Kiselőadás

AZ ÓRA TÖRTÉNETE

Az időmérés iránti igény már az ókorban megjelent, a mechanikus karórák izgalmas fejlődése pedig szinte végigkísérte az emberiséget a történelem során. Fedezd fel, hogy jutottunk el a hatalmas toronyórák és a tojás méretű zsebórák világától a mai divatos és modern darabokig.

A MECHANIKUS ÓRÁK ŐSEI

Mechanikus órának azokat a modelleket nevezzük, amelyeket egy "gépi" szerkezet hajt meg. Az időmérés első eszközei, vagyis a napórák és homokórák ezért nem sorolhatók ebbe a kategóriába. Az ókorban viszont már készítettek olyan vízórákat, amelyek különböző alkatrészek és a víz segítségével lendültek mozgásba, így ezeket nyugodtan tekinthetjük a mechanikus órák őseinek.

A MECHANIKUS ÓRÁK ELTERJEDÉSE A KÖZÉPKORBAN

Az első írásos emléknek egy francia építész vázlatát tekintik 1240-ből, aki hengerek köré csavart kötéllel kísérletezett. Bár ez a megoldás leginkább egy fejlettebb kútra hasonlított, a fellógatott súlynak köszönhetően már képes volt fékezni a hengereket. Így egyre pontosabban mérhették az időt, bár a perceket ekkoriban még nem jegyezték.

Nagyjából 100 évvel később, a 14. században elkezdett hódítani egy új divatláz: a toronyórák sorra épültek Európa jelentős városaiban Bolognától kezdve, Párizson át Bécsig. Ezek a gyönyörű mechanikus óramonstrumok gyakran igazi látványosságként is szolgáltak, hiszen harang- vagy bábjátékot mutattak be.

A középkorban aztán a társadalom és a városi élet fejlődése, az egyre szervezettebbé váló közigazgatás, igazságszolgáltatás és üzleti rendszerek két forradalmi változást is életre hívtak:

az idő lehető legpontosabb mérését,

az órák méretének csökkenését.

Így születtek meg 1500 környékén az első hordozható zsebórák, amelyeket nürnbergi tojásoknak is neveztek. Ekkortájt osztották be a napot 24 órára, és megállapították, hogy egy óra 60 percből áll.

A 17. században a mechanikus órák készítői elővették Galilei egyik korábbi találmányát, az ingát. A díszes kidolgozású, elegáns álló ingaórák elkezdtek terjedni a háztartásokban, az időmérés pedig a mindennapi élet fontos részévé vált.

AZ ELSŐ HORDOZHATÓ MECHANIKUS ÓRÁK

A 18. század közepén egyes államok támogatni kezdték az óragyártást, így alkothatták meg a kézen is hordható mechanikus órát. Az első darab egyébként igazi különlegességnek számított, hiszen III. György angol király számára készítették, a számlapot pedig egy pecsétgyűrű helyére illesztették.

Az első igazi karórát azonban csak 1904-ben gyártották le, méghozzá egy pilóta kérésére. A megrendelés oka igazán egyszerű volt: repülés közben nem tudta elővenni zsebóráját. Ez igazi fordulópontot is jelentett a mechanikus eszközök történelmében, hiszen a karórák elterjedtek és divatossá váltak a polgári lakosság széles körében.

A MECHANIKUS KARÓRÁK FORRADALMA A 20. SZÁZADBAN

A 20. században soha nem látott ütemben felgyorsult a mechanikus órák fejlődése. 1905-ben megalapították a Rolex Watch Company-t, de addigra az ázsiai fejlesztések már komoly versenyre késztették az európai vállalatokat. Sorra jelentek meg az olyan újdonságok, mint a dátum és időzóna kijelzése, vagy éppen az automatikus modellek.

Napjainkban is tovább folytatódik a mechanikus órák forradalma, és a technológiai innovációk mellett a divatos megjelenés is kulcsfontosságú szerepet kap. 

A MOBILTELEFON RÖVID TÖRTÉNETE

Kezdetben egyszerű szerkentyűként a vezeték nélküli készülékek a vezető cégek termelékenységét voltak hivatottak növelni, később azonban az üzleti infrastruktúra legelemibb építőkockájává váltak szerte a világon. Mára már univerzális számítógépekké alakultak át, nagyot ugorva ezzel az internetnek és a hordozható technológiának abba a szép új világába, amelyről Huxley még nem álmodhatott.

Visszapillantva a mobiltelefonok felnövekedésének göröngyös útjára, hálásak lehetünk azért, hogy a sajátunk ma már befér a zsebünkbe. Nem kizárt, hogy egy napon egy kétrét hajtható műanyag lapka lesz belőle vagy előfordulhat, hogy megérinteni sem kell majd, mert a testünkbe építve intelligens mikroimplantátumként lesz képes több feladat együttes elvégzésére úgy, hogy elegendő lesz gondolatban kiadni az utasításainkat. 70 évvel ezelőtt viszont egy kb. 10 kg-os, 5 mérföld hatótávolságú, "hordozható" telefont lettünk volna kénytelenek a hátunkon cipelni.

A korai példányokat "autós telefonok"-nak tekintették, ugyanis túl nagyok és nehezek voltak ahhoz, hogy táskába vagy zsebbe belefértek volna, mindaddig, míg a Motorola DynaTAC 8000x meg nem jelent a piacon. Bár a mai standardok szerint kissé méretesnek számított, sokak szerint mégis ez volt az első igazi mobiltelefon, mert elég kicsi volt ahhoz, hogy bárhova magunkkal vihessük. Annak ellenére, hogy hihetetlenül drága volt, gyorsan a popkultúra szimbólumává vált, olyan filmes karakterek alakítása által például, mint Gordon Gekkor a Wall Street-ben. Mindig akadnak új dolgokra fogékony alanyok, akik egy trend megjelenését propagálják, és őket aztán követik a tömegek. Szakértők szerint ezek az úttörők kulcsfontosságú szerepet játszanak bármely újdonság népszerűvé tételében.

A mobiltelefon használat azonban ekkor még nem burjánzott el a nagyközönség berkeiben. Elsősorban az értékesítés és üzleti világban használták, személyes célú használata még ismeretlen volt. Bár a DynaTac és az ezt követő modellek már jelentősen kisebbek voltak, még mindig hagytak némi kívánnivalót maguk után. A technológia folyamatos fejlődésével a mobiltelefon-gyártók rájöttek, hogyan csomagolják az ügyfeleik által óhajtott funkciókat egy kisebb, olcsóbb, hordozható modellbe.

Változó cél

Az első mobiltelefonokat kizárólag beszélgetésre használták, majd fokozatosan bővítették a funkciókat hangpostával, sms-küldéssel-fogadással, stb., de a fő célt még mindig a beszélgetés jelentette. Mígnem végül a gyártók kiötölték, hogy más technológiákat is integrálhatnak mobiltelefonjaikba és még több új funkcióval bővíthetik azokat. A legkorábbi okostelefon egyszerre volt e-mail fiók, fax, személyhívó és címjegyzék. Az elmúlt években a mobiltelefon verbális kommunikációs eszközből multimédiás eszközzé vált, melyre már nem is telefonként, hanem "mobil eszköz"-ként hivatkoznak. Napjainkban mobiltelefonunkat internet-böngészésre, e-mail olvasásra, fotók készítésére, a közösségi oldalak állapotfrissítésére használjuk inkább, mint tényleges telefonhívásokra.

A mobiltelefonok kezelhetősége egyre könnyebbé válik, hála a szoftverek gyors gyarapodásának, jobb kijelző felbontásnak, a folyamatosan javított interface-nek stb. Ha ehhez hozzávesszük a folyamatosan növekvő memóriát, mely olyan tároló kapacitással rendelkezik, mint egy nem túl régi személyes számítógép, nem meglepő, miért pörgött fel ennyire a mobiltelefonok piaca. Ráadásul ezek a mobil eszközök egyéb kütyüinket is helyettesítik, mint amilyen a fényképezőgépek, videokamerák. A korszerűsített okostelefonok felülírják mindazokat az igényeket, melyeket az átlagos fogyasztó támaszt telefonjával szemben. Az okostelefon-alkalmazások piaca a telefont egy virtuális eszköztárrá varázsolta, mely szinte minden problémára megoldást kínál.

Változó forma

A technológiai változásokkal karöltve a telefonok külső megjelenése is változásokon ment keresztül: méretük drasztikusan csökkent, akárcsak a személyes számítógépeknek az idők folyamán. Végül is az utóbbi években a mobiltelefonok kezdtek nagyobb és letisztultabb formát ölteni, kielégítve ezzel a természetes igényt a nagyobb képernyőfelületre és kevesebb gombra. Mivel a telefonok médiaeszközökké váltak, a legkívánatosabb szempont a nagy felbontású képernyő optimális böngészéshez. Még a hagyományos billentyűzetet is érintőképernyős billentyűzet váltotta fel, mely csak akkor bukkan fel, ha szükség van rá.

A mobiltelefonok jövője

A mobiltelefonok oly mértékben változtak és fejlődtek az elmúlt évtizedben, hogy már semmi sem tűnik elképzelhetetlennek a jövőre nézve. Szakértők szerint a továbbiakban is valószínűnek tűnik ez a tendencia, mely szerint az összes technológiai készülékeink lecsapódnak majd egyetlen mobil eszközben. Várhatóan pár éven belül a hagyományos mobiltelefonok végleg eltűnnek majd, az okostelefonokat pedig feltételezhetően már nem fogjuk "okos"-nak nevezni, mint ahogy a "színes tv-t" sem nevezzük már színesnek.

Vélhetően a jövő mobiltelefonjai mindinkább alkalmazkodni fognak érzékszerveinkhez, természetes összhangot képezve biológiai folyamatainkkal, mint amilyen a szemmozgatás, gondolkodási folyamatok, vagy akár kulturális preferenciáink. Már nemcsak az a kérdés merül fel, milyen irányba változhatnak a mobil eszközeink, hanem az is, hogy mi hogyan változunk e folyamat közben.