Összefoglalás - Szülőföld
1) Fogalmak:
Refrén:
Ismétlődő verssor, versrészlet. Célja a nyomatékosítás.
Tájleíró költemény:
Lírai műfaj, melyben a tájhoz fűződő érzelmek jelennek meg elsődlegesen.
Úti levél
Beszámoló egy utazás élményeiről, mely nem csak a címzettnek szól.
2) Verselések:
Ütemhangsúlyos verselés
A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul.
Alapegysége az ütem.
Időmértékes verselés
A hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozásán alapul. (Hosszú a szótag, ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után 2 vagy több mássalhangzó áll. Rövid a szótag, ha a magánhangzó rövid és utána max. 1 mássalhangzó áll.
Alapegysége a versláb.
Tanult verslábak:
trocheus - u (téli)
spondeus - - (bolygó)
jambus u - (madár)
Szimultán verselés:
Olyan verselési forma, mely egyszerre időmértékes és ütemhangsúlyos is.
3) Rímek:
-páros rím a a b b
-keresztrím a b a b
-ölelkező rím a b b a
-bokorrím a a a a
4) Költői képek felismerése idézetekből
Hasonlat, metafora, megszemélyesítés.
5) Művek felismerése idézetek alapján
Petőfi Sándor: Az alföld, Szülőföldemen, Úti levelek,
Szabó Lőrinc: Balassagyarmat
6) Fogalmazás: (választható a két téma közül)
1. Mit jelent számodra a szülőföld/település, ahol élsz? (objektív leírás + saját élmények, érzések).
2. Hol élnél szívesebben? (falu, város, nagyváros) Miért? Indoklással, érvekkel alátámasztott fogalmazás.
5. osztály irodalom
Petőfi Sándor: János vitéz összefoglalás
Petőfi Sándor
Kiskőrösön született, 1823. január 1-jén.
Szülei: Petrovics István mészáros és Hrúz Mária cselédlány. A költő többek között Aszódon, Selmecbányán, Pesten és Pápán is tanult. Költői pályafutása Aszódon kezdődött. 1842-ben nyomtatásban is megjelent első verse, A borozó.
1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával, s egy év múlva feleségül is vette. Hamarosan meg is született fiúk, Petőfi Zoltán.
1848 elején a márciusi ifjúság fő szervezője lett. Bem tábornok seregében őrnagyi rangot kapott. Vele harcolt egészen 1849. július 31-ig , amikor a segesvári csatában, hősökhöz méltóan életét áldozta a magyar szabadságért.
János vitéz
1844-ben a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a költő a János vitéz kéziratát. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele a költemény, országosan ismertté tette Petőfi nevét.
Műfaja: Elbeszélő költemény. Az epika műnemébe tartozik, formája verses, cselekményes, költői képeket tartalmaz, több helyszínen játszódik, fő- és mellékszereplői vannak.
Verselése: ütemhangsúlyos verselésű, felező 12-es. A vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Elnevezés: a sorok szótagszáma és az ütemek száma alapján.
"Tüzesen süt le a // nyári nap sugára 12 szótag 6 // 6
Rím: a sorvégi hangok összecsengése.
Rímfajták, rímképletek:
Páros rím a a b b
Keresztrím a b a b
Ölelkező rím a b a b
Bokorrím a a a a
Félrím x a x a
Költői eszközök:
Hasonlat:
Két dolog összehasonlítása, közös jegyek alapján,
Pl: Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült.
Metafora:
Két dolog azonosítása, közös jegyek alapján,
Pl: "Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája" (A gyöngyház Iluskát jelenti, vele azonos.)
Megszemélyesítés:
Élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel, cselekvésekkel ruház fel.
Pl: " Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte" ( fölkelni,valakit elküldeni az ember tud.)
Költői alakzatok:
Fokozás:
"Miért nem estem el háború zajában?
Miért a tengerben sírom nem találtam?"
Ellentét:
"Volt a fazekasnak jó nagy szeme, szája,
De mégis kicsiny volt az álmélkodásra"
Párhuzam:
"Ragadta őt a víz, magasra, magasra
Hogy tetejét érte már a felhő rajta"
Fogalmak:
Epizód: Történet a történetben, amely nem befolyásolja alapvetően a történetet, de színesebbé
teszi azt.
Konfliktus: Az ellentétes erők összecsapása.
Monológ: Belső beszéd, amiből megismerjük a szereplő gondolatait.
Dialógus: Párbeszéd, melynek során a szereplők egymással beszélnek
Alliteráció: Betűrím, az egymást követő szavak azonos betűvel kezdődnek.
Lehetséges fogalmazások:
1) Jellemzés (6-8 mondatban) a francia királyról.
2) Jellemzés (6-8 mondatban) Jancsi gazdájáról.
Értékelési szempont a fogalmazásokban:
Stílus (szóhasználat, nyelvhelyesség)
Forma (tagolás, bekezdések)
Tartalom (a tulajdonságokat meg kell indokolni)
Helyesírás
5. osztály irodalom - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
I. Molnár Ferenc:
• 1878. január 12-én született Budapesten.
• A budapesti Református Gimnázium tanulója volt.
• 1898-ban jelent meg az első elbeszéléskötete (Magdolna és egyéb elbeszélések),
• 1901-ben az első regénye (Az éhes város).
• 1914-1915-ben haditudósító volt a galíciai fronton.
• 1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől menekült Amerikába.
• 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg gyomorműtét közben. Sírja New Yorkban található.
• Egykori tanára, Rupp Kornél felkérésére írta meg a regényt (A Pál utcai fiúk)
• A Pál utcai fiúk először egy budapesti diáklap, a Tanulók Lapja hasábjain jelent meg folytatásokban (1905-1906).
• Főhősét, a kis Nemecseket legjobb gyerekkori barátjáról, a vele egyidős Feiks Jenőről mintázta.
• A regény önéletrajzi ihletésű. Valóságos helyszíneken és karaktereken alapul.
II. Fogalmak:
1) Regény: Az epika műnemébe tartozó műfaj. Cselekménye, története van, több helyszínen játszódik. Fő- és mellékszereplői vannak. Elbeszélés mellett leíró és párbeszédes részeket is tartalmaz.
Fajtái: családregény, történelmi regény, fejlődésregény, társadalmi regény, kalandregény, háborús regény, ifjúsági regény, krimi, tudományos regény stb...
Ifjúsági regény: Fiatalabb olvasók számára íródott, szereplői is gyermekek.
2) Konfliktus: Az ellentétes erők összecsapása
3) Cselekmény:Az események láncolata Elemei: Előkészítés, bonyodalom, kibontakozás tetőpont, megoldás
Előkészítés: A természetrajzórán megismerjük a szereplők közül a Pál utcai fiúk (pl. Nemecsek,Boka, Csele, Barabás és Kolnai), s hamarosan hallunk a vörösingesekről is (Áts Ferenc, aPásztorok), akik einstandot követtek el Nemecsekkel szemben: erőszakkal elvették a játékgolyóit.
Bonyodalom: Áts Feri elrabolja a grundról az egyik játék erőd zászlóját. A Pál utcaiak elnökötválasztanak Boka János személyében, s elhatározzák, hogy visszavágnak a vörösingeseknek.
Kibontakozás: Megindul a küzdelem a grundért, melynek főbb eseményei:
- Bokáék esti látogatása a Füvészkertbe
- hadüzenet, készülődés a csatára (tét: ki játszhat a grundon)
- Nemecsek hőstettei: kényszerű fürdőket vesz, kísérletet tesz a zászló visszaszerzésére
- Geréb árulása és visszatérése a Pál utcaiakhoz
- Döntő harc a grundért
Emellett zajlik a gittegylet története
Tetőpont: Nemecsek betegágyból felkelve a grundra siet, s Áts Feri legyőzésével eldönti a csatáta Pál utcaiak javára.
Megoldás: Nemecsek halála, a grundot beépítése
4) Jellem: A szereplő tulajdonságainak összessége
Jellemzés módja:
- Az író maga mutatja be
- Más szereplő mutatja be
- A szereplőt beszéde jellemzi
- A szereplőt tette jellemzi
- A szereplőt környezete jellemzi
5) Tér - és időviszonyok:
A Pál utcai fiúk című regény Budapesten (8. 9. kerületek) játszódik. Legfontosabb helyszínei az iskola, a grund, a Füvészkert és Nemecsekék lakása. A mű 1889-ben (19. század végén) játszódik.
6) Elbeszélői nézőpontok:
a, szemlélő elbeszélő - annyit tud, mint az olvasó, nem ismeri az előzményeket.
b, mindentudó elbeszélő - pontosan ismeri az előzményeket, a szereplőket és gondolataikat is.
III. A Pál utcai fiúk:
1. Iskolák:
Pál utcai fiúk: Lónyay Utcai Református Gimnázium
Vörösingesek: Józsefvárosi Reálgimnázium
2. Jellemek:
Boka János: Megfontolt, társainál érettebb, szelíd becsületes fiú. Igazságszerető. Rokonszenves, szeretettel néztek mindig rá társai. Ugyanakkor nem mindig következetes. Híven őrködött Nemecsek betegágya mellett.
Nemecsek Ernő: Sovány, gyönge gyerek. Csendesen követte az utasításokat, félénk, de nem gyáva. Önfeláldozó viselkedése révén válik hőssé.
Csele: Végtelenül csinos, piperkőc fiú, úgy is nevezi az író, hogy gigerli.
Csónakos: Gyerekes, vidám, kedves fickó, füttyei sokatmondóak. Örömében vagy meglepetésében egyaránt óriásiakat füttyent. Csöppet sem félős.
Weisz és Richter: A polgári milliőből kikerülő fiúk. Jómódúak, nagyvárosiak, öntudatosan polgárok.
Csengey: A legjobb tanuló, az első padban ül.
Kolnay és Barabás: Nem szeretik a konfliktusokat, inkább elfutnak, mintsem vállalják a próbatételeket.
Geréb: Féltékeny Bokára. Igyekszik befolyásolni társait. Gyanúsan viselkedik. Amikor rájön arra, hogy árulásával mit követett el, megpróbál mindent megtenni azért, hogy hibáját jóvátegye.
Pásztorok: Fenyegetően viselkedtek a gyengébbekkel szemben. Erőszakoskodók voltak, de egyikük sem javíthatatlan.
Wendauer: A legkisebb vörösinges, polgári származású.
Áts Feri: Erős, hihetetlenül merész. Szigorú, ugyanakkor igazságos vezér, nem tűr ellentmondást. Őszinte sajnálatot érzett Nemecsek iránt.
3. Idegen/régies szavak, kifejezések:
Gittegylet: A formaságokban kimerülő tevékenység, jelentéktelen, de fontoskodó egyesület gúnyos megnevezése.
Krajcár: A legkisebb értékű aprópénz a 19. században
Verkli: Rögzített dallomot játszó, hajtókarral működtetett mechanikus hangszer.
Einstand: Amikor az erősebb jogán valakinek lefoglalják a tulajdonát.
Golyózás: A játék célja a golyók ütköztetése és azok megszerzése.
Gigerli: Ficsúr, piperkőc, elegáns fiatalúr
Fiáker: Kétlovas, zárt bérkocsi, a taxi "két lóerős" elődje
Lehetséges fogalmazási témák a dolgozatban: (érvekkel alátámasztott fogalmazások!)
1) Egyetértesz azzal, hogy Nemecsek Ernő változott a legtöbbet a regényben? (Milyen volt kezdetben? Konkrét példák a regényből...)
2) Ki a regény főszereplője?
5. osztály irodalom - a mese
Műnemek: Epika, líra, dráma.
Mese: Epika műnemébe tartozik. Fantasztikus-csodás elemekkel átszőtt kitalált történet.
A mese fajtái:
1. Tündérmese:
Olyan mese, melyben csodás lények, varázslatok szerepelnek. A szereplők gyakran átváltozásra is képesek.
2. Állatmese:
Szereplői emberre jellemző tulajdonságokkal rendelkező állatok.
3. Fabula:
Tanulságot tartalmazó, állatokat szerepeltető tanmese.
Pl: La Fontaine: A róka és a gólya
4. Csalimese:
Rövid, beugratós mese, amely meglepetésszerűen zárul.
Pl: A megszámlálhatatlanul sok juh
5. Láncmese:
A láncmesében váratlanul ér véget az újra és újra megismétlődő jelenet.
Pl: A kakas és a pipe
A mesék eredetük szerint:
1. Népmese:
Szerzője ismeretlen, szájról-szájra a nép ajkán terjed. Emiatt kisebb-nagyobb változásokon megy át. Pl: Tündérszép Ilona és Árgyélus, A csillagszemű juhász
2. Műmese:
A műmese szerzője ismert: az írni-olvasni tudó közönség számára készül, nyomtatásban jelenik meg. Pl: Jacob és Wilhelm Grimm: Holle anyó
A mesék formájuk szerint:
1. Próza: Kötetlen folyamatos beszéd és írás. Minden kötöttségtől (pl.: rím, ritmus) mentes.
Pl: Tündérszép Ilona és Árgyélus.
2. Vers: Olyan, amelynek valamilyen ritmusa van (rím). Megjelenési formáját szabályos hosszúságú sorok jellemzik. Pl: La Fontaine: A róka és a gólya.
Meseszámok: 3, 7, 12, 21, 24, 33, 66, 77, 99, 100, 101
Dolgozatban: foglald össze 8-10 mondatban a neked legjobban tetsző mese cselekményét.
Újraolvasni: A csillagszemű juhász, Tundérszép Ilona és Árgyélus, A róka meg a holló, Jacob és Wilhelm Grimm: Holle anyó.
A dolgozatban fel kell tudni ismerni a fenti mesék szereplőit, valamint jellemezni (tulajdonságaik - milyennek ismertem meg?)