5. Osztály lehetséges tollbamondások

1. Házi mozi

   Valóságos kis házi mozit csinálhatunk esténként egy lámpa és a két kezünk segítségével.

   Világos színű, sima fal elé két-három lépésnyire tegyünk egy lámpát! Két kezünket úgy tartsuk a lámpa és a fal közé, hogy kezünk árnyéka élesen, világosan és torzítás nélkül látszódjék a falon! Ha kezünket és ujjunkat mozgatjuk, mulatságos árnyképek egész sorozatával szórakoztathatjuk önmagunkat és a nézőket.

   Türelemmel, kitartással gyakoroljátok Grätzer Józsefnek a Sicc című könyvében látható sorozatát! Ha ezeket már jól tudjátok, próbáljátok mozgással élénkíteni a képeket!

2. Egy-két szó a kókuszpálmáról

   Valamennyi növény közül a leghasznosabbak egyike a kókuszpálma.

  Fájából csónakot készítenek, sőt épületfaként is hasznosítják. Leveleit fedésre, kötélverésre és fonásra használják. Termésének folyékony magbele, a kókusztej tápláló, üdítő ital. A magbél héj felőli részéből kókuszvajat préselnek. A visszamaradó kókuszpogácsa nagyszerű takarmány.

  A maghéjból gombokat és más apróbb tárgyakat faragnak. A termés húsának rostjaiból szőnyeget, kötelet, keféket állítanak elő.   

5. osztály nyelvtan

 A kommunikáció: Tájékoztatást, közlést és információcserét jelent. Nyelvi és nem nyelvi jelekkel kommunikálunk. 

Nem nyelvi jelek: tekintet, arcjáték (mimika), fej- , kéz- és lábmozdulatok, testtartás, távolság.

Hangjelek: hangerő, hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünet.

A beszéd és a nyelv nem ugyanazt a dolgot jelöli, de szoros kapcsolat van közöttük.

Beszéd: cselekvés, tevékenység, a nyelv alkalmazása.

Nyelv: eszközkészlet, jelek és szabályok összessége,

A kommunikáció tényezői: Feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna, valóság, ismeretek, kapcsolat, beszédhelyzet.

Feladó: aki küldi az üzenetet.

Címzett: akinek az üzenet szól.

Üzenet: A közlés tartalma.

Csatorna: közvetítő közeg, melyen keresztül az üzenet eljut a címzetthez, Pl. a levegő hanghullámai, telefonvonal, internet stb.

Kód: jelrendszer, amely a résztvevők számára közös (pl. a magyar nyelv)

Beszédhelyzet: ide tartoznak a folyamat tér és időviszonyai, egyéb külső körülményei

Valóság: a résztvevők közös előismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek a világról. Pl. egy vita kellős közepébe csöppenő ember nem feltétlenül érti, miről van szó.

A nyeli szintek:

hangok → szóelemek → szavak → szószerkezetek → mondatok → szöveg

A Szövegszerkesztés állomásai:

1. A Téma kijelölése

2. A szövegtípus kiválasztása

3. A szövegalkotás céljának meghatározása

4. A kinek? Mikor? Hogyan? Kérdések végiggondolása.

5. Az agyaggyűjtés

6. A vázlatírás

7. A szöveg kidolgozása

8. A címadás

9. A szöveg végső változatának kidolgozása. (Önellenőrzés)

A szövegalkotása céljai:

Érzelemkifejezés; kapcsolatteremtés, -fenntartás és -lezárás; ismeretközlés - tájékoztatás, felhívás, gyönyörködtetés.

Az elbeszélés: Egy vagy több szereplős történet, természetes vagy felbontott időrend tartalmazhat jellemzést, leírást, párbeszédet.

Leírás: Készülhet tájról, tárgyról, természeti jelenségről, élőlényről. Fontos szempont a leírás célja lehet pontos, tárgyilagos (objektív) vagy személyesebb hangvételű (szubjektív).

Jellemzés: Egy személy leírása, bemutatása a külső és a belső tulajdonságok leírásával.