7. nyelvtan

Szókapcsolatok, szószerkezetek

A mondatokban egyes szavak szorosabb kapcsolatban vannak egymással, szókapcsolatot alkotnak.

Pl.: Zalán és Annamária almát szednek a fa alól. --> A példamondatban több szókapcsolatot is találsz.

• Zalán és Annamária
• almát szednek
  
• a fa
  
• fa alól
  

A szókapcsolatokon belül megkülönböztetünk olyanokat, amelyek:

• a, két alapszófajú szóból (Zalán és Annamária; almát szednek) jönnek létre --> Szószerkezet
  
• b, egy alapszófajú szóból és egy viszonyszóból (a fa; fa alól) állnak.

Szószerkezetnek nevezzük azokat a szókapcsolatokat, amelyek legalább két alapszófajú szóból, azaz főnévből, melléknévből, számnévből, határozószóból, névmásból, igéből, igenévből állnak, és közöttük valamilyen nyelvtani, vagy logikai kapcsolat van.

Alárendelő szószerkezet

• Tagjai nem egyenrangúak. Az egyik taggal rá tudunk kérdezni a másikra.
• pl: almát szednek --> mit szednek? --> almát
• Alaptagnak nevezzük azt a tagot, amivel a kérdést tesszük fel.
  
• Bővítménynek azt, ami válaszol. A példában tehát a szednek az alaptag, bővítménye az almát.
• Egy alaptagnak több bővítménye is lehet. Sőt a bővítményt is bővíthetjük.
• Pl.: A legügyesebb diák nyerte a versenyt.
  
• ki nyerte? --> diák, mit nyert? --> versenyt --> milyen diák--> legügyesebb.
  
• A szószerkezet ábrázolásakor a bővítmény mindig az alaptag alá kerül:

A mellérendelő szószerkezet

A tagok közti viszonyt rákérdezéssel nem lehet megállapítani, mégpedig azért, mert a tagok egyenrangúak. Ilyenkor az első tag mellé egy másikat rendelünk, ezért beszélünk mellérendelő szószerkezetről. A mellérendelő szószerkezetnek kettőnél több tagja is lehet, pl. gyors és energikus, sőt kirobbanó. A tagok között kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés: ház, kert, kutya.

Fajtái:

Év eleji ismétlés - Szófajtan