7. irodalom

A középkor irodalma 2. Világi kultúra

I. Történelmi háttér:

1. 12-13. század → gazdasági élet fellendülése → cserekereskedelem - görög-arab műveltség

2. tudományok, művészetek virágzása → első egyetemek 11. század Bologna (13. század Sorbonne)

• Műveltség: hét szabad művészethez kötötték:
• nyelvtan (grammatika)
• szónoklattan (retorika)
• gondolkodás tudománya dialektika
• csillagászat (asztronómia)
• számtan (aritmetika)
• mértan (geometria)
• zene
• → ezek után orvosi, teológiai, egyházi tanulmányok

II. Lovagi irodalom:

Lovageposz:

• A lovageposz középkori epikus műfaj.
  
• Magasztos célokért vívott hősi harcokról szóló verses, énekelt lovagi elbeszélés.
  
• Szereplői, tárgyai, tájai gyakran allegorikusak.

• Epikus, prózai.
  
• A főhős az eszményi lovag megtestesülése, egyszerre a legkiválóbb harcos, a leghívebb alattvaló, a legkeresztényibb keresztény, a legodaadóbb szerelmes.

• Trubadúroknak hívjuk a középkori francia lovagi költőket, akik leginkább a szerelemről és a hősi tettekről verseltek.

• A trubadúrlírával párhuzamosan kialakult a német lovagi költészet, a Minnesäng (minnezáng) is.
• A trubadúrok és a minnesängerek költészetének középpontjában az egyik legfőbb lovagi kötelesség, az "úrnő" hódoló tiszteletének kifejezése állt. A hölgy mindig nemes asszony, akit elérhetetlen, angyali, tökéletes lényként dicsőítettek a lovagok.

III. Vágánsköltészet

• A vágánsok (vándorló diákok) költeményeinek legfőbb témája a szerelem dicsérete és az életöröm hirdetése volt.
  
• Főleg latin nyelven verseltek, sokszor a gúnyos és lázadó hang jellemezte műveiket.
  
• Költészetük jelentősen gazdagította a középkor világi líráját.

A középkor irodalma 1. - Egyházi kultúra

1. Történelmi háttér:

• Történelmi középkor: 476-1492 (Nyugatrómai Birodalom bukása - Amerika felfedezése)
  
• Művészettörténeti középkor: 2-3. századtól 14 század vége, 15. század eleje.

2. Művészettörténeti középkor:

• Ókereszténység (2-3. -- 5-6. századig)

• Román / Romanika (12-13. század)

• Gótika (14-15. század eleje)

Ókeresztény művészet:

• Első szakasz: el nem ismerés kora (megtűr, üldöz)
• Második szakasz: szabad vallásgyakorlat (313), majd az államvallássá válás (391)
• Harmadik szakasz a kereszténység terjedése Európában, egészen a romanika megjelenéséig (X. század).
• Az ókeresztény művészet csak a katakombák (a szegény és üldözött keresztények föld alatti és sziklába vájt temetkező és gyülekező helyei) falait díszítő festményekre és valamivel később a kőszarkofágok reliefjeire szorítkozott.

3. Stílusirányzatok:

• Adott körszak több művészeti ágában megjelenő sajátosságok.

A, Romanika: (román)

• Elnevezés: építészetben az ókori Róma művészetét tekintették irányadónak.

• Vastag falak, a kicsi, félköríves ablakok és a félköríves mennyezetek jellemezték.

• Fontos szempont volt az épületek védhetősége→ a harcoló egyház korának is nevezik.

B, Gótika

• Ég felé törő falak., nagy, színes üvegű ablakok. (áhítat) → diadalmas egyház korának.

4. Egyházi kultúra:

• a kultúra szervezői az egyházatyák (ők ismerték az írást)

• (első iskolák)

• a kultúra fő központjai a kolostorok voltak

• az irodalom alkotói a szerzetesek

5. Irodalmi művek:

• Tanító jellegűek

• prédikációk, bibliai magyarázatok

• szentek életéről szóló legendák (epika)

• elterjedt a himnusz műfaja (líra) → vallásos jellegű, Istent vagy isteni hatalma(ka)t dicsőítő, hozzá(juk) segítségért fohászkodó, imaszerű lírai műfaj

• középkori legendák szent életének, a velük kapcsolatos csodás történeteknek prózai vagy verses elbeszélése

6. Kódexek:

• kézzel írott könyv

• jelentése: fatábla → először fatáblákra írták, majd vékony állatbőrre (pergament), később papírt használtak

• gazdagon díszített

• iniciálékkal (díszes kezdőbetű) és miniatúrákkal látták el

Kódexek őrzik a krónikákat és a gesztákat is.

Krónikák: az eseményeket idő rendben beszélik el. Képes krónika: a kézzel írt alkotás 1360 körül keletkezett, Nagy Lajos király uralkodása idején. Szerzője feltehetőleg Kálti Márk volt.

Geszták: nem mindig időrendben beszélik el az eseményeket. A hitelesség kevésbé érvényesül bennük, a gesztaíró arra törekszik, hogy igazolja az adott uralkodócsalád trónhoz való jogát, ugyanakkor a nemzetség, a nép származását is hitelesítse. Két gesztánk is készült Gesta Hungarorum (magyarul: A magyarok viselt dolgai) címmel.

Év eleji ismétlés - verstan

1. Műnemek

• Az irodalmi művek nagy csoportjai.

• Epika (cselekményes)

• Líra (versek, érzelmek)

• Dráma (színpadra szánt művek)

2. Műfajok

• A műnemeken belüli kisebb csoportok

• (epigramma, dal, elbeszélő költemény, ballada stb...)

3. Verselés

A versek ritmusát adják.
Kétféle verselési módot különböztetünk meg:

Ütemhangsúlyos verselés:

• A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát.

• Elnevezés a sorok szótagszáma alapján.

Időmértékes verselés

• A rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát. A sorokban a magánhangzók alatt jelöljük.
  Rövid a szótag: ha a magánhangzó rövid, és utána max. 1 mássalhangzó áll

• Hosszú a szótag: ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után 2 vagy több mássalhangzó áll
  (Mindig magánhangzótól magánhangzóig vizsgáljuk, nem állunk meg a szóhatárokon, sem a sorvégeken)

• Versláb: szótagok kapcsolata
  Spondeus: - -
  Daktilus - u u
  Trocheus: - u
  Jambus: u -

• Disztichon:
  Egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata. Időmértékes verssor.

• Hexameter:
  Daktilusokból és spondeusokból álló verssor, az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó versláb lehet trocheus.

4. Rímek

• páros: a a b b

• bokor: a a a a

• fél: x a x a, a x a x

• ölelkező: a b b a

• kereszt: a b a b

5. Költői képek

1. hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)

2. metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = Iluska)

3. megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap)

4. allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása (pl.: Toldi álom pillangó képében)

5. metonímia: névcsere.

• A szavak közötti kapcsolat lehet:
  anyagbeli: nincs egy vasam sem (vas szó a pénz helyett)
  időbeli: századunk felfedezései (a században élő tudósok)
  térbeli: alszik a város (a városban élő emberek)
  ok-okozat: itták a mámort (alkoholt ittak, okozat a mámor)