7.c osztály nyelvtan

A jelzők

Online feladatok:

Wordwall csoportosítás

Wordwall csportosítás 2.

Jelzők és kifejezőeszközeik

LearningApps

LearningApps 2.

Komplex mondatelemzés

Komplex mondatelemzés 2.

A mennyiségjelző

A jelző

• A legfontosabb szerepe a mondatban, hogy pontosítja a közleményt.
• A jelzők általában főnevekhez kapcsolódnak.
• A Zalán visszatért az ódon házhoz mondatban az ódon a házhoz főnév bővítménye, így kérdezhetsz rá: Milyen házhoz? → (Az) ódon házhoz. Zalán visszatért (az) ódon házhoz.
• A jelzők fajtái: minőségjelző, mennyiségjelző, mutató névmási kijelölő jelző, birtokos jelző, értelmező jelző.
• A magyar nyelvben a jelző általában megelőzi a jelzett szót Kivéve: Az értelmező, amely a szó után áll, azt "utólag" értelmezi, pontosítja.

A minőségjelző

A minőségjelző a jelzett szó valamely tulajdonságát, ismertetőjegyét fejezi ki. Jellemző kérdése: Milyen?Jele: Jmi

Kérdései: Milyen? Miféle?Mekkora?

Kifejezőeszközei:

• 1) melléknév: a nagy lárma, poros föld,
• 2) melléknévi igenév:a csörrenő kard, a pörkölt hallal, a megkötendő béke;
• 3) melléknévi névmás:ilyen vad, ekkora hangzavart, másféle papír;

A határozók

Tollbamondások

1.

Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, "művészien" írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember fölcifrázva, bonyolultan adja elő. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.

A magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és a világosságot kívánja.

Ebből következik, hogy a jó magyar írás és beszéd tanítását voltaképpen a helyes gondolkodás tanításával kell kezdeni. Ki gondolkodik helyesen? Aki az igazat keresi.

2.

Sokan leledzenek abban a hitben, hogy jól tudnak magyarul, hiszen magyar az anyanyelvük. Aki annyira biztosan hiszi ezt, annak okvetlenül van még tennivalója. Aki többet tud, az látja legvilágosabban, hogy még többet kell tudnia.

Figyeljük nagy költőink, íróink művészetét, de hallgassunk azoknak a szavára is, akik nyelvünknek helyes használatára, életének, szerkezetének megismerésére iparkodnak nevelni bennünket! Ők ugyancsak segítenek abban, hogy kellően értékeljük a nyelvet, nyelvünket.

Ez a célja a magyar nyelv hetének is: a közfigyelemnek nyelvünk védelmére való irányítása.

Gyakorlás (órai munka)

A tárgy

A tárgy az a bővítmény, amelyre a cselekvés irányul, vagy amely a cselekvés eredményeképpen létrejön.

I. Kérdése:

- Kit? Mit? Kiket? Miket? Milyet? Mennyit?

II. Jelölése:

A mondatban: tárgy (szaggatott vonallal húzzuk alá)
Szerkezeti rajzban / ágrajzban: T (nagy T betű)

III. Fajtái:

1.) A tárgy és az ige kapcsolata:

• a) határozott tárgy
  - határozott/tárgyas ragozású ige kapcsolódik hozzá
  (megnézem a filmet, elolvasom a könyvet)
• b) határozatlan tárgy
  - általános/alanyi ragozású ige kapcsolódik hozzá
  (megnézek egy filmet, elolvasok egy könyvet)

2.) A tárgy és a cselekvés kapcsolata:

• a) iránytárgy:
  - a tárgy már készen van, csak csinálunk még vele valamit
  (kiflit eszem, képet nézek, ruhát próbálok, házat veszek)
• b) eredménytárgy:
  - a tárgy most készül
  (kiflit sütök, képet festek, ruhát varrok, házat építek).

Az alany

I. Kérdése:

• Ki? Mi? Kik? Mik? + állítmány

II. Jelölése:

• A mondatban: alany (egy vonallal húzzuk alá)
• Szerkezeti rajzban / ágrajzban: A (nagy A betű)

III. Az elemzés menete:

• Pl.: Ádám olvas.
• - Mit állítunk?
• - Olvas. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.
• - Ki olvas? (Ki + állítmány!!!!!!!!!!)
• - Ádám. Ez az alany, egy vonallal húzom alá.

IV. Fajtái:

1.) Határozott alany

• - Pontosan tudjuk, hogy kire vagy mire vonatkozik az alany.
• (Áron ma ötöst kapott az iskolában.)

2.) Határozatlan alany

• - Nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
• b) Kifejezőeszközei:
• - főnévi határozatlan névmás
• (Valaki kitörte az ablakot.)
• - T/3. személyű igealak
• (Megtalálták a bűnöst.)
• - az alany előtt határozatlan névelő áll
• (Egy fiú törte be az ablakot.)

3.) Általános alany

• - Az állítmány mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
• Kifejezőeszközei:
• - főnévi általános névmások:
• akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki, senki, semmi, ki-ki
• Bárki megnézheti a filmet. Ki-ki a maga háza előtt söpörjön.
• - általános jelentésű főnevek:
• ember, világ, város...
• Az egész város tud már az esetről.
• - T/1. és T/3. személyű igealakok
• Keressük meg Lacit! Kovács Rékának hívnak.
• - E/2. személyű igelakok
• Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!

A "fő szervező" a mondatban: az állítmány

I. Fogalma

• Megmutatja, hogy az alany mit cselekszik, vagy mi történik vele.

II. Kérdése

• Mit állítunk?

III. Jelölése

• A mondatban: két vonallal húzzuk alá
• Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Á

IV. Fajtái

• Igei állítmány (I):az állítmány szófaja ige
• pl.: Péter olvas. Süt a nap. Szünet van.
• Névszói állítmány (N): az állítmány szófaja névszó (főnév, melléknév, számnév, névmás)
• pl.: A báytám orvos. A nap sárga.
• Névszói-igei állítmány (N-I): az állítmány szófaja névszó + létige
• pl.: Az ég kék volt. Az autó gyors lesz. Én orvos vagyok.

• Mivel a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni:
• kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3.
• az összes többi módot, időt, számot, személyt csak úgy lehet kifejezni, ha a névszói állítmányhoz egy létigét kapcsolunk. --> Névszói-igei állítmány

V. Az állítmány halmozása

• Egy mondatban több állítmányt is összefűzhetünk, ilyenkor az állítmányok mellérendelő szószerkezetet alkotnak.
  
• Az igei és a névszói igei állítmányt is lehet halmozni, akár különféléket is össze lehet kapcsolni.
• pl.: két igei állítmány kapcsolódik össze: Pali olvas és ír.

A mellérendelő szószerkezet

A tagok közti viszonyt rákérdezéssel nem lehet megállapítani, mégpedig azért, mert a tagok egyenrangúak. Ilyenkor az első tag mellé egy másikat rendelünk, ezért beszélünk mellérendelő szószerkezetről. A mellérendelő szószerkezetnek kettőnél több tagja is lehet, pl. gyors és energikus, sőt kirobbanó. A tagok között kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés: ház, kert, kutya.

Fajtái:

Szókapcsolatok, szószerkezetek

A mondatokban egyes szavak szorosabb kapcsolatban vannak egymással, szókapcsolatot alkotnak.

Pl.: Zalán és Annamária almát szednek a fa alól. --> A példamondatban több szókapcsolatot is találsz.

• Zalán és Annamária
• almát szednek
  
• a fa
  
• fa alól
  

A szókapcsolatokon belül megkülönböztetünk olyanokat, amelyek:

• a, két alapszófajú szóból (Zalán és Annamária; almát szednek) jönnek létre --> Szószerkezet
  
• b, egy alapszófajú szóból és egy viszonyszóból (a fa; fa alól) állnak.

Szószerkezetnek nevezzük azokat a szókapcsolatokat, amelyek legalább két alapszófajú szóból, azaz főnévből, melléknévből, számnévből, határozószóból, névmásból, igéből, igenévből állnak, és közöttük valamilyen nyelvtani, vagy logikai kapcsolat van.

Alárendelő szószerkezet

• Tagjai nem egyenrangúak. Az egyik taggal rá tudunk kérdezni a másikra.
• pl: almát szednek --> mit szednek? --> almát
• Alaptagnak nevezzük azt a tagot, amivel a kérdést tesszük fel.
  
• Bővítménynek azt, ami válaszol. A példában tehát a szednek az alaptag, bővítménye az almát.
• Egy alaptagnak több bővítménye is lehet. Sőt a bővítményt is bővíthetjük.
• Pl.: A legügyesebb diák nyerte a versenyt.
  
• ki nyerte? --> diák, mit nyert? --> versenyt --> milyen diák--> legügyesebb.
  
• A szószerkezet ábrázolásakor a bővítmény mindig az alaptag alá kerül:

Év eleji ismétlés II. - Igenév

Az igenevek átmeneti szófajok = 2 szófaj tulajdonságait egyesítik magukban. Igékből képezzük őket. Szerkezete: IGE + KÉPZŐ

Fajtái

• Képzője: -ni
• olvasni, kérni, játszani, főzni, futni, festeni

• a -ni képző helyett csak n szerepel látnom kér-n-emA főnévi igenév személyragjai:
• E/1. -m (várnom, kérnem) T/1. -unk, -ünk (várnunk, kérnünk)
• E/2. -d (várnod, kérned) T/2. -tok, -tek, -tök (várnotok, kérnetek, ülnötök)
• E/3. -a, -e (várnia, kérnie) T/3. -uk, -ük (várniuk, kérniük)
• Miért nehéz a főnévi igenév személyragozott alakjának felismerése?
• A főnévi igenév [-NI] képzője a személyragos alakokban az egyes és többes szám 3. személyű alakok kivételével (várnia, kérnie) -n és -nn változatában van jelen: vár-n-om, te-nn-em (az sz-es, v-s igetövek esetében).

2) A melléknévi igenév

• a jelen idejű cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
• Képzője: -ó, -ő
• olvas → olvasó
• pl.: Az olvasó diákok csöndben voltak. --> itt melléknévi igenév
• Az olvasó levelet küldött az újságnak. --> itt főnév!

• múltban befejezett cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
• Képzője: -t, -tt
• pl.: Védett terület. → befejezett melléknévi igenév
• A kapus jól védett. → múlt idejű ige

• a jövőben végbemenő cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
• Képzője: -andó, -endő
• pl.: olvas → olvasandó

• Képző: - va, - ve, -ván, -vén Olvas → olvasva, olvasván
• Toldalékok --> nem toldalékolhatók

Év eleji ismétlés I.

I. Névmás

Fogalma

• A névmás helyettesítő szófaj. Átveszik a helyettesített szó jelentését.

Csak főneveket helyettesítő névmások:

I. A SZEMÉLYES NÉVMÁS

• A beszédhelyzetben szereplő személyek, dolgok nevét helyettesítik.

Fajtái:

• A személyes névmás ragozatlan formája: én, te, ő, mi, ti, ők
• A személyes névmás ragozott formája: engem, téged, bennem, hozzám, velem stb...

• • Ragozott alakok: - KIT- HOL- HONNAN- HOVÁ- KIVEL-MIVEL- KIRŐL-MIRŐL- KINEK? Kérdőszavak segítenek!

  • pl.: én --> kit = engem; ők --> honnan? = tőlük stb...

• A cselekvés visszairányul arra, aki cselekszik, vagyis visszahat.
• "magam" + ragozott alakjai pl.: magunk, magamról, magamhoz stb...

III. A KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS

• A kölcsönös névmás két személy egymásra irányuló cselekvését, vagy egymással való kapcsolatát fejezi ki.
• "egymás" + ragozott alakjai --> egymást, egymásnak, egymáshoz stb...

IV. A BIRTOKOS NÉVMÁS

• A birtokos névmás kifejezi, hogy ki a birtokos, és hány birtoka van
• enyém, tiéd, enyéim, tieid stb...

II. Főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő névmások:

1. . Kérdő névmások:

• a) főnévi - tőszavakkal ki? mi? melyik?

• - toldalékos alakkal kit? mit? kihez? kiről? kinél? kivel? stb.

• b) melléknévi milyen? mekkora? miféle? melyik?

• c) számnévi hány? mennyi? hányadik?

2. Mutató névmások:

• Tőszavakkal: az, ez
• Ragozott alakok: kit? mit? hol? honnan? hová? mivel? kiről? kinek? milyen? mekkora? miféle? hány? mennyi? kérdőszavak segítenek. pl.: az --> hol? = abban; ez + honnan? = ebből / ettől stb...

3.Vonatkozó névmás

• Felismerés: a + önmagában értemes kérdőszó. pl a+mi? = ami, (a)milyen, (a)mekkora stb...

4. Általános névmás

• Az általános névmás mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
• Előtagok: akár-, bár- se-, minden-
  
• pl.: akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki, senki, semmi, ki-ki, akármilyen, bármilyen, bármelyik, semmilyen, akármekkora, bármekkora,semekkora,akármiféle, mindenféle, akármennyi, akárhány, bármennyi, minden, semennyi

5. Határozatlan névmás:

• Egy személyt, dolgot, tulajdonságot, mennyiséget nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
• Előtagok: vala-, né-
  
• pl.: valaki, valami, valamilyen, valamekkora, valamiféle, valamennyi, valahány, néhány.