A Pál utcai fiúk kvíz (segédletek)

1. Kvíz

Molnár Ferenc 1878-ban született Budapesten. 1887 és 1895 között a budapesti Református Gimnázium tanulója volt. 1898-ban jelent meg az első elbeszéléskötete: Magdolna és egyéb elbeszélések. 1901-ben az első regénye: Az éhes város. 1914-1915-ben haditudósító volt a galíciai fronton. 1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől menekült Amerikába. 1952-ben. New Yorkban halt meg.

Egykori tanára, Rupp Kornél felkérésére írta meg a Pál utcai fiúkat. Először egy budapesti diáklap, a Tanulók Lapja hasábjain jelent meg folytatásokban.

A Pál utcaiak iskolája a Lonyai utcai Református Főgimnázium, míg a vörösingesek iskolája a Józsefvárosi Főreálgimnázium volt. A grund a Józsefvárosban, a mai Pál és Mária utcák sarkán volt. A Füvészkert a mai Klinikák metróállomástól kifelé kezdődött. A mai Természettudományi Múzeum helyén lehetett az a tó, ahol a regény szereplői a Füvészkertben a vörösingeseket kihallgatják, ahol Nemecseket megfürdetik. Nemecsek otthona helyén ma egy unitárius templom található.

2. Kvíz

A Pál utcai fiúk című regény Budapesten (8. 9. kerületek) játszódik. Legfontosabb helyszínei az iskola, a grund, a Füvészkert és Nemecsekék lakása. A mű 1889-ben (19. század végén) játszódik.

Műfaja: ifjúsági regény.

A regény: az epika műnemébe tartozó műfaj. Cselekménye, története van, több helyszínen játszódik. Fő- és mellékszereplői vannak. Elbeszélés mellett leíró és párbeszédes részeket is tartalmaz. Fajtái: családregény, történelmi regény, fejlődésregény, társadalmi regény, kalandregény, háborús regény, ifjúsági regény, krimi, tudományos regény stb...

A konfliktus: Az ellentétes erők összecsapása.
A cselekmény:Az események láncolata Elemei: Előkészítés, bonyodalom, kibontakozás tetőpont, megoldás

A jellem: A szereplő tulajdonságainak összessége, a jellemzés módjai: Az író maga mutatja be a szereplőt, más szereplő mutatja be, a szereplőt beszéde jellemzi, a szereplőt tette jellemzi, a szereplőt környezete jellemzi.

3. Kvíz

A regényben előforduló régies kifejezés és magyarázatuk:

Gittegylet: Formaságokban kimerülő tevékenység, jelentéktelen, de fontoskodó egyesület gúnyos megnevezése.

Krajcár: A legkisebb értékű aprópénz a 19. században

Verkli: Rögzített dallomot játszó, hajtókarral működtetett mechanikus hangszer

Einstand: Amikor az erősebb jogán valakinek lefoglalják a tulajdonát.

Természetrajz: Régi iskolai tantárgy: állattan, növénytan és ásványtan együtt.

Golyózás: A játék célja a golyók ütköztetése és azok megszerzése.

A golyózás típusai, szabályai:

1. Gurítós: akinek golyója - melyet meghatározott távolságból gurít a lyuk felé - legközelebb ér a célhoz, felmarkolja az összes golyót, és újra gurítja a lyukba. Amelyik beletalált, az már az övé, de lehetősége van hüvelykujjával a többi golyót is a lyuk felé irányítani. Ha ez nem sikerül, társa folytatja tovább.

2. Lökős: a földre öt lyukacskát ásnak, s mindegyikbe egy-egy golyót helyeznek el, majd egymás után dobnak a lyukak felé. Akinek először sikerül valamelyiket eltalálni, elnyeri mind az öt golyót.

3. Ütős: két ellenfél felváltva üt egy-egy golyót falhoz vagy palánkhoz.

Gigerli: Ficsúr, piperkőc, elegáns fiatalúr

Fiáker: Kétlovas, zárt bérkocsi, a taxi "kétlóerős" elődje

Gitt: ablaküveg rögzítéséhez használt kötőanyag, kencéből és krétaporból készült, idővel megkeményedett

Gukker: látcső

Grasszál: kihívóan járkál

Micisapka: (németből, Mütze =sapka), puha szövetből készült, ellenzős fejfedő, elsősorban munkások és a pesti csibészek viselték

Rikkancs: utcai újságárus, zömmel tízévkörüli fiúk munkája volt

Sánc: védelmül épített töltés.

Zsirardi: világos színű, alacsony keménykalap. A teteje lapos, szalaggal övezték. Girardi, az akkoriban neves bécsi színész hozta divatba.

4. Kvíz

Közlekedési eszközök a Pál utcai fiúkban:

Lóvasút

Hangos kürtszóval "robogó" ló vontatta eszköz. A villamos őse. Magyarországon először 1827-ben a Pest-Kőbánya között próbálták ki a lóvasúti technikát. magyar városok közül 1860-ban - Pestet megelőzve - Lippán létesült lóvasút. A városi közlekedésben a lóvasutat a villamos közúti vasút szorította ki. Az utolsó hazai városi lóvasút 1928 április 10-ig üzemelt a Margit-szigeten.

Földalatti:

Budapest első metróvonala. 1896-os megnyitásával ez volt az európai kontinens első földalatti vasútvonala. Vonalát kézzel ásták ki, majd temették vissza. 1896. május 2-án nyitotta meg Ferenc József (ur. 1867-1916) a budapesti Földalatti Vasutat, a világ második föld alatt húzódó vasútvonalát. A Földalatti Vasúthoz összesen 11 megállóhely tartozott, melyek közül egy, a Fővárosi Állatkertnél található állomás ma már nem létezik.

Omnibusz:

Az omnibusz ló vontatta közforgalmú közlekedési eszköz, az autóbusz és a trolibusz őse, a városi tömegközlekedés legrégibb eszköze. Az omnibusz a lóvasút mellett a 19. századi városi tömegközlekedés legfontosabb eszköze volt. Neve a latin omnibus (jelentése: mindenkinek) szóból származik. Budán az első menetrend szerint közlekedő omnibusz 1832-ben indult. A vonal a nyári hónapokban a kirándulók igényét kielégítendő, a Lánchidat kötötte össze Zugligettel.

Fiáker:

Kétlovas fogatú könnyű bérkocsi. A mai taxi elődje. A fiáker elnevezés onnan ered, hogy Párizsban a szentről elnevezett szálloda (Hotel Saint-Fiacre) közelében várakoztak az első lovas bérkocsik. Európai városok kövezett utcáin való közlekedésre volt alkalmas, személyszállításra használták. A 20. század második felében a taxik szorították ki.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

I. Molnár Ferenc:

• 1878. január 12-én született Budapesten.
• A budapesti Református Gimnázium tanulója volt.
• 1898-ban jelent meg az első elbeszéléskötete (Magdolna és egyéb elbeszélések),
• 1901-ben az első regénye (Az éhes város).
• 1914-1915-ben haditudósító volt a galíciai fronton.
• 1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől menekült Amerikába.
• 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg gyomorműtét közben. Sírja New Yorkban található.
• Egykori tanára, Rupp Kornél felkérésére írta meg a regényt (A Pál utcai fiúk)
• A Pál utcai fiúk először egy budapesti diáklap, a Tanulók Lapja hasábjain jelent meg folytatásokban (1905-1906).
• Főhősét, a kis Nemecseket legjobb gyerekkori barátjáról, a vele egyidős Feiks Jenőről mintázta.
• A regény önéletrajzi ihletésű. Valóságos helyszíneken és karaktereken alapul.

II. Fogalmak:

1) Regény:

• Az epika műnemébe tartozó műfaj. Cselekménye, története van, több helyszínen játszódik. Fő- és mellékszereplői vannak. Elbeszélés mellett leíró és párbeszédes részeket is tartalmaz.
• Fajtái: családregény, történelmi regény, fejlődésregény, társadalmi regény, kalandregény, háborús regény, ifjúsági regény, krimi, tudományos regény stb...
• Ifjúsági regény: Fiatalabb olvasók számára íródott, szereplői is gyermekek.

2) Konfliktus: Az ellentétes erők összecsapása

3) Cselekmény:Az események láncolata Elemei: Előkészítés, bonyodalom, kibontakozás tetőpont, megoldás

• Előkészítés: A természetrajzórán megismerjük a szereplők közül a Pál utcai fiúk (pl. Nemecsek,Boka, Csele, Barabás és Kolnai), s hamarosan hallunk a vörösingesekről is (Áts Ferenc, aPásztorok), akik einstandot követtek el Nemecsekkel szemben: erőszakkal elvették a játékgolyóit.

• Bonyodalom: Áts Feri elrabolja a grundról az egyik játék erőd zászlóját. A Pál utcaiak elnököt választanak Boka János személyében, s elhatározzák, hogy visszavágnak a vörösingeseknek.

• Kibontakozás: Megindul a küzdelem a grundért, melynek főbb eseményei:

1. - Bokáék esti látogatása a Füvészkertbe
2. - hadüzenet, készülődés a csatára (tét: ki játszhat a grundon)
3. - Nemecsek hőstettei: kényszerű fürdőket vesz, kísérletet tesz a zászló visszaszerzésére
4. - Geréb árulása és visszatérése a Pál utcaiakhoz
5. - Döntő harc a grundért
6. Emellett zajlik a gittegylet története

• Tetőpont: Nemecsek betegágyból felkelve a grundra siet, s Áts Feri legyőzésével eldönti a csatáta Pál utcaiak javára.

• Megoldás: Nemecsek halála, a grundot beépítése

4) Jellem: A szereplő tulajdonságainak összessége

Jellemzés módja:

• - Az író maga mutatja be
• - Más szereplő mutatja be
• - A szereplőt beszéde jellemzi
• - A szereplőt tette jellemzi
• - A szereplőt környezete jellemzi

5) Tér - és időviszonyok:

A Pál utcai fiúk című regény Budapesten (8. 9. kerületek) játszódik. Legfontosabb helyszínei az iskola, a grund, a Füvészkert és Nemecsekék lakása. A mű 1889-ben (19. század végén) játszódik.

6) Elbeszélői nézőpontok:

• a, szemlélő elbeszélő - annyit tud, mint az olvasó, nem ismeri az előzményeket.
• b, mindentudó elbeszélő - pontosan ismeri az előzményeket, a szereplőket és gondolataikat is.

7) Iskolák:

• Pál utcai fiúk: Lónyay Utcai Református Gimnázium
• Vörösingesek: Józsefvárosi Reálgimnázium

8) Jellemek:

• Boka János: Megfontolt, társainál érettebb, szelíd becsületes fiú. Igazságszerető. Rokonszenves, szeretettel néztek mindig rá társai. Ugyanakkor nem mindig következetes. Híven őrködött Nemecsek betegágya mellett.
• Nemecsek Ernő: Sovány, gyönge gyerek. Csendesen követte az utasításokat, félénk, de nem gyáva. Önfeláldozó viselkedése révén válik hőssé.
• Csele: Végtelenül csinos, piperkőc fiú, úgy is nevezi az író, hogy gigerli.
• Csónakos: Gyerekes, vidám, kedves fickó, füttyei sokatmondóak. Örömében vagy meglepetésében egyaránt óriásiakat füttyent. Csöppet sem félős.
• Weisz és Richter: A polgári milliőből kikerülő fiúk. Jómódúak, nagyvárosiak, öntudatosan polgárok.
• Csengey: A legjobb tanuló, az első padban ül.
• Kolnay és Barabás: Nem szeretik a konfliktusokat, inkább elfutnak, mintsem vállalják a próbatételeket.
• Geréb: Féltékeny Bokára. Igyekszik befolyásolni társait. Gyanúsan viselkedik. Amikor rájön arra, hogy árulásával mit követett el, megpróbál mindent megtenni azért, hogy hibáját jóvátegye.
• Pásztorok: Fenyegetően viselkedtek a gyengébbekkel szemben. Erőszakoskodók voltak, de egyikük sem javíthatatlan.
• Wendauer: A legkisebb vörösinges, polgári származású.
• Áts Feri: Erős, hihetetlenül merész. Szigorú, ugyanakkor igazságos vezér, nem tűr ellentmondást. Őszinte sajnálatot érzett Nemecsek iránt.

Összefoglalás - Petőfi Sándor: János vitéz

Petőfi Sándor: János vitéz

Petőfi Sándor

Kiskőrösön született, 1823. január 1-jén.

Szülei: Petrovics István mészáros és Hrúz Mária cselédlány. A költő többek között Aszódon, Selmecbányán, Pesten és Pápán is tanult. Költői pályafutása Aszódon kezdődött. 1842-ben nyomtatásban is megjelent első verse, A borozó.

1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával, s egy év múlva feleségül is vette. Hamarosan meg is született fiúk, Petőfi Zoltán.

1848 elején a márciusi ifjúság fő szervezője lett. Bem tábornok seregében őrnagyi rangot kapott. Vele harcolt egészen 1849. július 31-ig , amikor a segesvári csatában, hősökhöz méltóan életét áldozta a magyar szabadságért.

János vitéz

1844-ben a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a költő a János vitéz kéziratát. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele a költemény, országosan ismertté tette Petőfi nevét.

Műfaja: Elbeszélő költemény. Az epika műnemébe tartozik, formája verses, cselekményes, költői képeket tartalmaz, több helyszínen játszódik, fő- és mellékszereplői vannak.

Verselése: ütemhangsúlyos verselésű, felező 12-es. A vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Elnevezés: a sorok szótagszáma és az ütemek száma alapján.

"Tüzesen süt le a // nyári nap sugára 12 szótag 6 // 6

Rímelés: páros rím (a a b b)  (a sorvégi hangok összecsengése.)

János vitéz 1-2-3. fejezet

János vitéz 4. fejezet

(02.02. csütörtök)

Füzet vázlata

Költői képek:

Fajtái:

Hasonlat:

• Két dolog összehasonlítása, közös jegyek alapján,
• Pl: Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült.

Metafora:

• Két dolog azonosítása, közös jegyek alapján,
• Pl: "Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája" (A gyöngyház Iluskát jelenti, vele azonos.)

Megszemélyesítés:

• Élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel, cselekvésekkel ruház fel.
• Pl: " Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte" ( fölkelni,valakit elküldeni az ember tud.)

János vitéz 5-6. fejezet

János vitéz 7-10. fejezet

(02.10. csütörtök)

Füzet vázlata

7. fejezet:

Fordulat / fordulópont :

• Mozzanat, amely megváltoztatja a hős életét
• Jancsi katonának áll

8-10. fejezet:

• Mesés elemek, földrajzi képtelenségek
• Az eddigi reális eseményekből, a mesék birodalmába érkezünk 
• Huszárok útja --> Magyarország --> Tatárország --> Taljánország --> Lengyelország --> India --> Franciaország
  

Család, otthon, nemzet - a versekben, lírai alkotásokban

Dolgozat időpontja: 2022. január 10. hétfő!

I. Műnemek: - az irodalom művek hagyományos kategóriái.

• Epika - Az epikus művek történetet mesélnek el.
• Líra - A lírai művek érzelmeket fejeznek ki, nincs bennük cselekmény.
• Dráma - Színpadra szánt művek. 

II. Irodalmi alkotások formáik szerint:

• Verses (lírai): Kötött ritmusú. Gyakran rímel. Verssorokra, versszakokra tagolódik.
• Prózai: Bekezdésekre, fejezetekre tagolódik. Írásképe folyamatos. Kötetlen ritmusú.

III. Műfajok - a műnemeken belüli kisebb csoportok.

• Dal - egyszerű érzelmeket kifejező költemény.
  
• Életkép - a mindennapi élet valamely jellemző alakját, helyzetét, eseményét örökíti meg.
• Idill - az irodalmi alkotásokban a bensőséges, egyszerű boldogságot, egy érzelmes és derűs képet ábrázoló jelenet.

IV. Ütemhangsúlyos verselés (magyaros verselés)

• Ritmusa a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul.
  
• Alapegysége az ütem. (Első hangsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig tart)
  
• Az ütemhangsúlyos verselés formáit a sor szótagszáma és a benne lévő ütemek száma alapján nevezzük el.
  
• Pl: Rege a csodaszarvasról

"Száll/ a /ma/dár//, ág/rul/ ág/ra

1 2 3 4 5 6 7 8 → Felező nyolcas.

V. Tanult versek

• Arany János: Családi kör
• Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér
• Petőfi Sándor: Füstbement terv
  
• Petőfi Sándor: Egy estém otthon
• Petőfi Sándor: Magyar vagyok
• Weöres Sándor: Ó, ha cinke volnék...

VI. Rím - a sorvégek összecsengése

VII. Rímfajták, és képletük

• Páros rím: a a b b
  
• Keresztrím: a b a b
  
• Ölelkező rím: a b b a
  
• Bokorrím: a a a a 
• Félrím: x a x a

Példák rímekre

• Páros rím: a a b b

"A juhásznak úgyis nagy melege vagyon. a
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, a
Az ég tetejéről a juhászbojtárra. b
Tüzesen süt le a nyári nap sugára" b

• Keresztrím: a b a b

"Ha küzd ellenséggel; a
Nyújts feléje védő kart, b
Jó kedvvel, bőséggel, a
Isten, áldd meg a magyart" b

• Ölelkező rím: a b b a

"Minden Egész eltörött. a
Minden szerelem darabobnan, b
Minden láng csak részekben lobban, b
Minden Egész eltörött," a

• Bokorrím: a a a a

"Soha meg nem halhat, hanem örökkén él. a
Lássák pogány ebek: az Istentől fél, a
Bűvüljön jó hire, valahól nap jár-kél, a
Engedd meg, hogy neve, mely mast is köztünk él," a

• Félrím: x a x a

"Az isten áldja meg! x
S a kedvemért ez egyszer - a
Ivott a jó öreg, x
Borozgatánk apámmal;" a

Weöres Sándor: Ó ha cinke volnék

1. Műnemek: epika, líra, dráma

2. Epika:

• Cselekményes, tehát történetet mond el.
  
• Szereplők, több helyszín.
• Formája lehet:
  prózai: kötetlen
  lírai: kötött, versszakokra tagolt

3. Líra:

• Érzelmek gazdagsága, hangulatok megragadása, gondolatiság
• Jellemző: ritmus, rímek.
• Verses forma és költői képek.

Az Ó ha cinke volnék a líra műneméhez tartozik.
Azon belül a műfaja: dal. (A műfajok a műnemeken belüli kisebb csoportok)

4. Dal jellemzői:

• A legősibb műfajok egyike
• Alapvető érzelmek jelennek meg benne (szerelem, öröm, bánat)
• Népdal-- ismeretlen
  
• Műdal --ismert szerző

5. Motívum: visszatérő részlet, mozzanat (ebben a versben eltávolodás - visszatérés)

6. Téma: a gyermek anyja iránt érzett szeretetet

• Ki beszél? Költő?
  A versbeli megszólalót lírai énnek nevezzük.

7. Lírai én:

• Nem azonos a költővel
• A versbeli megszólaló
• Rendszerint E/1
• (Szerepekbe helyezkedés)

Rege / mítosz

I. Rege:

• Epika műnemébe tartozik, de verses a formája.
  
• Mesés elemeket is tartalmaz
• Rendszerint a történeti múltból merít
  
• Pl: Arany János: Rege a csodaszarvasról (A magyar és a hun népek eredetét meséli el.)

II. Ütemhangsúlyos verselés (magyaros verselés)

• Ritmusa a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul.
  
• Alapegysége az ütem. (Első hangsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig tart)
  
• Az ütemhangsúlyos verselés formáit a sor szótagszáma és a benne lévő ütemek száma alapján nevezzük el.
  
• Pl: Rege a csodaszarvasról

"Száll/ a /ma/dár//, ág/rul/ ág/ra

1 2 3 4 5 6 7 8 → Felező nyolcas.

III. Rím:

• A rím a sorvégek összecsengése.

Rímfajták és képletük:

• Páros rím: a a b b

• Keresztrím: a b a b

• Ölelkező rím: a b b a

• Bokorrím: a a a a

• Félrím: x a x a

A mese

(Műnemek: Epika, líra, dráma.)

I. Mese: Epika műnemébe tartozik. Fantasztikus-csodás elemekkel átszőtt kitalált történet.

II. A mese fajtái:

1. Tündérmese
2. Állatmese (Fabula - tanulságos állatmese)
3. Láncmese
4. Csalimese
5. Tréfás mese

III. A mesék eredetük szerint:

1. Népmese: Szerzője ismeretlen, szájról-szájra a nép ajkán terjed. Emiatt kisebb-nagyobb változásokon megy át. Pl: Tündérszép Ilona és Árgyélus, A csillagszemű juhász

2. Műmese: A műmese szerzője ismert: az írni-olvasni tudó közönség számára készül, nyomtatásban jelenik meg. Pl: Jacob és Wilhelm Grimm: Holle anyó

IV. A mesék formájuk szerint:

1. Prózai: Kötetlen folyamatos beszéd és írás. Minden kötöttségtől (pl.: rím, ritmus) mentes. Bekezdésekre tagolódik. Pl: Tündérszép Ilona és Árgyélus.

2. Lírai (verses): Fromája kötött, szabályos ritmusa van (rímek). Verssorokból, versszakokból áll. . Pl: La Fontaine: A róka és a gólya.

V. Meseszámok: 3, 7, 12, 21, 24, 33, 66, 77, 99, 100, 101

VI. Mesegyűjtők: Kriza János, Illyés Gyula, Benedek Elek, Arany László.