Szófajtan

Két szófaj tulajdonságait ötvözi. Ige + főnév / melléknév / határozószó

Fajtái:

Főnévi igenév:

• képzője: -ni
• pl.: olvas + ni → olvasni
• Probléma: ragozható (e/3, t/3 kivételével a -ni n-é válik)
• olvasni-→ olvasnom, olvasnod, olvasnia…

Melléknévi igenév:

Folyamatos melléknévi igenév: 

• képzője: -ó, -ő
• pl.: olvasó (diák)
• Milyen diák? Érezni rajta a melléknév tulajdonságait
• Ne keverd a főnévvel:
• Az olvasó levelet írt a szerkesztőnek →főnév
• Az olvasó diákok csöndben voltak → igenév

Befejezett melléknévi igenév: 

• képzője: -t, -tt
• pl.: olvasott (ember)
• Milyen ember? Érezni rajta a melléknév tulajdonságait
• (ne keverd a múlt idejű igével).
• Tegnap Ádám a könyvtárban olvasott. → ige
• Az olvasott ember tájékozott. → igenév

Beálló mellékévi igenév: 

• képzője: - andó, -endő
• pl.: olvasandó

Határozói igenév: 

• képzője: -va, -ve, -ván, -vén
• Pl.: olvasva

Névmás

(Összefoglaló táblázat)

A névmások

(részletezve)

Fogalma

• A névmás helyettesítő szófaj. Átveszik a helyettesített szó jelentését.

Fajtái
1.) Csak főneveket helyettesítő névmások

• személyes névmás
• birtokos névmás
• visszaható névmás
• kölcsönös névmás

2.) Főnevet, melléknevet és számneveket helyettesítő névmások

• kérdő névmás
• mutató névmás
• vonatkozó névmás
• általános névmás
• határozatlan névmás

I. A SZEMÉLYES NÉVMÁS

• A beszédhelyzetben szereplő személyek, dolgok nevét helyettesítik.

Fajtái:

• A személyes névmás ragozatlan formája: én, te, ő, mi, ti, ők
  

• Tárgyragos formája: (tárgy --> kit? mit?) én --> engem, te --> téged stb
• Határozóragos formája: bennem, hozzád, neked, velünk stb... FELISMERÉS ha eléteszed az alapformát és összeolvasva értelmes akkor biztosan határozóragos személyes névmás! pl.: velem --> én velem, hozzád --> te hozzád, neked --> te neked stb...
  

II. A VISSZAHATÓ NÉVMÁS

• A cselekvés visszairányul arra, aki cselekszik, vagyis visszahat.

• "magam" + ragozott alakjai pl.: magunk, magamról, magamhoz stb...

III. A KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS

• A kölcsönös névmás két személy egymásra irányuló cselekvését, vagy egymással való kapcsolatát fejezi ki.

• "egymás" + ragozott alakjai --> egymást, egymásnak, egymáshoz stb...

IV. A BIRTOKOS NÉVMÁS

• A birtokos névmás kifejezi, hogy ki a birtokos, és hány birtoka van
• enyém, tiéd, enyéim, tieid stb...

V. A KÉRDŐ NÉVMÁS

• A kérdő névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre kérdezünk rá.
• Kérdőszavak! ki? mi? melyik? kit? mit? kihez? kiről? kinél? kivel? stb.

VI. A MUTATÓ NÉVMÁS

• A mutató névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre mutatunk rá.
• ez, az + ragozott alakjai --> azt, ezt, abban, ebben, annál, annak, ennek stb...

VII. A VONATKOZÓ NÉVMÁS

• Szerkezete a + kérdő névmás --> pl.: amennyi, ahány, aki

VIII. A HATÁROZATLAN NÉVMÁS

• Egy személyt, dolgot, tulajdonságot, mennyiséget nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
• Jellegzetes előtagok: vala-; né- ; valahány, valaki, valamennyi, néhány

IX. AZ ÁLTALÁNOS NÉVMÁS

• Az általános névmás mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
• Jellegzetes előtagok: akár-; bár-; se-; mind-; --> mindenki, senki, bárki, akárhol stb...

Alaktan (szóelemek)

A szavak szerkezete

II. Összetett szavak - két vagy több szó összekapcsolása. Részei: előtag, utótag.

• pl.: kosár(előtag) + labda(utótag) --> kosárlabda

III. Többszörösen összetett szavak - egy összetett szóhoz egy új szó kapcsolása.

• pl.: kosárlaba (előtag)+csapat(utótag) --> kosárlabdacsapat

Helyesírás: a többszörösen összetett szavakat 6 szótagig egybe írjuk. Fölötte kötőjellel kapcsoljuk.

• pl.: gépkocsivezető (gép-ko-csi-ve-ze-tő --> 6 szótag)

• pl.: gépjármű-nyilvántartás (gép-jár-mű-nyil-ván-tar-tás --> 7 szótag!)

IV. Toldalékos szavak - szótőre és toldalékra (szóelemekre) bonthatók.

• pl.: olvas+nak (szótő + toldalék)

V. Szótő típusai

1. Egyalakú tövek - toldalékolás után sem változnak pl.: ház (házban, házzal, háztól, házig stb...)

2. Többalakú tövek - toldalékolás után megváltoz(hat)nak pl.: kéz (kézben, kézzel, DE: kezes, kezek stb...

VI. Tőszó - olyan szavak, melyekhez nem kapcsolódik toldalék ("pusztán szótövek") pl.: fa, bot stb...

A toldalékok fajtái

Képző, jel, rag

A szótő és toldalékainak kapcsolódási sorrendje:

• Szótő(1) + képző(2) + jel(3) + rag(4) (Ritka esetekben a képző állhat a jel után is pl.: kisebbít .)

A képző:

• A képző olyan toldalék, amely megváltoztatja a szó jelentését. pl.: vad + ász --> vadász .

• Több képző is állhat egymás után. pl.: Vad + ász + at --> vadászat.

A képzők elnevezése:

A képzett ("új") szó szófaja alapján.

• Pl.: Vad+ász = szótő + főnévképző (hiszen a vadász szófaja főnév) ; olvas+gat = szótő + igeképző; város + i = szótő + melléknévképző.

"Egyéb" képzőfajták:

Kicsinyítőképző: -ka, -ke, -cska, -cske; pl.: bácsi+ka = bácsika

Fosztóképző: -tlan, -tlen, -atlan, -etlen pl.: só+tlan = sótlan (megfosztja az eredeti jelentéstől a szót)

Igenévképzők:

• -ni pl.: futni
  

• -ó,ő pl.: mosolygó (arc) csöngő (telefon)

• - t, tt pl.: olvasott (ember) = sokat olvasott már életében (Ne keverjük össze a múlt idő jelével pl.: A diák az órán olvasott)

• -andő, -endő pl.: olvasandó

• - va, -ve, ván, -vén pl.: olvasva

Jel:

A jel valamilyen viszonyjelentés hozzáadásával módosítja a szó jelentését.

Fajtái:

• Igéhez járuló jelek (az időjelek és a módjelek)

• Főnév jelei (a többes szám jele, a birtokos személyjel, a birtokjel, a birtoktöbbesítő jel)

• Melléknév jelei (fokjelek).

Az igéhez járuló jelek: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)

• múlt idő jele: -t, -tt pl.: vár --> várt

• feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né pl.: olvas --> olvasna (ha lenne könyve - feltételhez köt)

• felszólító mód jele: -j pl.: vár --> várj; olvas --> olvass (a -j teljesen hasonult, írásban jelölt teljes hasonulás)

A főnévhez járuló jelek: (főnév - ki? mi?)

• többes szám jele: -k pl.: alma --> almák (többalakú tő, emiatt alakult át almá)

• birtokos személyjel: -m, -d ... stb... logikája: szám/személy szerint mutatja meg, hogy ki a birtokosa valaminek. pl.: könyvem --> az én könyvem e/1 a birtokos; ablakunk --> a mi ablakunk t/1 a birtokos.

• birtokjel: -é pl.: Andrásé. Konkrétan tudjuk hogy András a birtokos. Ebben különbözik a birtokos személyjeltől!

• birtoktöbbesítő jel: a birtok többségét kifejező jel. Több birtok esetén a birtoktöbbesítő jelek az -i, -ai, -ei, -jai, -jei, változatokban léphetnek fel, s utánuk állnak a birtokos személyjelek -m, d, -, nk, -tok, (-tek, tök), -k változatban. Ha a fenti példát nézzük könyvem --> e/1 (én könyvem) 1 db van belőle, ha több is van, akkor járul a birtoktöbbesítő jel a szavakhoz pl.: könyveim = szótő (könyv) + (e)i (birtoktöbbesítő jel) + m (birtokos személyjel).

A melléknév jelei: (melléknév - milyen? miféle?)

• középfok jele: -bb pl.: okos -->okosabb

• felsőfok jele: leg ..... + bb; pl.: okos --> legokosabb

• túlzófok jele: legesleg .... + bb; okos --> legeslegokosabb

• kiemelőjel: -ik pl.: szebb --> szebbik

Rag:

A szavak mondatban betöltött szerepét határozzák meg. A szóban egyetlen rag szerepelhet, amely lezárja a szavakat.A ragok fajtái: igei személyragok, tárgyrag, birtokos jelző ragja, határozóragok.

Igéhez járuló ragok: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)

• Igei személyragok: szám/ személy szerint mutatják meg, hogy ki cselekszik. pl.: olvasom (E/1); olvasunk (T/1).

Főnévhez járuló ragok: (főnév - ki? mi?)

• Tárgy ragja: -t (a tárgy kérdése a mit? kit? - nyelvtani értelemben egy személy is lehet tárgy). pl.: almát, Pétert

• Birtokos jelző ragja: -nak, -nek (valakinek van valamije) autónak (a kereke)

• Határozóragok:-ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re, -ról, -ről, -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz, -tól, -től, -val, -vel, -kor, -nak, -nek (ne bemagold őket, zárd ki a többit!)

Melléknévhez járuló ragok: (melléknév - milyen? miféle?)

• határozóragok: -an, -en, -ul, -ül pl.: szépen, angolul

Hangtan