helyiség - helység

5. ROKON ÉRTELMŰ SZÓ

A) Stílusbeli különbség

a) Jellemzői:

- egy jelentéshez több hangalak kapcsolódik

- a különböző hangalakokat más-más helyzetben
használjuk:
pl.: baráti társaság, iskola, hivatal, stb.

b) Példák:

- eb - kutya; zászló - lobogó; év - esztendő

B) Fokozatbeli különbség

a) Jellemzői:

- minden hangalakhoz tartozik egy jelentés

- a jelentések fokozati sorrendbe állíthatók

b) Példák:

- siet < lohol < fut < rohan

6. ELLENTÉTES JELENTÉSŰ SZÓ

a) Jellemzői:

- 2 hangalak

- mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul

- a jelentések között ellentét van

c) Példák:

- kicsi - nagy; öreg - fiatal; szép - csúnya

7. HANGUTÁNZÓ SZÓ

a) Jellemzői:

- egy hangalakhoz egy jelentés társul

- a hangalak és a jelentés szoros kapcsolatban van

- a hangalak megpróbálja visszaadni a jelentés hangját

b) Példák:

- kukorékol, csörög, dörög, susog

8. HANGULATFESTŐ SZÓ

a) Jellemzői:

- egy hangalakhoz egy jelentés társul

- a hangalak és a jelentés szoros kapcsolatban van

- a hangalak megpróbálja visszaadni hangulatát

- nemcsak azt mutatja meg, hogyan cselekszik valaki vagy valami, hanem azt is, hogyan teszi

b) Példák:

- cammog, vihog, totyog