Egri csillagok

Választható szorgalmi feladatok jelesért, határidő: május 24. (A feladatok közül egyet válassz!)

1. Idegenvezetők:

"Egri csillagok - emléktúra": Tervezd meg az útvonalat és a programot Székesfehérvárról indulva! Milyen helyszíneket érintenél, ott mi várna a túra résztvevőire?

Hasznos oldalak:

https://mavcsoport.hu/ - az utazáshoz

https://www.orszagjaro.net/eger/ - látnivalók

https://visiteger.com/latnivalok - látnivalók

https://www.egrivar.hu/fooldal - Dobó István vármúzeum

2. Kereskedők:

"Török tárgyak tárháza" webáruház - Tervezz képes katalógust a tárgyakról a regény és saját kutatásaid alapján! Lehet rajzolt, vagy word dokumentum is.

3. Teológusok:

Nézz utána a törökök vallásának, és tarts érdekes, rövid beszámolót a vallás eredetéről, szokásokról, tilalmakról, ünnepekről! Készülhet PPT-ben, gondolattérképben.

Online gondolattérkép alkalmazás:

https://www.mindmup.com/#storage (create new map gombra kattintva elkezdhető)

4. Nyelvészek:

Nézz utána, milyen török jövevényszavak kerültek át nyelvünkbe! Gyűjts össze minél többet, és készíts szótárt a jövevényszavakból!

Lehet rajzolt, vagy word dokumentumban is.

5. Jelmeztervezők:

Tervezz jelmezeket az Egri csillagok egy elképzelt előadásához! A rajzok a regény leírásai alapján készüljenek! Ügyelj arra, hogy mindkét nem és minden társadalmi réteg számára tervezz öltözéket!

Képregénykészítő oldal, de a jelmeztervezéshez is hasznos lehet:

https://www.storyboardthat.com/storyboard-creator

6. Néprajzosok:

Mit főzhettek az egri várban hétköznap, és milyen ételekkel ünnepelték a győztes csatát? Nézz utána a korabeli ételeknek, és tervezz egy ételsort! Mivel terítenél, milyen környezetben tálalnál? Rajzold is le! Milyen zene szólna?

Lehet rajzolt, vagy word dokumentumban is.

7. Fegyverkovácsok:

Fegyverkovács-műhely. Megbízást kapsz, hogy készítsd el a magyar és a török sereg fegyvereit! Rajzold le, milyen fegyverekről van szó!

Készítheted PPT-formátumban is!

https://rollforfantasy.com/tools/weapon-creator.php - Online oldal a készítéshez

Költői képek, alakzatok gyakorlás

Redmenta gyakorló feladatsor

Vörösmarty Mihály: Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet hogy annyi szív
Hiában onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
1836

1) Keletkezése:

1836-ban keletkezett. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot.

2) A cím értelmezése:

A szózat jelentése ünnepélyes beszéd, itt a nemzethez intézett felhívás. A felhívás a következő: legyél hű a hazádhoz. A felhívás rövid és kemény parancs (itt élned, halnod kell). A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes.

3) Műfaj:

Óda -- Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű dallamos lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi.

4) Szerkezet

Keretes vers:

A Szózat szerkezeti felépítése szimmetrikus. Három fő részre osztható. Keret, középső rész, keret. Képlettel kifejezve: A - B - Av. Két-két versszak alkotja a keretet. A középső rész újabb három részre osztható.

B/1. rész:

A nemzeti múlt dicsőséges pillanatait és nagy alakjait idézi el Vörösmarty (honfoglalás, Árpád, Hunyadi, Rákóczi szabadságharc). Anaforákkal (a sor elejének megismétlése) erősíti az összetartozás érzését, illetve élesztgeti a nemzeti büszkeséget a költő. (ez a föld, ez melyhez; itt küzdtenek, itt törtek össze).

B/2. rész:

Ebben a részben Vörösmarty a saját jelenét mutatja be. Azt, hogy mi lett a következménye a balszerencsés eseményeknek. Azt, hogy bár sok baj érte a magyarokat, a jövő mégis a mi kezünkben van. A rendíthetetlen hűség, a jövőért való munkálkodás megváltoztathatja a történelmet. Az anafora (sor elejének ismétlése) mutatja be azt a költő belső vívódását (az nem lehet), amelyet a nemzet sorsának alakulása vált ki belőle.

B/3. rész:

A jövő látomásában két hatalmas tablóképben mutatja be a nemzet sorsát. Az egyikben egy jobb kor következik el, a másikban pedig bekövetkezik a nemzet halála.

5) Rím, ritmus

A Szózat időmértékes verselésű. Jambusok építik fel ( U - ), Rímei félrímek (x a x a )

Összefoglalás - Arany János: Toldi

(TÉMAZÁRÓ: 02.14. HÉTFŐ)

Arany János a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a Toldi kéziratát. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele: a költemény országosan ismerté tette Arany nevét, sőt még Petőfi barátságát is megszerezte vele, aki költői levélben (episztola) köszöntötte Arany Jánost.

A Toldi trilógia, azaz három részből álló irodalmi mű. Két további része a Toldi szerelme és a Toldi estéje.

Előzménye, Arany János forrásai voltak Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriája a XVI. századból, és a nagyszalontai néphagyomány.

A Toldi műfaja: Elbeszélő költemény: az epika műneméhez tartozik, bár formája verses. Cselekményes, tehát történetet mesél el, fő- és mellékszereplői vannak. Költői képek használata.

Toldi Miklós valóságos történelmi személy volt, a költemény a hozzá fűződő mondákat dolgozza fel. A 14. században élt, Nagy Lajos király (1342-1382) korában. Szalontán született.

A Toldi verselése, akár a János Vitézé ütemhangsúlyos verselésű, felező tizenkettes. Az ütemhangsúlyos verselésben a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.

Rímelése: páros rím, melynek rímképlete: a a b b (1-2, 3-4 sorok rímelnek.)

Az énekek előtt mottó található, melyek Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriájából származnak. Szerepük, a hangulat előkészítése, a cselekmény előrevetítése.

Népies, népmesei elemek: A főszereplő népmondai hős, a legkisebb fiú története, nagy erejű hős, vándorút, meseszámok, mesei igazságszolgáltatás, próbatételek

Erőpróbák: Rúd, Malomkő, Farkaskaland, A Bika megfékezése, A Cseh vitéz legyőzése.

Fogalmak:

Allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása (álom= pillangó)

Metonímia: névátvitel, névcsere.A két fogalom (szó közötti) kapcsolat lehet:

• ok-okozati
• térbeli
  
• időbeli
• anyagbeli

Költői képek felismerése idézetek alapján:

(hasonlat, metafora, megszemélyesítés) https://learningapps.org/3569313

A szerkezet ismétléséhez ajánlom a tankönyv összefoglaló táblázatát.

Fogalmazási feladat: (választható)

Arany János: Toldi

Összefoglalás 1.

I. Műnemek:

Epika, Líra, Dráma

II. Műfajok:

1. Monda: elbeszélő műfaj, amely a történeti múltból merít. Híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg. Szájhagyomány útján terjed. Rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.

Fajtái:

• Eredetmonda
• Helyi monda
• Természeti monda
  
• Történelmi monda (történeti monda)
  
• Királymonda
  
• Hősmonda

2. Ballada: "Tragédia dalban elbeszélve". A balladában a három műnem (líra, epika, dráma) jellemzőit egyaránt megtaláljuk.

•  Lírai vonása az érzelemgazdagság, a verses forma és a költői képek használata. 
• Az epikára jellemző tulajdonsága, hogy történetet beszél el. 
• A párbe­szédes előadásmód, tragikus végkifejlet pedig a drámához teszi hasonlóvá.

A ballada további jellemzői:

• Tragikus befejezés (pl.: Kömíves Kelemenné halála)
• Ismétlődő sorok, versszakok (pl.: "Összetanakodik tizenkét kőműves...")
• Rövid, tömör előadásmód
• Ellentétek (jó-gonosz, gazdag-szegény)
• Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek, lehet hiányos a cselekmény is (pl.: Nem tudjuk, mitől dől össze Déva vára.)
•  A balladai konfliktus: A balladák középpontjában sokszor valamilyen ellentét, konfliktus áll. A konfliktus az ellentétes erők összecsapása.

3. Elbeszélő költemény: Epika műneméhez tartozik. Verses formájú. Különböző helyszíneken játszódik, cselekményes. Fő- és mellékszereplői vannak.

4. Legenda: Epikus műfaj. Eredetileg keresztény szentek életét, tetteit mutatta be. A későbbiekben világi tárgyú művekre is mondták, hogy legenda, ha az valami csodálatos, példaértékű történetet mondott el.

III. Verselések:

1. Időmértékes verselés: Ritmusa a rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozásán alapul. Rövid a szótag, ha a magánhangzó rövid és utána egy mássalhangzó áll. Hosszú a szótag, ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után kettő vagy több mássalhangzó áll. Alapegysége a versláb.

Tanult Verslábak:

daktilus - u u (hosszú, rövid, rövid)

spondeus - - (hosszú, hosszú)

Hexameter: Időmértékes sorfajta, mely 6 verslábból áll. Szerepelhet benne: daktilus, spondeus, trocheus. Az 5. versláb mindig daktilus. A 6. versláb spondeus vagy trocheus.

IV. Az olvasott művek és műfajuk:

Lázár Ervin: Lehel kürtje - monda

Kőmíves Kelemenné - ballada

Arany János: A walesi bárdok - történelmi ballada

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi - elbeszélő költemény

V. Fogalmazás témája:

Arany János versében a bárdok életüket adják a szent ügyért. Fogalmazd meg véleményedet 8-10 mondatban arról, mi a fontosabb: a biztonság vagy az őszinteség! 

Verstan

Időmértékes verselés: Ritmusa a rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozásán alapul. Rövid a szótag, ha a magánhangzó rövid és utána egy mássalhangzó áll. Hosszú a szótag, ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után kettő vagy több mássalhangzó áll. Alapegysége a versláb.

Tanult Verslábak:

jambus u - (rövid, hosszú),

trocheus - u (hosszú, rövid)

daktilus - u u (hosszú, rövid, rövid)

spondeus - - (hosszú, hosszú)

Hexameter: Időmértékes sorfajta, mely 6 verslábból áll. Szerepelhet benne: daktilus, spondeus, trocheus. Az 5. versláb mindig daktilus. A 6. versláb spondeus vagy trocheus.

Pentameter: Időmértékes sorfajta. A neve szerint öt, valójában hat verslábból áll, de a harmadik és a hatodik versláb csonka (egy szótagból álló). (Részletes elemzés a füzetben a mai óra anyag 11.08.)

A monda, a ballada

I. Műnemek:

Epika, Líra, Dráma

II. Műfajok:

1. Monda: elbeszélő műfaj, amely a történeti múltból merít. Híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg. Szájhagyomány útján terjed. Rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.

A monda fajtái:
Eredetmonda:
Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: A csodaszarvas mondája
Helyi monda:
Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz árka.
Természeti monda:
Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl:Balatoni kecskeköröm stb.
Történelmi monda (történeti monda):
Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl: A vérszerződés
Királymonda:
Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Szent László király utolsó győzelme.

2. Ballada: "Tragédia dalban elbeszélve". A balladában a három műnem (líra, epika, dráma) jellemzőit egyaránt megtaláljuk. Lírai vonása az érzelemgazdagság, a verses forma és a költői képek használata. Az epikára jellemző tulajdonsága, hogy történetet beszél el. A párbe­szédes előadásmód, tragikus végkifejlet pedig a drámához teszi hasonlóvá.

A ballada további jellemzői:

- Tragikus befejezés (pl.: Kömíves Kelemenné halála)

- Ismétlődő sorok, versszakok (pl.: "Összetanakodik tizenkét kőműves...")

- Rövid, tömör előadásmód

- Ellentétek (jó-gonosz, gazdag-szegény)

- Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek, lehet hiányos a cselekmény is (pl.: Nem tudjuk, mitől dől össze Déva vára.)

- A balladai konfliktus: A balladák középpontjában sokszor valamilyen ellentét, konfliktus áll. A konfliktus az ellentétes erők összecsapása.

3. Történelmi románc: (Románcos ballada) A balladától a könnyedebb hangvétel különbözteti meg. A vége sem tragikus.

III. Verselések:

jambus u - (rövid, hosszú),

trocheus - u (hosszú, rövid)

daktilus - u u (hosszú, rövid, rövid)

spondeus - - (hosszú, hosszú)