6. osztály nyelvtan

2022/2023

Viszonyszók

A viszonyszók viszonyjelentéssel rendelkező szavak: önálló jelentéssel nem rendelkeznek, viszont a mondatokban más szavakhoz kapcsolódnak, és hozzátesznek valami bonyolultabban megfogalmazhatót, mégis fontosat a jelentésükhöz.

Fajtái:

• névelő
• névutó
• igekötő
• segédige
• kötőszó
• módosítószó

1. Névelő:

a) határozott (a, az)
Az az névelő azonos alakú a mutató névmással.
Megkülönböztetés:
- toldalékolás (a névelő NEM toldalékolható)
- névmás rendszerint hangsúlyos
b) határozatlan (egy)
Egy névelő azonos alakú a számnévvel.
Megkülönböztetés:
- hangsúly (a névelő hangsúlytalan)

1. A gyerekek AZ ajtónál várakoztak. -> határozott névelő
2. Ne EGY könyvet kölcsönözz ki, hanem hármat. --> számnév
3. AZ nevet, aki utoljára nevet. --> mutató névmás
4. Bármelyiket választhatod, de EGY mindenképp maradjon. --> számnév
5. Holnap AZ keresi meg a kulcsot, aki ma nem tette a helyére. --> mutató névmás

2. A névutók

A névutók a névszók után állnak, és a határozószókhoz hasonlóan valamilyen körülményt fejeznek ki az előttük álló névszóval együtt. Nem lehet bővíteni, és nem lehetnek önálló mondatrészek sem. A határozói körülmény függvényében különféle névutókat különböztetünk meg. Néhány névutóra a háromirányúság is jellemző.

Jelölhetnek:

• helyet: pl. alatt - alá - alól, felett, mögött, előtt, mellett;
• időt: pl. múlva, után, óta, előtt, között;
• egyéb körülményt: pl. helyett, nélkül, szerint, miatt, ellen, végett, részére.

Névutó vagy határozószó?
Mivel a határozószók is körülményeket fejeznek ki, nem mindig egyszerű megkülönböztetni őket a névutóktól. Ezt nehezíti, hogy néhány névutónkra a többszófajúság jellemző. Segíthet, ha megfigyeled, hogy a hozzá kapcsolódó névszón van-e toldalék. A névutók ugyanis általában toldalékolatlan névszókhoz kapcsolódnak; ha tehát a névszón van toldalék, akkor az utána álló szó határozószó. Névutó például: két szék között, három óra tájban; viszont határozószó: (az ajtótól) jobbra, (a helyzetéhez) képest stb.

Összefoglaló órai munka

április 26.

REDMENTA TESZTFELADAT

Az igenevek

I. Főnévi igenév (ige + főnév tulajdonságai)

• igéből képezzük
• a mondatban rendszerint főnévi szerepet tölt be

• IGE + KÉPZŐ (-ni!) fut → futni

• Személyragos alakban a ni -> átalakul -n, -nn kivéve: E/3, T/3
• E/1: várnom
• E/2: várnod
• E/3: várnia
• T/1: várnunk
• T/2: várnotok
• T/3: várniuk

II. Melléknévi igenév (ige + melléknév tulajdonságai)

• tulajdonságot fejez ki
• nem fokozható!
• sok melléknévi igenév főnevesült (író)

• jelen idejű cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
• képző: -ó, -ő
• pl.: járható (út) ; színezhető (rajz)
• olvasó → melléknévi igenév?!
• Az olvasó levelet írt a szerkesztőségnek → főnév
• Az tanórán az olvasó diákok csendben voltak. → folyamatos melléknévi igenév (milyen diákok?)
  

• a múltban befejezett cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
• képző: -t, -tt
• pl.: tapasztalt turista
• A kapus jól védett. → Múlt idejű ige (-t, -tt)
• A védett területen voltunk. → Befejezett melléknévi igenév (milyen területen?)
  

• képző: - andó, -endő
• követendő példa, olvasandó szöveg...

A névmások

Fogalma

• A névmás helyettesítő szófaj. Átveszik a helyettesített szó jelentését.

Fajtái
1.) Csak főneveket helyettesítő névmások

• személyes névmás
• birtokos névmás
• visszaható névmás
• kölcsönös névmás

2.) Főnevet, melléknevet és számneveket helyettesítő névmások

• kérdő névmás
• mutató névmás
• vonatkozó névmás
• általános névmás
• határozatlan névmás

I. A SZEMÉLYES NÉVMÁS

• A beszédhelyzetben szereplő személyek, dolgok nevét helyettesítik.

Fajtái:

• A személyes névmás ragozatlan formája: én, te, ő, mi, ti, ők
  

• Tárgyragos formája: (tárgy --> kit? mit?) én --> engem, te --> téged stb
• Határozóragos formája: bennem, hozzád, neked, velünk stb... FELISMERÉS ha eléteszed az alapformát és összeolvasva értelmes akkor biztosan határozóragos személyes névmás! pl.: velem --> én velem, hozzád --> te hozzád, neked --> te neked stb...
  

II. A VISSZAHATÓ NÉVMÁS

• A cselekvés visszairányul arra, aki cselekszik, vagyis visszahat.

• "magam" + ragozott alakjai pl.: magunk, magamról, magamhoz stb...

III. A KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS

• A kölcsönös névmás két személy egymásra irányuló cselekvését, vagy egymással való kapcsolatát fejezi ki.

• "egymás" + ragozott alakjai --> egymást, egymásnak, egymáshoz stb...

IV. A BIRTOKOS NÉVMÁS

• A birtokos névmás kifejezi, hogy ki a birtokos, és hány birtoka van
• enyém, tiéd, enyéim, tieid stb...

V. A KÉRDŐ NÉVMÁS

• A kérdő névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre kérdezünk rá.
• Kérdőszavak! ki? mi? melyik? kit? mit? kihez? kiről? kinél? kivel? stb.

VI. A MUTATÓ NÉVMÁS

• A mutató névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre mutatunk rá.
• ez, az + ragozott alakjai --> azt, ezt, abban, ebben, annál, annak, ennek stb...

VII. A VONATKOZÓ NÉVMÁS

• Szerkezete a + kérdő névmás --> pl.: amennyi, ahány, aki

VIII: A HATÁROZATLAN NÉVMÁS

• Egy személyt, dolgot, tulajdonságot, mennyiséget nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
• Jellegzetes előtagok: vala-; né- ; valahány, valaki, valamennyi, néhány

IX. AZ ÁLTALÁNOS NÉVMÁS

• Az általános névmás mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
• Jellegzetes előtagok: akár-; bár-; se-; mind-; --> mindenki, senki, bárki, akárhol stb...

Számnév

- A számnév személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét mutatja meg.

Kérdőszavai:
- Hány? Mennyi? Hányadik? Hányad?

Fajtái:
1.) Határozott számnév
a) Tőszámnév
egy, öt, tíz, száz
b) Sorszámnév
első, ötödik, tizedik, századik
c) Törtszámnév
ötöd, tized, század
2.) Határozatlan számnév
sok, kevés, néhány, tengernyi

Helyesírása:
1.) A számok tagolása
- kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat
tizennégy, nyolcszázkilencvenhat,
- kétezren felül a számnevet - hátulról számolva - hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk
3 016 = háromezer-tizenhat
47 563 = negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom
7 490 530 = hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc

2.) A sorszámnevek helyesírása
- a számok után pontot teszünk
1. osztály, 3. sor, a 10-12. oldalon DE nem teszünk pontot az évet és a napot jelölő sorszámnevek után, ha toldalékot kapcsolunk hozzájuk. A pontot a kötőjel helyettesíti. Például: 1848. március 15-én, október 23-a, 2025-ben, 1-én vagy 1-jén.
- a pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk
3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel, a Tutaj u. 4.-be

3.) A törtszámnevek helyesírása

Ha törtszámnév előtt tőszámnév áll, a szókapcsolatot különírjuk, pl. két harmad, négy heted. Amikor a tőszámnév és a törtszámnév együtt kapcsolódik egy másik szóhoz, akkor viszont a két számnevet már egybeírjuk, pl. háromnegyed hat, öthatod rész.

A keltezés:
1.) Dátum írása
- 2012. szeptember 1.
- 2012. szept. 1.
- 2012. IX. 1.
- 2012. 9. 1.

A melléknév

Fogalma:

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Kérdőszavai:

Milyen? Melyik? Miféle? Mekkora?

A melléknév toldalékai

A melléknevet legtöbbször igéből vagy főnévből képezzük.

Képzők: -atlan, -etlen, -ós, -ős, -ú, -ű, -nyi, -i

A melléknév képezhető, illetve a melléknévből képezhető ige és névszó is: szép-ít, szép-ség

A melléknév jelei

• Fokjel:
• középfok -bb felsőfok -leg- és -bb túlzófok legesleg.. -bb
• (kiemelőjel: -ik: a feketébbik)

A melléknév ragjai

• Határozóragok:
  
• -n, -an, -en (szép-en)
• -ul, -ül (magyar-ul)
• -lag, -leg(formai-lag)

A melléknév helyesírása

1.) A melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú (kivétel nincs).

szomorú, keserű, gömbölyű, savanyú, homorú, domború

2.)Az -s végű melléknevek toldalékos alakjában is csak egy -s betűt írunk.

okos = okosabb, okosan,

kedves = kedvesebb, kedvesen

helyes = helyesebb, helyesen

A főnév III.

A földrajzi nevek

A főnév II.

A főnév I.

A köznév

Fogalma:

• Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve. Ki? Mi?

Toldalékok:

Képzők

• igéből → futás
• kicsinyítő: asztalka, lapocska, Feri
• elvont tulajdonság: jóság, szépség
• gyűjtőnév: papság, legénység
• foglalkozásnév: órás, fodrász, kertész, műszerész
• összefoglaló jelentés: Kovácsék, tanítóék
• asszonynév: Kovácsné

Jelek

• Többes szám jele - k
• Birtokos személyjel -m -d a,e .... könyvem → szám/személy szerint a birtokost
• Birtoktöbbesítő jel pl.: Könyvei
• Birtokjel -é pl.: Ádámé

Ragok

• Tárgy ragja - t
• Birtokos jelző ragja -nak, nek
• Határozóragok -ban, on, val, nak, ba, nél, től stb...

Köznév fajtái: 

a) Egyedi név

• (ide tartozik minden olyan főnév, amelyek a többi csoportba nem tartoznak bele)
• asztal, baba, néni, reggeli, számítógép, kutya, ló, tulipán, felhő, nap

b) Gyűjtőnév

• - több hasonló dolog van egy csoportban.
• - a főnév egyes számban van, mégis több élőlényt, tárgyat jelöl
• osztály = sok gyerek falka = kutyák, farkasok csoportja
• nyáj = birkák csoportja raj = méhek csoportja
• erdőség = hatalmas erdők dombság = sok domb vonulata

c) Anyagnév

• - a minket körülvevő anyagok neve
• - legkisebb része is azonos az egésszel
• tej, cukor, víz, zsír, vaj,
• benzin, vas, agyag, textil

d) Elvont főnevek

• - nem lehet őket megfogni, csak a gondolatainkban léteznek
• szeretet, barátság, hűség, igazság
• gonoszság, harag, kapzsiság, fájdalom

e) Cselekvést jelentő főnevek

• igékből keletkeztek főnévképzők segítségével
  
• írás, ugrálás, mászás, hajlítás

Redmenta gyakorló feladatsor

Kattints a linkre:

REDMENTA

Az ige

Fogalma:

• Cselekvését, történését, létezést fejez ki.
• Kérdőszavai: mit csinál? mit cselekszik? mi történik vele?

Alakja:

• Toldalékaival a cselekvő számát, személyét, a cselekvés idejét, módját fejezi ki, (valamint utal a tárgyra.)

Igeidők:

• Múlt idő: Jele: -t, -tt. Olvasott.
• Jelen idő: Olvas. Jele: nincs
• Jövő idő: Összetett igealak. Főnévi igenév + fog segédige. Olvas(ni) fog.

Igemódok:

• Kijelentő - olvas
• Felszólító - olvass (jele a -j, sokszor hasonul!)
• Feltételes - na, -ne, -ná, -né (feltételhez köt, olvasna, ha lenne könyve)

• A mondatban a tárgyra a mit? kit? kérdőszókkal kérdezünk rá.
• (emlékezz: a tárgy ragja a -t --> ott lesz a főnevek végén)
  
• pl.: Ádámot láttam a moziban. --> Kit láttam? --> Ádámot
  
• Nyelvtani értelemben egy személy is lehet tárgy.
  

• Bővíthető tárggyal. pl.: főzőtt egy levest. (mit főzőtt? - levest, a leves ebben a mondatban nyelvtanilag tárgy).
  
• Segítség: ha az ige után tudod tenni a valamit/valakit szót, és összeolvasva értelmes pl.: főzött valamit, akkor tárgyas igéről beszélünk. (Persze ki is cserélheted konkrét dologra.)
• pl.: Süt, főz, tanul stb...
  

• Nem bővíthető tárggyal. Nem tudunk utána nyelvtan tárgyat tenni.
  
• pl.: állt, gondolkodik, volt
• (A valamit/valakit szavakat hozzátéve értelmetlen) 

A szófajok rendszere

Internetes szövegek

1. hangzó szöveg, beszéd

• gyors visszacsatolás → lazán szerkesztett
• kevésbé szabályos
• nem nyelvi jelek kísérik

2. írott szöveg

• lassú visszacsatolás
• átgondolt, alaposan szerkesztett
• szabálykövető

3. "írott-beszélt" szöveg

• az írott és hangzó szöveg jellegzetességeit egyaránt mutatja
• Az internetes szövegek ebbe a kategóriába tartoznak

Sajtótermékek

A sajtóműfajok tömegkommunikációs műfajok.

A tömegkommunikáció szervezett közlésfolyamat, melynek során nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg lehet átadni. Egyirányú és közvetett. (Feladó és címzett nem változik).

Sajtótermékek:

• Nyomtatott és internetes formában.
• Fajtáik: napilapok, hetilapok és folyóiratok.

1. Napilapok: általános és friss híreket közöl.
   
2. Hetilapok: részletesebb leírás, nem a friss hírek bemutatása cél, hanem az alapos elemzés.
3. Folyóiratok: egy-egy tudományterület témáit, eredményeit mutatják be.
   

Év eleji ismétlés II. - Toldalékok

Képző, jel, rag

A szótő és toldalékainak kapcsolódási sorrendje:

• Szótő(1) + képző(2) + jel(3) + rag(4) (Ritka esetekben a képző állhat a jel után is pl.: kisebbít .)

A képző:

• A képző olyan toldalék, amely megváltoztatja a szó jelentését. pl.: vad + ász --> vadász .

• Több képző is állhat egymás után. pl.: Vad + ász + at --> vadászat.

A képzők elnevezése:

A képzett ("új") szó szófaja alapján.

• Pl.: Vad+ász = szótő + főnévképző (hiszen a vadász szófaja főnév) ; olvas+gat = szótő + igeképző; város + i = szótő + melléknévképző.

"Egyéb" képzőfajták:

Kicsinyítőképző: -ka, -ke, -cska, -cske; pl.: bácsi+ka = bácsika

Fosztóképző: -tlan, -tlen, -atlan, -etlen pl.: só+tlan = sótlan (megfosztja az eredeti jelentéstől a szót)

Igenévképzők:

• -ni pl.: futni

• -ó,ő pl.: mosolygó (arc) csöngő (telefon)

• - t, tt pl.: olvasott (ember) = sokat olvasott már életében (Ne keverjük össze a múlt idő jelével pl.: A diák az órán olvasott)

• -andő, -endő pl.: olvasandó

• - va, -ve, ván, -vén pl.: olvasva

Jel:

A jel valamilyen viszonyjelentés hozzáadásával módosítja a szó jelentését.

Fajtái:

• Igéhez járuló jelek (az időjelek és a módjelek)

• Főnév jelei (a többes szám jele, a birtokos személyjel, a birtokjel, a birtoktöbbesítő jel)

• Melléknév jelei (fokjelek).

Az igéhez járuló jelek: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)

• múlt idő jele: -t, -tt pl.: vár --> várt

• feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né pl.: olvas --> olvasna (ha lenne könyve - feltételhez köt)

• felszólító mód jele: -j pl.: vár --> várj; olvas --> olvass (a -j teljesen hasonult, írásban jelölt teljes hasonulás)

A főnévhez járuló jelek: (főnév - ki? mi?)

• többes szám jele: -k pl.: alma --> almák (többalakú tő, emiatt alakult át almá)

• birtokos személyjel: -m, -d ... stb... logikája: szám/személy szerint mutatja meg, hogy ki a birtokosa valaminek. pl.: könyvem --> az én könyvem e/1 a birtokos; ablakunk --> a mi ablakunk t/1 a birtokos.

• birtokjel: -é pl.: Andrásé. Konkrétan tudjuk hogy András a birtokos. Ebben különbözik a birtokos személyjeltől!

• birtoktöbbesítő jel: a birtok többségét kifejező jel. Több birtok esetén a birtoktöbbesítő jelek az -i, -ai, -ei, -jai, -jei, változatokban léphetnek fel, s utánuk állnak a birtokos személyjelek -m, d, -, nk, -tok, (-tek, tök), -k változatban. Ha a fenti példát nézzük könyvem --> e/1 (én könyvem) 1 db van belőle, ha több is van, akkor járul a birtoktöbbesítő jel a szavakhoz pl.: könyveim = szótő (könyv) + (e)i (birtoktöbbesítő jel) + m (birtokos személyjel).

A melléknév jelei: (melléknév - milyen? miféle?)

• középfok jele: -bb pl.: okos -->okosabb

• felsőfok jele: leg ..... + bb; pl.: okos --> legokosabb

• túlzófok jele: legesleg .... + bb; okos --> legeslegokosabb

• kiemelőjel: -ik pl.: szebb --> szebbik

Rag:

A szavak mondatban betöltött szerepét határozzák meg. A szóban egyetlen rag szerepelhet, amely lezárja a szavakat.A ragok fajtái: igei személyragok, tárgyrag, birtokos jelző ragja, határozóragok.

Igéhez járuló ragok: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)

• Igei személyragok: szám/ személy szerint mutatják meg, hogy ki cselekszik. pl.: olvasom (E/1); olvasunk (T/1).

Főnévhez járuló ragok: (főnév - ki? mi?)

• Tárgy ragja: -t (a tárgy kérdése a mit? kit? - nyelvtani értelemben egy személy is lehet tárgy). pl.: almát, Pétert

• Birtokos jelző ragja: -nak, -nek (valakinek van valamije) autónak (a kereke)

• Határozóragok:-ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re, -ról, -ről, -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz, -tól, -től, -val, -vel, -kor, -nak, -nek (ne bemagold őket, zárd ki a többit!)

Melléknévhez járuló ragok: (melléknév - milyen? miféle?)

• határozóragok: -an, -en, -ul, -ül pl.: szépen, angolul

Év eleji ismétlés I. - Mássalhangzótörvények

Gyakorló feladatok:

Wordwall 1.

Wordwall 2.

Wordwall 3.