Összefoglalás - Lírai műfajok
Fogalmak:
- Hexameter: Hat verslábból áll, spondeusokból (- -) és daktilusokból (- ᴜ ᴜ). Az ötödik versláb mindig daktilus, a hatodik pedig spondeus vagy trocheus (- ᴜ).
- Intertextualitás: szövegköziség, szövegek közötti kapcsolat.
- Allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása.
- Metonímia: névcsere, névátvitel (Időbeli, térbeli, ok-okozatbeli, anyagbeli kapcsolat.)
- Szimultán verselés: egyszerre időmértékes és ütemhangsúlyos.
- Időmértékes verselés: ritmusát a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása adja.
- Ütemhangsúlyos verselés: ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.
(Verslábak: Jambus U - Trocheus - U Daktilus - U U Spondeus - -)
Rímek: Keresztrím (a b a b) Páros rím (a a b b ) Félrím (x a x a) Bokorrím (a a a a ) Ölelkezőrím ( a b b a)
Műfajok/ versfelismerés
- Elégia - szomorúságot, bánatot kifejező lírai műfaj pl.: Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-Aljától
- Himnusz - Istent vagy elvont eszmét dicsőítő, hozzá fohászkodó, eredetileg vallásos jellegű lírai műfaj. pl.: Weöres Sándor - Himnusz a naphoz
- Óda - fennkölt tárgyat vagy eszmét magasztos hangnemben dicsőítő lírai műfaj, a himnusztól az különbözteti meg, hogy az elsősorban valamely istenséghez szól. pl.: Radnóti Miklós - Tétova óda
- Dal - alapvető érzelmeket és hangulatokat egyszerű formában kifejező lírai műfaj. pl.: Szálinger Balázs: Szúnyog, szúnyog
- Epigramma - rövid, tömör, csattanóra végződő lírai műfaj, eredeti jelentése felirat. pl.: József Attila - Két hexameter
- Életkép - a mindennapok egy-egy jellegzetes helyzetét, alakját vagy történését jeleníti meg. pl.: József Attila - Mikor az uccán átment a kedves
Hexameter sor bizonyítása: Időmértékes sorfajta. Hat verslábból áll, spondeusokból (- -) és daktilusokból (- ᴜ ᴜ). Az ötödik versláb mindig daktilus, a hatodik pedig spondeus vagy trocheus (- ᴜ).
Verselemzés: Mikor az uccán átment a kedves vagy Két hexameter (választható)
Költői képek felismerése: hasonlat, metafora, megszemélyesítés.
Alakzatok: fokozás, ellentét, felkiáltás, alliteráció, párhuzam. Felsorolás.
Összefoglalás - A magyar romantika irodalma
I. Életutak:
1. Vörösmarty Mihály (1800-1855): Kápolnásnyéken született elszegényedett nemesi családban. A magyar romantika és reformkor meghatározó egyénisége. Korán árvaságra jut, neki kellett gondoskodnia testvéreiről. Jogi tanulmányokat folytat. Pestre költözik, hogy az irodalomnak szentelje az életét. A Tudományos Gyűjtemény, majd az Athenaeum munkatársa. Felesége: Csajághy Laura 1848-ban politikai szerepet vállalt a szabadságharcban, ezért a bukás után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egészségi állapota megromlott.
Tanult művek: Szózat, Szép Ilonka.
2. Petőfi Sándor (1823-1849): Kiskőrösön született. Apja Petrovics István mészárosmester; szlovák anyanyelvű édesanyja, Hrúz Mária. Sok iskolában megfordult. Aszódi diákévei alatt tanul a legjobban (1835 - 1838). Ezután Selmecbányán gimnazista. Rossz tanulmányi eredményei miatt apja kitagadja. Ekkor kezdődnek vándorévei. Korát letagadva katonánakáll Sopronban - gyenge fizikai állapota miatt leszerelik - . 1842-ben jelenik meg nyomtatásban A borozó című verse Petrovics Sándor aláírással, 1843-tól Országgyűlési Tudósító Pozsonyban. Állást kap a Pesti Divatlapnál. Műveinek tárgyát a falusi életből meríti. Átveszi a népköltészet módszereit. 1846 nyarán Erdélyben ismeri meg Szendrey Júliát. Egy évvel később összeházasodnak mézesheteiket Koltón töltik. Szerelmi költészete ekkor bontakozik ki teljességében.1849 július 31. Segesvárnál a cári hadak szétverik Bem seregét. Petőfi itt hal meg,
Tanult művek: Szeptember végén, A XIX. század költői, Nemzeti dal.
II. Fogalmak
1. Romantika: Korstílus. Jellemzői: Érzelmek csapongása, áradása Szigorú szabályoktól elfordul. Népi kultúra felismerése. Befejezetlenség, töredékesség. Dicső múlt felé fordulás. Távoli, egzotikus vidékek. Ellentétek Vezető szerep → regény. Költői "útmutatás" vátész szerep (prófétai szerepben fellépő költő).
2. Disztichon: A disztichon időmértékes versforma, amelyben két sor váltakozik szabályosan, egy hexameter és egy pentameter. A hexameter hat verslábból áll, spondeusokból (- -) és daktilusokból (- ᴜ ᴜ). Az ötödik versláb mindig daktilus, a hatodik pedig spondeus vagy trocheus (- ᴜ). A pentameter a neve szerint öt, valójában hat verslábból áll, de a harmadik és a hatodik versláb csonka (egy szótagból álló). (Részletes elemzés a füzetben a Husztnál).
3. Elégia: szomorúságot, bánatot kifejező lírai műfaj. Alapélménye az elmúlás, a boldogság elérhetetlenségének vagy elvesztésének érzése.
4. Óda: Fennkölt tárgyat vagy eszmét magasztos hangnemben dicsőítő lírai műfaj, a himnusztól az különbözteti meg, hogy az elsősorban valamely istenséghez szól.
5. Epigramma: Rövid, tömör, csattanóra végződő lírai műfaj, eredeti jelentése felirat.
6. Ars poetica: Költői hitvallás, költői program.
7. Tanult verslábak: jambus (U -), trocheus (- U), daktilus (- U U), spondeus (- -)
IV. Költői eszközök:
(A dolgozatban felismerés idézetből): hasonlat, metafora, megszemélyesítés, alliteráció, párhuzam, ellentét, felszólítás.
V. Versfelismerés:
Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, A XIX. század költői
Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt
Vörösmarty Mihály: Szózat
Arany János: Szondi két apródja
VI. Himnusz és Szózat összehasonlító táblázat:
Drégely ostroma - Szondi György
(2020. 11.19.)
1552. július 9-én halt hősi halált Szondi György, Drégely kapitánya, aki 146 katonájával védte várát Hádim Ali budai pasa 12 000 fős oszmán seregével szemben. A háromnapos ostrom után ugyan a nógrádi erődítmény elesett, az utolsó emberéig küzdő Szondi azonban a török háborúk egyik legvitézebb harcosaként örökre beírta magát a történelemkönyvekbe.
Szondi György életéről viszonylag kevés információval rendelkezünk: születési helyét és idejét csak találgathatjuk, családjával kapcsolatosan pedig egyetlen testvéréről, Jakabról van tudomásunk, aki feltehetőleg mezővárosi polgár volt. A Szondi ifjúkorát kutatók számára az is ismeretes, hogy a végvári vitéz eredetileg a Suhó nevet viselte - így adja magát a feltételezés, hogy a Szondi név a nyugat-bácskai Szond mezővárosból képzett vezetéknév lehetett. A kapitány már igen fiatalon Révay Ferenc nádorhelyettes szolgálatába állt, és annak szklabinyai udvarában nőtt fel. Révay oldalán részt vett a végzetes mohácsi ütközetben, majd a végvári harcokban tűnt ki vitézségével, ezért Várdai Pál esztergomi prímás az 1540-es években kinevezte őt a drégelyi uradalom élére. Miután a törökök 1541-ben elfoglalták Budát, és a későbbi esztendők során megszerezték Visegrádot, Esztergomot és Nógrádot is, az uradalom nemsokára kiemelt fontosságú végvári erősség lett. Szondi György vára azonban alkalmatlan volt erre a szerepre, magas tornyaival, vékony falaival inkább megmaradt prímási vadászkastélynak - eredetileg ugyanis az volt - melynek védelmét az erődítmény fekvése is még inkább nehezítette.
Az 1547-ig folytatott török hadjáratok során Nógrád vármegye legfontosabb erődjei mind a budai pasa kezére kerültek, ennek folytán Drégely maradt az egyetlen erősség, mely a gazdag bányavárosokat megoltalmazhatta a török betörésektől. Ezzel Szondi is tisztában volt, nem véletlen, hogy az 1540-es évek végén több levelet írt Ferdinándhoz, Várdai érsekhez és Erazmus von Teuffel felvidéki főkapitányhoz is, ám minimális eredményt ért el. A prímás 1549-ben bekövetkező halála után aztán Drégely már csak a pozsonyi Magyar Kamara jóindulatára hagyatkozhatott, az uralkodó azonban nem tudott megfelelő támogatást biztosítani Szondi számára. Az évek során a nyitrai püspök volt az egyetlen, aki a vár megerődítésére munkásokat küldött, Teuffel és Selmecbánya pedig összesen 65 zsoldost adott a kapitánynak, így Ali pasa érkezésének előestéjén a vár teljes személyzete 146 főre emelkedett.
A 12 000 emberrel és faltörő ágyúkkal érkező Ali próbálta ugyan rábeszélni a megadásra Szondit, de a kapitány a helyzet reménytelensége ellenére hajthatatlan volt. Így az oszmán tüzérség egynapos rombolása következett, mely során Drégely vékony falai és tornyai súlyos sérüléseket szenvedtek. A budai pasa ekkor indította meg első rohamát a szétlőtt erősség ellen, de meglepetésére Szondi és maroknyi csapata visszaverte az elbizakodott támadókat, és jelentős veszteségeket okozott az oszmánoknak. Ekkor újabb bombázás következett, mely már a kastély termeiben is súlyos kárt tett, és gyakorlatilag romhalmazt hagyott a vár helyén. Július 9-e eseményei Arany János híres balladája, a Szondi két apródja nyomán pedig már szinte mindenki számára ismeretesek: Ali ezen a napon Mártont, a szomszédos Oroszi papját küldte el a kapitányhoz, hogy rábeszélje a megadásra, de Szondi másodszor is hajthatatlannak bizonyult.
A ballada - és a források - szerint ekkor rábízta két fiatal apródját a pasa jóindulatára, maga pedig a végső rohamra készült, és egyetlen dolgot kért ellenfelétől: a tisztességes temetést. Ezután megsemmisített minden értéket a várban, lovait megölte, és várta a támadást, mely kisvártatva megindult. Az oszmánok elözönlötték az aprócska várat, és utolsó emberig levágták a védőket, köztük a kapitányt, Szondi Györgyöt is. Az ütközet után Ali a vitéz levágott fejét díszszemlére tetette, de azután állta a szavát, és tiszteletteljes temetést biztosított ellenfele számára, aki bátorságával az oszmánok megbecsülését is elnyerte. Szondi sírhelyén ma egy hatalmas szarkofág emlékeztet a kapitány hősi önfeláldozására, akinek hírnevét az irodalom mellett a képzőművészet számos alkotása - például a Kodály köröndön álló szobor - is megörökítette.
Forrás: Rubiconline
https://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1552_julius_9_szondi_gyorgy_hosi_halala/
Petőfi Sándor
(1823. január 1. Kiskőrös - Segesvár, 1849. július 31.)
1823. január elsején született Kiskőrösön. Apja Petrovics István mészárosmester; szlovák anyanyelvű édesanyja, Hrúz Mária az esküvő előtt szolgálólány volt.
A család a következő évben Kiskunfélegyházára költözött, s a költő a gyermekkori emlékek révén ezt a várost vallotta szülőhelyének. Sok iskolában megfordult. Aszódi diákévei alatt tanul a legjobban (1835 - 1838). Ezután Selmecbányán gimnazista. Rossz tanulmányi eredményei miatt apja kitagadja. Ekkor kezdődnek vándorévei. Korát letagadva katonának áll Sopronban - gyenge fizikai állapota miatt leszerelik - . Vándorszínésznek áll, Dunavecsén meglátogatja szüleit, apja megbékél vele. Pápán folytatja megszakított iskolai tanulmányait (1842) ekkorra már kiváló tanuló. Itt ismerkedik meg Jókai Mórral (1825-1904).
1842. május 21-én az Athenaeumban leközölték A borozó című versét. Ez volt első megjelent alkotása - ekkor még Petrovics Sándor aláírással, de november 8-án ugyanitt a Hazámban című költemény alatt már Petőfi Sándorként írta le nevét. 1843-tól Országgyűlési Tudósító Pozsonyban. Ősztől folytatja a vándorszínész életet, folyamatosan képzi magát. 1844-ben gyalog Pestre indul Vörösmarty és egy szabómester segítségével kiadják verseit. Állást kap a Pesti Divatlapnál.
Népiessége:
Műveinek tárgyát a falusi életből meríti. Átveszi a népköltészet módszereit. Népiessége realizmussal párosul. Az igazság megragadására törekszik. A köznép egy csapásra megszerette dalait, verseit.Kritikusai támadják parasztos témái miatt. Műveivel mégis nagy sikert arat.
1846 tavaszán tér vissza a fővárosba. Politikai verseket ír, melyek kijelölik forradalmi útját. 1846 nyarán Erdélyben ismeri meg Szendrey Júliát (Júliának gőgös édesapja miatt választania kell Petőfi és apja között). 1847. szeptemberében összeházasodnak mézesheteiket Koltón töltik.Szerelmi költészete ekkor bontakozik ki teljességében. Fiúk Zoltán 1848 decemberében születik meg.
Barátság Arany Jánossal => Toldi
1848 március 15. Nemzeti dala a forradalom "himnusza". 1848 zsarnokgyűlölete csúcspontja Apostol című műve - elbeszélő költemény - (önéletrajzi elemek stb... ) 48 őszén támadják versei harcra buzdítanak ő azonban nem harcol. Bem Józsefhez kerül, vigyáz rá, őrnaggyá lépteti elő 1848 tavaszán. Nem sokkal később lemond katonai rangjáról, végleg leszerel. Bem tábornok üzen neki, csatlakozzon hozzá, civilként szolgál a tábornoknál. 1849 július 31.-én Segesvárnál a cári hadak szétverik Bem seregét. Petőfi itt hal meg, feltehetően tömegsírba lökték, halálának pontos körülményei tisztázatlanok (orosz fogság stb...)
Irodalom 7. osztály
Olvasd el a történetet, és válaszolj a kérdésekre!
Hanna és Tom barátok. Mindketten nagy családban élnek, nagyszüleikkel, szüleikkel, testvéreikkel.
Hanna családjában a nagypapa nagyon szigorú, mindenkinek ő parancsol. Még Hanna apjának,
édesanyjának is. Jómódúak. Sose verik meg a gyerekeket. Ha valami probléma merül fel, például
ha Hanna új cipőt szeretne vagy el szeretne menni osztálykirándulásra, a nagypapa dönti el saját
belátása szerint, hogy Hanna mit tehet. Általában nem engedik el osztálykirándulásra, és az okát
sem mindig mondják meg neki. Tomék együtt beszélnek meg mindent, általában vacsora közben
- sokszor hangos viták vagy nevetések közepette. Tomnak segítenek dönteni, ha például szeretne
úszótanfolyamra járni, de nem mer elmenni. Hanna és Tom egy nap nagy bajba kerültek: betörték
egy kirakat ablakát. A boltos még azzal is megvádolta őket, hogy elvettek a kirakatból egy órát.
1. Hogy érzi magát, mire gondolhat? (Hanna, Tom)
2. Hogyan oldja meg problémáját (Hanna, Tom)? (Több lehetőségen is gondolkozz!)
3. Mit várhat a családjától (Hanna, Tom)?
4. Fordul-e segítségért, kihez (Hanna, Tom)?
5. Hogyan ítélnéd meg Hannát, ha letagadná bűnrészességét, és mindent Tomra fogna?
6. Melyik gyerek helyzete ismerős a Himnuszban megmutatkozó történelmi tapasztalatból? Milyen közös jegyeket lehet felfedezni?
7. A Himnuszban érvényesülő lelki folyamattal a magánéletben is találkozhatunk. Gyakran halljuk a következőt, ha valakit baj ér. Miről árulkodnak ezek a mondatok? Mi a kérdések valóságos tartalma?"Mit vétettem, hogy ez történt velem?", "Mivel érdemeltem ezt ki?", "Hát bűnös vagyok, hogy így büntet Isten?"Vajon miért keres a bajba jutott, szenvedő ember a maga múltjában bűnt? Miért könnyebb elviselni így a szenvedést?Figyeljük meg, hogyan érvényesül ez a lelki folyamat a Himnuszban!
a) Mit nevez meg a Himnusz a szenvedés okaként? Keresd meg a megfelelő sorokat! Hol helyezkedik el ez a mondat?
8. Gyűjtsd ki a szövegből, mi áll az a) feladatban megtalált mondat előtt és után!
9. Hogyan aránylik egymáshoz áldás és átok? Mit mondhatunk a Himnusz szerkezetéről ezek alapján?