A médiaműfajok
A sajtótermék
A sajtótermék olyan kommunikációs eszköz, amely információközlés közben eleget tesz három követelménynek:
- publicitás (nagyobb nyilvánosság);
- perioditás (szabályos időszakonkénti ismétlődés);
- aktualitás (időszerű információk továbbítása).
A sajtótermékek típusai
A tájékoztató műfajok
A tájékoztató műfajok a közvéleményt foglalkoztató információkat közvetítenek. Leggyakrabban ezek közül a hírrel találkozunk. Ez az újságírás egyik legnépszerűbb, legelterjedtebb műfaja. Jellemzően rövid, tömören és érthetően megfogalmazott aktuális információkat közöl a befogadókkal.
- A közlemények általában tényközlő beszámolót adnak valamilyen megtörtént vagy várható eseményről.
- A tudósítás a tudósító személyes jelenlétére és értelmezésére épülő, leíró jellegű beszámoló.
A véleményközlő műfajok
A véleményközlő műfajokban a közvélemény érdeklődésére számot tartó információk mellett nagy teret kap az újságíró véleménye, a tények értelmezése. A véleményközlő műfajokban a tényközlőeknél hangsúlyosabban jelenik meg az olvasó befolyásolásának szándéka.
- A kommentárok a hírekhez fűzött különféle értelmezések. Ezek főként az olvasók értelmére hatnak, az információk megértését segítik.
- A glossza rövid terjedelmű, gyakran vitázó, bíráló szándékú, ironikus, esetleg gúnyos hangvételű megjegyzés egy aktuális esemény kapcsán.
- Az olvasói levél műfaja egy lap olvasóinak enged teret, hogy a megjelent írásokkal vagy aktuális eseményekkel, történésekkel kapcsolatos véleményüket, kérdéseiket kifejthessék. Általában rövidített, átdolgozott formában kerülnek be a lapba.
- A kritika valamilyen műre, műalkotásra vonatkozó, esztétikai és szakmai érveken nyugvó bírálat. Célja a nézőpontok felvázolása, értelmezési lehetőségek megadása.
- Az ismertetés tárgyilagos módon mutatja be tárgyát (pl. egy szerzőt, irodalmi művet, zenei albumot), hogy felkeltse az olvasó érdeklődését.
- Az ajánlás személyes kötődéssel mutatja be tárgyának legfontosabb jellemzőit, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését.
Átmeneti műfajok
Egyes sajtóműfajokban a tájékoztatás és a véleményközlés egyformán jelentős szerepet játszik. A riport, az interjú és a cikk átmeneti sajtóműfajok, amelyekben a közérdekű események, hírek mellett az azokban részt vevő, érintett alanyok véleménye is hangsúlyosan jelenik meg. A cikk olyan, az újságban, folyóiratban megjelenő rövidebb írásmű, amelyben tényközlő és szubjektív véleményt tartalmazó részek kapcsolódnak össze. A riport és az interjú párbeszédes formájú. A riport - a tudósításhoz hasonlóan - az események helyszínén készül.
Feladatok:
1) Írj a füzetedbe a következő képről egy hírt és egy kommentárt! Öt mondatnál ne legyen hosszabb!
2) Érvelés! Választható a nyomtatott, vagy az elektronikus sajtó. A tételmondat: A nyomtatott sajtó helyét sosem veszi át teljesen az elektronikus sajtó.
Nyelvrokonság, nyelvtípusok
1. Nyelvészet
A szinkrón ("egyidejű") - leíró nyelvészet a nyelv jelenlegi állapotát vizsgálja. (hangtan, szófaj- és alaktan, mondattan).
diakrón - történeti nyelvészet az egyes nyelvekben megvalósult változásokat kutatja; választ keres arra, hogy ezek miért és hogyan történtek meg.
2. A nyelvtörténeti kutatás forrásai
nyelvemlékek - a jelenlegit megelőző nyelvállapotból származó nyelvi anyagot tartalmazó írott vagy hangzó szövegek
régebbi nyelvtanok
Jelenkori adatok is felhasználhatók azonban régebbi korok tanulmányozására
Nyelvjárások (hasonlóságok és eltérések lehetőséget adnak arra, hogy korábbi nyelvállapotok egyes sajátosságaira következtessünk belőlük)
A rokon nyelvek vizsgálata
3. A nyelvrokonság
A nyelvrokonságra vonatkozó elméletet nyelvészeti és más jellegű érvekkel bizonyítani kell, egyértelmű bizonyítékok hiányában a valószínűbb elméletet választjuk.
A nyelvrokonság nyelvészeti bizonyítékai a következők:
az alapszókészlet (alapigék, testrészek, számnevek, rokonsági viszonyok, állat- és növénynevek, alapvető névmások) elemeinek hangtani hasonlósága;
az alapszókincs elemei közötti szabályos hangmegfelelések: az egyes szópárokban hasonló helyzetben hasonló hangok találhatók;
a nyelvtan hasonlósága: egyes alapvető jelentésviszonyokat a nyelvek hasonló módon fejeznek ki.
A történeti-összehasonlító módszer a nyelvrokonság kutatására szolgáló tudományos eszköz. Lényege a szabályos hangmegfelelések vizsgálata a rokonnak vélt nyelvek alapszókészletében.
4. A magyar mint finnugor nyelv
A magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád tagja, amely az uráli nyelvcsalád nagyobb ágát alkotja. Legközelebbi nyelvrokonaink a hantik és a manysik. A magyar nyelv finnugor származását számos jellegzetessége bizonyítja:
Az alapszókészlet jelentős része bizonyítottan finnugor eredetű.
Az alapszókincs elemeiben kimutathatók a szabályos hangmegfelelések, amelyek igazolják, hogy a rokon nyelvi szavak közös alapnyelvi alakból származnak. Ilyen szabályos hangmegfelelések mutathatók ki például: finnugor nyelvek szókezdő p-je és a magyar szókezdő f között (pl. fül, fej);
A nyelvtani rendszer számos vonása megegyezik a többi finnugor nyelvvel:
Egyes alapvető toldalékaink finnugor eredetűek (pl. a többes szám -k jele, a birtoktöbbesítő jel, a feltételes és felszólító mód jele).
Más finnugor nyelvekhez hasonlóan alakul a jelző és a jelzett szó közötti nyelvtani kapcsolat:
a jelző megelőzi a jelzett szót;
a jelzőt nem egyeztetjük a jelzett szóval számban és esetben (ócska lomok / *ócskák lomok, öt sor / *öt sorok, híres sebészt / *híreset sebészt).
Nyelvtípusok
1) Izoláló
(elszigetelő)
- Szótövek egymás mellé helyezésével alkotják meg mondataikat. A nyelvtani viszonyokat a segédszók, a hangsúly és a szórend segítségével fejezik ki. Pl.: a kínai
2) Agglutináló (ragasztó)
- A szótőhöz ragasztott toldalékokkal fejezik ki a nyelvtani
viszonyokat. Tipikus képviselője ennek a csoportnak a magyar nyelv.
3) Flektáló(hajlító)
- A nyelvtani kategóriákat a szótő megváltoztatásával képes kifejezni. pl. angol foot 'láb', feet 'lábak'
4) Inkorporáló
(bekebelező):
- pl.: irokéz és az eszkimó nyelv is.
Összefoglaló feladatok
(Témazáró december 12. kedd)
A mondatokat nem szükséged leírnod a füzetbe, csupán a feladatok sorszámát, illetve a tanult jelöléseket.
I. Írj egy-egy példamondatot az alábbiak szerint:
- kapcsolatos mellérendelés
- választó mellérendelés
- magyarázó mellérendelés
- következtető mellérendelés
- ellentétes mellérendelés
II. Határozd meg az alábbi mellérendelő mondatok fajtáját! Jelöld őket a tanult módon, vigyázz két kakukktojást találhatsz köztük! (Elemezd ezeket is)
- Gábor magyar, John pedig angol.
- Vagy megveszem ezt a könyvet, vagy kiveszem a könyvtárból.
- Nem azé a nyúl, aki azt a bokorból kiugratja.
- Ki fogja festeni a szobákat,tehát hamarosan költözhettek.
- Elbújtak, úgyhogy a szoba üresnek tűnt.
- Nem volt otthon semmi ennivaló, mert nem vásárolt be senki.
- Én mérnök vagyok, ő meg újságíró.
- Akit nem véd a szerelem, hiába védi az magát.
- Kenyeret nem kaptam, viszont vettem egy üveg bort.
- Alkatrész nem volt, tehát leleményesnek kellett lenni.
III. Milyen sajátos jelentéstartalmat fejeznek ki az alábbi mondatok?
- Akkor jövök el újra, ha lesz időm.
- Úgy nézett ránk, mint aki most lát bennünket először.
- Nem bánom azt se, ha el is mész abba a buliba.
- Olyan olcsó volt a cukorka, hogy mindet megvettem.
IV. Elemezd az alábbi alárendelő összetett mondatokat a tanult módon, az utalószót, kötőszót írd le a füzetedbe és jelöld is őket a tanult módon!
- Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent.
- Olyanoknak a házába is becsengetett,akiket nem is ismert.
- Nem azé a nyúl, aki azt a bokorból kiugratja.
- Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülőgépen is gyalog vannak.
- Elgondolkoztató az, hogy miért jobbak a régi anyagok.
- Olyan könyvet szeretnék, amelyben izgalmas történetek vannak.
- Annyi fagyit ehetsz, amennyit csak akarsz!
- Annak a biciklijét kérjétek el, akinek kettő van!
- Ettem egy akkora rétest, amekkorát el sem tudsz képzelni!
- Ez Peti könyve, azé, aki Zoé osztálytársa.
IV. Online gyakorló feladatok: (időkitöltő)
Mellérendelő összetett mondatok I.
Mellérendelő összetett mondatok II.
A mondat
A mondat egy vagy több szóból áll, és jellemző hanglejtése van. A nyelv felől vizsgálva a mondat a legkisebb nyelvi egységekből különféle szabályok alapján felépíthető, legnagyobb nyelvi egység. A kommunikáció felől nézve a mondat a legkisebb beszédegység, hiszen mondatokból építjük fel írásbeli és szóbeli kommunikációnkat.
A mondatok szerkezetük szerint
I. Egyszerű mondat:
Egyetlen mondategységből állnak. Megkülönböztetünk tagolt és tagolatlan mondatokat.
I.1. Tagolt mondat:
A tagolt mondatok mindig tartalmaznak alanyi-állítmányi szószerkezetet (alany és állítmány).
Lehetnek teljesek vagy hiányosak.
I.1.A. Teljes
Alanyi és állítmányi részre bontható. (Kerek, egész nem igényel kiegészítést.)
Tőmondat: Ha csak alanyt ás állítmányt tartalmaz
Bővített mondat: Ha alanyon, állítmányon kívül más mondatrész is előfordul benne.
I.1.B. Hiányos
Nem teljes közlés, ahhoz, hogy megértsük gondolatban ki kel egészíteni a beszédhelyzet, vagy a környező mondatok alapján.
Hiányzik
az alany vagy az állítmány, vagy akár mindkét fő mondatrész
is, de a
szövegkörnyezet alapján kikövetkeztethetőek
pl.: (Ki hozta a virágot?) Kati. (Hova tette?) Az ablakba.
Nem tekintjük hiányosnak:
Az alanytalan mondatokat: Havazik. Esik. Esteledik.
Határozatlan alanyú mondatokat: Kopognak. Utat építenek.
Általános alanyú mondatokat.
I.2. Tagolatlan mondatok:
Megszólítás: Fák, csillagok, állatok és kövek!
Indulatszó: Jaj! Hej! Sicc!
Módosítószó: Igen. Nem.
Névszó: Segítség!
Köszönésforma: Jó napot kívánok! Szia!
II. Összetett mondat:
Az összetett mondatokban két vagy több egyszerű mondat kapcsolódik össze egyetlen mondattá. Az összetett mondatokat alkotó egységeket tagmondatnak nevezzük.
A tagmondatok közé különféle írásjeleket, leggyakrabban vesszőt (pl. Azt kérdezte tőlem, hogy szeretek‑e futni.), ritkábban kettőspontot (Gondold végig a következőket: futni, úszni vagy teniszezni szeretnél?) vagy pontosvesszőt (A konyhával készen is lennénk; most nézzük a fürdőszobát!) teszünk.
II.1. Szerves összetétel:
Két tagolt mondat összekapcsolódása (pl. Nem megyek sehová, mert fáj a fejem.), melyek között alá- vagy mellérendelő viszony van.
II.2. Szervetlen összetétel:
Ha az összekapcsolódó tagmondatok bármelyike tagolatlan.
pl.: Egy tagolatlan és egy tagolt (pl. Jaj, de fáj a fejem!)
pl.: Két tagolatlan mondat (pl. Szia, Robi!)
Nem lehet alá- vagy mellérendelő viszony.
Halmozott mondatrészek esetén nem mindig könnyű eldönteni, hogy a mondat egyszerű vagy összetett-e. Ehhez azt kell megvizsgálnod, milyen bővítmények kapcsolódnak az állítmányhoz. Például:
1. A majom banánt és mangót eszik.
2. A majom fogja a banánt és eszi.
3. A majom fogja a banánt, és eszi a mangót.
Az első mondatban az eszik állítmány bővítményei a majom alany, valamint a banánt és mangót, egymással mellérendelő viszonyban álló tárgyak → a mondat egyszerű.
A második mondatban mindkét állítmányhoz ugyanazok a bővítmények (a majom fogja a banánt; a majom eszi a banánt), azaz ugyanaz az alany és egy tárgy kapcsolódik → a mondat egyszerű.
A harmadik mondatban a fogja állítmány bővítményei a majom alany és a banánt tárgy, az eszi állítmány bővítményei a majom alany és a mangót tárgy.
A két állítmánynak tehát van olyan bővítménye (banánt, mangót), amely nem egyezik meg → a mondat összetett.