7. osztály nyelvtan
2022/2023
Redmenta gyakorló teszt (7.d)
Gyakorlás (7.c)
A füzetedbe dolgozz, az óra címe: Gyakorlás.
I. Milyen mellérendelő kapcsolat található a kiemelt szavak
között? Írd le a nevét és a jelét is! A füzetbe csak a kiemelt szavakat másold le, nem szükséges a teljes mondat!
- A barátnője KITARTÓ, EZÉRT SIKERES a munkájában.
- Döntsétek el, hogy SÓSAN VAGY ÉDESEN eszitek meg a palacsintát!
- A tegnapi konferencia RÖVID, ELLENBEN UNALMAS volt.
- A színész a szerepet kitűnően ALAKÍTOTTA, ENNÉLFOGVA ÖRÜLHETETT a rendkívüli sikernek.
- A biológiaórán nem az OROSZLÁN, HANEM A ZSIRÁF volt a tananyag.
- A hétvégén VAGY MOZIBA, VAGY KIRÁNDULNI megyünk.
- Hamarosan döntenünk kell a JÖVŐNKRŐL, TEHÁT A TOVÁBBTANULÁSRÓL.
- A testvérem BOLDOG, TEHÁT VIDÁM gyermek.
- GÁBORÉK, AZAZ A SZOMSZÉDAINK a hétvégén új autót vásároltak.
- Ezek a sütemények nagyon SZÉPEK, SŐT FINOMAK.
II.
Ábrázold a tanult módon a következő mondatokat! (alárendelők)
- Gábor a tanórán zenét hallgat.
- Az asztalos fából készítette a szekrényeket.
- Holnap moziba megyünk a barátaimmal.
-
A
diákok a tanórán csendben olvastak.
- Délután a felújított plázában találkoztunk a barátaimmal.
A mellérendelő szószerkezet
A tagok közti viszonyt rákérdezéssel nem lehet megállapítani, mégpedig azért, mert a tagok egyenrangúak. Ilyenkor az első tag mellé egy másikat rendelünk, ezért beszélünk mellérendelő szószerkezetről. A mellérendelő szószerkezetnek kettőnél több tagja is lehet, pl. gyors és energikus, sőt kirobbanó. A tagok között kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés: ház, kert, kutya.
Fajtái:

Szókapcsolatok, szószerkezetek
A mondatokban egyes szavak szorosabb kapcsolatban vannak egymással, szókapcsolatot alkotnak.
Pl.: Zalán és Annamária almát szednek a fa alól. --> A példamondatban több szókapcsolatot is találsz.
- Zalán és Annamária
- almát szednek
- a fa
- fa alól
A szókapcsolatokon belül megkülönböztetünk olyanokat, amelyek:
- a, két alapszófajú
szóból (Zalán és Annamária; almát szednek) jönnek létre --> Szószerkezet
- b, egy alapszófajú szóból és egy viszonyszóból (a fa; fa alól) állnak.
Szószerkezetnek nevezzük azokat a szókapcsolatokat, amelyek
legalább két alapszófajú szóból, azaz főnévből,
melléknévből, számnévből, határozószóból, névmásból,
igéből, igenévből állnak, és közöttük valamilyen
nyelvtani, vagy logikai kapcsolat van.
Alárendelő szószerkezet
- Tagjai nem egyenrangúak. Az egyik taggal rá tudunk kérdezni a másikra.
- pl: almát szednek --> mit szednek? --> almát
- Alaptagnak nevezzük azt a tagot, amivel a kérdést tesszük fel.
- Bővítménynek azt, ami válaszol. A példában tehát a szednek az alaptag, bővítménye az almát.
- Egy alaptagnak több bővítménye is lehet. Sőt a bővítményt is bővíthetjük.
- Pl.: A legügyesebb diák nyerte a versenyt.
- ki nyerte? --> diák, mit nyert? --> versenyt --> milyen diák--> legügyesebb.
- A szószerkezet ábrázolásakor a bővítmény mindig az alaptag alá kerül:

Év eleji ismétlés II. - Igenév
Az
igenevek átmeneti szófajok = 2 szófaj tulajdonságait egyesítik
magukban. Igékből
képezzük őket. Szerkezete: IGE + KÉPZŐ
Fajtái
- Képzője: -ni
- olvasni, kérni, játszani, főzni, futni, festeni
- a -ni képző helyett csak n szerepel látnom kér-n-emA főnévi igenév személyragjai:
- E/1. -m (várnom, kérnem) T/1. -unk, -ünk (várnunk, kérnünk)
- E/2. -d (várnod, kérned) T/2. -tok, -tek, -tök (várnotok, kérnetek, ülnötök)
- E/3. -a, -e (várnia, kérnie) T/3. -uk, -ük (várniuk, kérniük)
- Miért nehéz a főnévi igenév személyragozott alakjának felismerése?
- A főnévi igenév [-NI] képzője a személyragos alakokban az egyes és többes szám 3. személyű alakok kivételével (várnia, kérnie) -n és -nn változatában van jelen: vár-n-om, te-nn-em (az sz-es, v-s igetövek esetében).
2) A melléknévi igenév
- a jelen idejű cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
- Képzője: -ó, -ő
- olvas → olvasó
- pl.: Az olvasó diákok csöndben voltak. --> itt melléknévi igenév
- Az olvasó levelet küldött az újságnak. --> itt főnév!
b) befejezett melléknévi igenév:
- múltban befejezett cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
- Képzője: -t, -tt
- pl.: Védett terület. → befejezett melléknévi igenév
- A kapus jól védett. → múlt idejű ige
c) beálló melléknévi igenév:
- a jövőben végbemenő cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
- Képzője: -andó, -endő
- pl.: olvas → olvasandó
- Képző: - va, - ve, -ván, -vénOlvas → olvasva, olvasván
- Toldalékok --> nem toldalékolhatók
Év eleji ismétlés I.

I. Névmás
Fogalma
- A névmás helyettesítő szófaj. Átveszik a helyettesített szó jelentését.
Csak főneveket helyettesítő névmások:
I. A SZEMÉLYES NÉVMÁS
- A beszédhelyzetben szereplő személyek, dolgok nevét helyettesítik.
Fajtái:
- A személyes névmás ragozatlan formája: én, te, ő, mi, ti, ők
- A személyes névmás ragozott formája: engem, téged, bennem, hozzám, velem stb...
-
Ragozott alakok: - KIT- HOL- HONNAN- HOVÁ- KIVEL-MIVEL- KIRŐL-MIRŐL- KINEK? Kérdőszavak segítenek!
pl.: én --> kit = engem; ők --> honnan? = tőlük stb...
- A cselekvés visszairányul arra, aki cselekszik, vagyis visszahat.
- "magam" + ragozott alakjai pl.: magunk, magamról, magamhoz stb...
III. A KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS
- A kölcsönös névmás két személy egymásra irányuló cselekvését, vagy egymással való kapcsolatát fejezi ki.
- "egymás" + ragozott alakjai --> egymást, egymásnak, egymáshoz stb...
IV. A BIRTOKOS NÉVMÁS
- A birtokos névmás kifejezi, hogy ki a birtokos, és hány birtoka van
- enyém, tiéd, enyéim, tieid stb...
II. Főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő névmások:
1. . Kérdő névmások:
a) főnévi - tőszavakkal ki? mi? melyik?
- toldalékos alakkal kit? mit? kihez? kiről? kinél? kivel? stb.
b) melléknévi milyen? mekkora? miféle? melyik?
c) számnévi hány? mennyi? hányadik?
2. Mutató névmások:
- Tőszavakkal: az, ez
- Ragozott alakok: kit? mit? hol? honnan? hová? mivel? kiről? kinek? milyen? mekkora? miféle? hány? mennyi? kérdőszavak segítenek. pl.: az --> hol? = abban; ez + honnan? = ebből / ettől stb...
3.Vonatkozó névmás
- Felismerés: a + önmagában értemes kérdőszó. pl a+mi? = ami, (a)milyen, (a)mekkora stb...
4. Általános névmás
- Az általános névmás mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
- Előtagok: akár-, bár- se-, minden-
- pl.: akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki, senki, semmi, ki-ki, akármilyen, bármilyen, bármelyik, semmilyen, akármekkora, bármekkora,semekkora,akármiféle, mindenféle, akármennyi, akárhány, bármennyi, minden, semennyi
5. Határozatlan névmás:
- Egy személyt, dolgot, tulajdonságot, mennyiséget nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
- Előtagok: vala-, né-
- pl.: valaki, valami, valamilyen, valamekkora, valamiféle, valamennyi, valahány, néhány.