Kortárs versek
INGRID SJÖSTRAND
A FELNŐTTEK FURCSÁK NÉHA
A felnőttek
furcsák néha.
Azt hiszik,
elég összeterelni
két "alkalmas korú" gyereket,
és a két gyerek
automatikusan jó haver lesz.
Szeretném összeterelni
papát
találomra egy "alkalmas korú"
bácsival
és megnézni, összehaverkodnak-e
- biztosan nem akarna
engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával például.
Sokkal szívesebben játszom
Lill-Pärával,
pedig Lill-Pära kis tökmag,
de ugyanazt szereti
és ugyanazt utálja, mint én
- Ulla-Gullát például.
1) Milyen gyerekekkel barátkoznál szívesen? Sorolj fel tulajdonságokat, amelyekkel egy jó barátnak szerinted rendelkeznie kell, ls olyanokat, amelyek kizárják a barátkozást!
Egy igaz barát tulajdonságai:
Kizáró tulajdonságok:
2) Miért gondolkodnak vajon úgy a felnőttek, ahogyan a versben megjelenik? Írd le a véleményedet néhány mondatban!
3) Az olvasott szöveget "svéd gyerekversnek" szokták nevezni. Jogos-e versnek nevezni ezt a szöveget? Padtársaddal együtt dolgozz a feladatokon! Segítenek a következő feladatok!
3/a) Az alábbi állítások igazak az olvasott versre? (A füzetbe csak a sorszámot és I- H betűt írj.)
1. A vers kötött beszéd.
2. A versnek adott ritmusa van, amelyet vagy a rövid és a hosszú vagy a hangsúlyos és a hangsúlytalan szavak szabályos váltakozása teremt.
3. A vers sorainak szótagszámai kötöttek, azonosak vagy szabályosan váltakoznak.
4. A vers nagyobb mondattani egységei (tagmondatai, mondatai) nagyjából egybeesnek a sorokkal, a sorpárokkal vagy a strófákkal (szakaszokkal); a mondatszerkesztés alá van vetve a sor- és a strófaszerkezetnek.
5. A vers ritmusát gondolatok, szavak, szószerkezetek szabályos ismétlődése, az úgynevezett gondolatritmus adja.
6. A verset sorok alkotják, amelyek nem töltik ki az oldaltükröt.
7. A verssorok vége egybecseng, azaz a sorok - egy részük - rímelnek.
8. A költészet sűrítés, egyes szavak nagyobb megterhelése, hangzásuknak vagy jelentésüknek többszörös kihasználása, a szóra magára, s nem csupán a bevett jelentésére irányított figyelem.
9. A költészetre jellemző a képes beszéd, a szóképek gyakorisága.
3/b) Melyek azok a
kifejezések, szavak vagy nagyobb szerkezeti egységek, amelyek
többször ismétlődnek a versben? Soroljátok fel őket! Melyik
hányszor ismétlődik?
3/c) Az ismétlődés és az idézőjel milyen hatást tesz azokra a szavakra, amelyek megismétlődnek, illetve idézőjelbe kerülnek? A beszélő mit gondolhat ezekről a szavakról, illetve a szavakat használó emberek gondolkodásmódjáról?
A Pál utcai fiúk kvíz (segédletek)
1. Kvíz
Molnár Ferenc 1878-ban született Budapesten. 1887 és 1895 között a budapesti Református Gimnázium tanulója volt. 1898-ban jelent meg az első elbeszéléskötete: Magdolna és egyéb elbeszélések. 1901-ben az első regénye: Az éhes város. 1914-1915-ben haditudósító volt a galíciai fronton. 1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől menekült Amerikába. 1952-ben. New Yorkban halt meg.
Egykori tanára, Rupp Kornél felkérésére írta meg a Pál utcai fiúkat. Először egy budapesti diáklap, a Tanulók Lapja hasábjain jelent meg folytatásokban.
A Pál utcaiak iskolája a Lonyai utcai Református Főgimnázium, míg a vörösingesek iskolája a Józsefvárosi Főreálgimnázium volt. A grund a Józsefvárosban, a mai Pál és Mária utcák sarkán volt. A Füvészkert a mai Klinikák metróállomástól kifelé kezdődött. A mai Természettudományi Múzeum helyén lehetett az a tó, ahol a regény szereplői a Füvészkertben a vörösingeseket kihallgatják, ahol Nemecseket megfürdetik. Nemecsek otthona helyén ma egy unitárius templom található.
2. Kvíz
A Pál utcai fiúk című regény Budapesten (8. 9. kerületek) játszódik. Legfontosabb helyszínei az iskola, a grund, a Füvészkert és Nemecsekék lakása. A mű 1889-ben (19. század végén) játszódik.
Műfaja: ifjúsági regény.
A regény: az epika műnemébe tartozó műfaj. Cselekménye, története van, több helyszínen játszódik. Fő- és mellékszereplői vannak. Elbeszélés mellett leíró és párbeszédes részeket is tartalmaz. Fajtái: családregény, történelmi regény, fejlődésregény, társadalmi regény, kalandregény, háborús regény, ifjúsági regény, krimi, tudományos regény stb...
A konfliktus: Az ellentétes erők összecsapása.
A cselekmény:Az események láncolata Elemei: Előkészítés, bonyodalom, kibontakozás tetőpont, megoldás
A jellem: A szereplő tulajdonságainak összessége, a jellemzés módjai: Az író maga mutatja be a szereplőt, más szereplő mutatja be, a szereplőt beszéde jellemzi, a szereplőt tette jellemzi, a szereplőt környezete jellemzi.
3. Kvíz
A regényben előforduló régies kifejezés és magyarázatuk:
Gittegylet: Formaságokban kimerülő tevékenység, jelentéktelen, de fontoskodó egyesület gúnyos megnevezése.
Krajcár: A legkisebb értékű aprópénz a 19. században
Verkli: Rögzített dallomot játszó, hajtókarral működtetett mechanikus hangszer
Einstand: Amikor az erősebb jogán valakinek lefoglalják a tulajdonát.
Természetrajz: Régi iskolai tantárgy: állattan, növénytan és ásványtan együtt.
Golyózás: A játék célja a golyók ütköztetése és azok megszerzése.
A golyózás típusai, szabályai:
1. Gurítós: akinek golyója - melyet meghatározott távolságból gurít a lyuk felé - legközelebb ér a célhoz, felmarkolja az összes golyót, és újra gurítja a lyukba. Amelyik beletalált, az már az övé, de lehetősége van hüvelykujjával a többi golyót is a lyuk felé irányítani. Ha ez nem sikerül, társa folytatja tovább.
2. Lökős: a földre öt lyukacskát ásnak, s mindegyikbe egy-egy golyót helyeznek el, majd egymás után dobnak a lyukak felé. Akinek először sikerül valamelyiket eltalálni, elnyeri mind az öt golyót.
3. Ütős: két ellenfél felváltva üt egy-egy golyót falhoz vagy palánkhoz.
Gigerli: Ficsúr, piperkőc, elegáns fiatalúr
Fiáker: Kétlovas, zárt bérkocsi, a taxi "kétlóerős" elődje
Gitt: ablaküveg rögzítéséhez használt kötőanyag, kencéből és krétaporból készült, idővel megkeményedett
Gukker: látcső
Grasszál: kihívóan járkál
Micisapka: (németből, Mütze =sapka), puha szövetből készült, ellenzős fejfedő, elsősorban munkások és a pesti csibészek viselték
Rikkancs: utcai újságárus, zömmel tízévkörüli fiúk munkája volt
Sánc: védelmül épített töltés.
Zsirardi: világos színű, alacsony keménykalap. A teteje lapos, szalaggal övezték. Girardi, az akkoriban neves bécsi színész hozta divatba.
4. Kvíz
Közlekedési eszközök a Pál utcai fiúkban:
Lóvasút
Hangos kürtszóval "robogó" ló vontatta eszköz. A villamos őse. Magyarországon először 1827-ben a Pest-Kőbánya között próbálták ki a lóvasúti technikát. magyar városok közül 1860-ban - Pestet megelőzve - Lippán létesült lóvasút. A városi közlekedésben a lóvasutat a villamos közúti vasút szorította ki. Az utolsó hazai városi lóvasút 1928 április 10-ig üzemelt a Margit-szigeten.
Földalatti:
Budapest első metróvonala. 1896-os megnyitásával ez volt az európai kontinens első földalatti vasútvonala. Vonalát kézzel ásták ki, majd temették vissza. 1896. május 2-án nyitotta meg Ferenc József (ur. 1867-1916) a budapesti Földalatti Vasutat, a világ második föld alatt húzódó vasútvonalát. A Földalatti Vasúthoz összesen 11 megállóhely tartozott, melyek közül egy, a Fővárosi Állatkertnél található állomás ma már nem létezik.
Omnibusz:
Az omnibusz ló vontatta közforgalmú közlekedési eszköz, az autóbusz és a trolibusz őse, a városi tömegközlekedés legrégibb eszköze. Az omnibusz a lóvasút mellett a 19. századi városi tömegközlekedés legfontosabb eszköze volt. Neve a latin omnibus (jelentése: mindenkinek) szóból származik. Budán az első menetrend szerint közlekedő omnibusz 1832-ben indult. A vonal a nyári hónapokban a kirándulók igényét kielégítendő, a Lánchidat kötötte össze Zugligettel.
Fiáker:
Kétlovas fogatú könnyű bérkocsi. A mai taxi elődje. A fiáker elnevezés onnan ered, hogy Párizsban a szentről elnevezett szálloda (Hotel Saint-Fiacre) közelében várakoztak az első lovas bérkocsik. Európai városok kövezett utcáin való közlekedésre volt alkalmas, személyszállításra használták. A 20. század második felében a taxik szorították ki.