7. osztály irodalom

2022/2023

Arany János: A fülemile

Petőfi Sándor

(1823. január 1. Kiskőrös - Segesvár, 1849. július 31.)

1823. január elsején született Kiskőrösön. Apja Petrovics István mészárosmester; szlovák anyanyelvű édesanyja, Hrúz Mária az esküvő előtt szolgálólány volt.

A család a következő évben Kiskunfélegyházára költözött, s a költő a gyermekkori emlékek révén ezt a várost vallotta szülőhelyének. Sok iskolában megfordult. Aszódi diákévei alatt tanul a legjobban (1835 - 1838). Ezután Selmecbányán gimnazista. Rossz tanulmányi eredményei miatt apja kitagadja. Ekkor kezdődnek vándorévei. Korát letagadva katonának áll Sopronban - gyenge fizikai állapota miatt leszerelik - . Vándorszínésznek áll, Dunavecsén meglátogatja szüleit, apja megbékél vele. Pápán folytatja megszakított iskolai tanulmányait (1842) ekkorra már kiváló tanuló. Itt ismerkedik meg Jókai Mórral (1825-1904).

1842. május 21-én az Athenaeumban leközölték A borozó című versét. Ez volt első megjelent alkotása - ekkor még Petrovics Sándor aláírással, de november 8-án ugyanitt a Hazámban című költemény alatt már Petőfi Sándorként írta le nevét. 1843-tól Országgyűlési Tudósító Pozsonyban. Ősztől folytatja a vándorszínész életet, folyamatosan képzi magát. 1844-ben gyalog Pestre indul Vörösmarty és egy szabómester segítségével kiadják verseit. Állást kap a Pesti Divatlapnál.

Népiessége:

Műveinek tárgyát a falusi életből meríti. Átveszi a népköltészet módszereit. Népiessége realizmussal párosul. Az igazság megragadására törekszik. A köznép egy csapásra megszerette dalait, verseit.Kritikusai támadják parasztos témái miatt. Műveivel mégis nagy sikert arat.

1846 tavaszán tér vissza a fővárosba. Politikai verseket ír, melyek kijelölik forradalmi útját. 1846 nyarán Erdélyben ismeri meg Szendrey Júliát (Júliának gőgös édesapja miatt választania kell Petőfi és apja között). 1847. szeptemberében összeházasodnak mézesheteiket Koltón töltik.Szerelmi költészete ekkor bontakozik ki teljességében. Fiúk Zoltán 1848 decemberében születik meg.

Barátság Arany Jánossal => Toldi

1848 március 15. Nemzeti dala a forradalom "himnusza". 1848 zsarnokgyűlölete csúcspontja Apostol című műve - elbeszélő költemény - (önéletrajzi elemek stb... ) 48 őszén támadják versei harcra buzdítanak ő azonban nem harcol. Bem Józsefhez kerül, vigyáz rá, őrnaggyá lépteti elő 1848 tavaszán. Nem sokkal később lemond katonai rangjáról, végleg leszerel. Bem tábornok üzen neki, csatlakozzon hozzá, civilként szolgál a tábornoknál. 1849 július 31.-én Segesvárnál a cári hadak szétverik Bem seregét. Petőfi itt hal meg, feltehetően tömegsírba lökték, halálának pontos körülményei tisztázatlanok (orosz fogság stb...)

Himnusz - Szózat 

Összehasonlítás szempontok

Vörösmarty Mihály: Szózat

1. A vers keletkezése: 1836-ban keletkezett. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot.

2. A cím értelmezése és a vershelyzet: A szózat jelentése ünnepélyes beszéd, itt a nemzethez intézett felhívás. A felhívás a következő: legyél hű a hazádhoz. A felhívás rövid és kemény parancs (itt élned, halnod kell). A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes.

3. Műfaj: Óda. Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű dallamos lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi.

4. Szerkezet - Szónoki beszéd. A Szózat felhívás a magyar nemzethez, és ez alakítja ki a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet. A szónoki beszéd részei: a hallgatók megszólítása, a cél kijelölése, és a meggyőzéshez szükséges érvek felsorolása, valamint a cél megvalósításának eredményei.

Keretes szerkezet: A Szózat szerkezeti felépítése szimmetrikus. Három fő részre osztható. Keret, középső rész, keret. Képlettel kifejezve: A - B - Av. Két-két versszak alkotja a keretet. A középső rész újabb három részre osztható.

B/1. rész:

A nemzeti múlt dicsőséges pillanatait és nagy alakjait idézi el Vörösmarty (honfoglalás, Árpád, Hunyadi, Rákóczi szabadságharc). Anaforákkal (a sor elejének megismétlése) erősíti az összetartozás érzését, illetve élesztgeti a nemzeti büszkeséget a költő. (ez a föld, ez melyhez; itt küzdtenek, itt törtek össze).

B/2. rész:

Ebben a részben Vörösmarty a saját jelenét mutatja be. Azt, hogy mi lett a következménye a balszerencsés eseményeknek. Azt, hogy bár sok baj érte a magyarokat, a jövő mégis a mi kezünkben van. A rendíthetetlen hűség, a jövőért való munkálkodás megváltoztathatja a történelmet. Az anafora (sor elejének ismétlése) mutatja be azt a költő belső vívódását (az nem lehet), amelyet a nemzet sorsának alakulása vált ki belőle.

B/3. rész:

A jövő látomásában két hatalmas tablóképben mutatja be a nemzet sorsát. Az egyikben egy jobb kor következik el, a másikban pedig bekövetkezik a nemzet halála.

KERET 2 vsz

Múlt (dicsőséges nemzeti múlt) 3 vsz

JELEN (Küzdeni kell) 4 vsz

JÖVŐ (Látomás=vízió; kétféle jövőkép) 3 vsz

KERET 2 vsz

5. Stílus: A romantika aktív irányzatát képviseli. Nem istenhez fohászkodik, nem imádkozásra buzdítja az embereket, hanem kemény küzdelemre hív a sorssal szemben.

A romantika jellemzői közül megtalálható a versben a nemzeti múlt bemutatása (honfoglalás), a kivételes jellemek (Árpád, Hunyadi). Az ellentétek (bölcső-sír, élned-halnod, jobb kor-nagyszerű halál,) az emberek meggyőzését szolgálják.

A festőiséget a hatalmas tablóképek adják. Ezek a tablók az egész nemzetet állítják elénk, harcok és vér közepette.

6. Rím, ritmus: A Szózat időmértékes verselésű. Jambusok építik fel ( U - ) Rímei félrímek (x a x a )

7. Összegzés : 1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésre. Ezt a pályázatot Egressy Béni nyerte. Azóta második nemzeti énekünkké vált. Fontos eseményeket a Himnusszal kezdünk, és a Szózattal zárunk.

Kölcsey Ferenc: Himnusz

1. A vers keletkezése

Kölcsey 1823. január 22-én, a Szatmár megyei Csekén írta. A vers csak több év után, 1828 decemberben, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurórában, majd 1832-ben a gyűjteményes Kölcsey verseskötetben jelent meg.

2. Címértelmezés és műfaj

A himnusz nemcsak a vers címe, hanem egyúttal a műfaja is. Az ókori görögöknél keletkezett ez a műfaj. Istenhez szóltak benne: dicsérték, hogy elnyerjék a jóindulatát, és segítségért könyörögtek benne.

Kölcsey is ezt a hagyományt követi. Áldást, békességet kér a magyarokra. (Isten, áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel).

3. Az alcím értelmezése

A versnek van egy alcíme is: A magyar nép zivataros századaiból. A zivataros század metafora utal a vers témájára. A magyar nép történelmének fontos állomásait mutatja e, azt, hogy mennyi baj és bánat érte már az országot a századok során. Ez egyúttal Isten meggyőzésére is szolgál: bármilyen bűne volt a magyaroknak, azt többszörösen megbűnhődték, vagyis most már joggal kér segítséget a költő a nép számára (megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt).

4. A vers szerkezete

Keretes szerkezetű.

1. vsz.: keret: fohászkodás Istenhez A legfőbb mondanivalót tartalmazza: többet szenvedett már e nép, mint amennyi szenvedésre bűneivel rászolgált.

A 2-3. versszakban a dicsőséges múlt képei és nagy alakjai sorakoznak. Itt kerül említésre a honfoglalás Árpáddal, valamint Mátyás uralkodása.

Ekkor isten kegyelméből a magyarok békében és bőségben éltek. Erre utal az ért kalász és a szőlővesszők képe. Ez egyúttal a misék jellegzetes eszközei is, az áldozás képei (kenyér és bor).

Mátyás dicsőséges hadjáratait az alliterációk is kiemelik: (s nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára).

A fordulópont a 4. versszak elején található. Egy felkiáltással és egy ellentétes kötőszóval (Hajh, de) kezdődik a nemzetet ért csapások bemutatása (tatár- és törökdúlások, belső viszályok és harcok; pl: Rákóczi szabadságharc).

A 4-5. versszakban arról ír Kölcsey, hogy a pusztulás a magyarok bűnei miatt következett be. Ez a kép a középkor vallásos elképzeléseivel függ össze: Isten megbünteti azokat, akik megszegik parancsait.

A 6. versszakban észrevétlenül térünk át a múltból a jelenbe. Ezt az igeidők változásával éri el a költő (bújt - múlt, nyúl - jelen, nézett - múlt, lelé - múlt, hág - jelen, száll - jelen). A Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburg-megtorlás következett. (Bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjába). A himnusz mondanivalójának tetőpontja ebben a versszakban található. Elvesztettük a hazánkat (nem lelé honját a hazában). A legfontosabb gondolatot alliterációval is kiemeli a költő.(honját a hazában).

A 7. versszak Kölcsey jelenét mutatja be, éles ellentétben áll egymással a múlt és a jelen (vár ↔kőhalom; kedv, öröm↔halálhörgés, siralom; rabság↔szabadság)). Uralkodó képe a rom, a romantika kedvelt képe, amely egyszerre képes felidézni a a múltat, a jelent és a jövőt.

8. vsz.: keret: nyomatékosítja a mondanivalót - retorika

5. A vers stílusa

A romantika stílusjegyei jellemzőek a versre. Elsősorban a nemzeti múlt és történelmünk nagyjainak felidézése (honfoglalás, Árpád, Mátyás, török világ). Az ellentétek gyakorisága is a romantika egyik legfontosabb stílusjegye. Nemcsak a múlt és a jelen képei között találhatók meg ezek az ellentétek, hanem a vers más részeiben is ott vannak (bal sors↔víg esztendő, múltat↔jövendőt, védő kar↔ felé kard nyúl,hős magzajai felvirágozának↔lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre).

Szenvedélyes és lendületes a himnusz. Az érzelmek hullámzása mellett az aktív igék segítik ennek a hangulatnak a kibontakozását (küzd, gyújt, elsújtád, zúgattad, támadt, hág).

A festőiséget a nagyszabású tablók (olyan költői kép, ahol sok ember szerepel, és a kép rendkívül mozgalmas, a mozgalmasságot a színek, fények, hangutánzó szavak, aktív igék biztosítják). Ilyen tablóképek például a honfoglalás, a Bécset ostromló magyar sereg, a mohácsi csata képe, vérözönbe és lángtengerbe fulladt ország.

6. Verselés

A himnusz időmértékes verselésű. Trocheusokból állnak a sorai ( - U ). Spondeus - -

A sorok keresztrímekben végződnek (abab; cdcd).

7. Összegzés

1844 februárjában az akkorra már népszerűvé vált vers megzenésítésére pályázatot írt ki a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A pályázatot Erkel Ferenc nyerte, aki egyetlen óra alatt írta meg a Himnusz zenéjét.

Ma a Himnusz keletkezésének napja (január 22.) a magyar kultúra napja.

Klasszicizmus és romantika (összehasonlítás)

(Órai munka december 15.)

A füzetbe dolgozz az óra címe: A klasszicizmus és a romantika

I. Másold le a T-táblázatot a füzetedbe!

II. Nézd meg a következő festményeket! Melyik romantikus stílusjegyet tudod kapcsolni az egyes képekhez?

III. (Romantika ma) Olvasd el a dalszöveget! A kiemelt szavak mely romantikus stílusjegyről árulkodnak?

A Reformkor és a romantika

• 1825 (Pozsonyi országgyűlés) - 1848 (Forradalom)
• A reform a gazdaság, a társadalom megváltoztatására, átalakítására irányuló törekvés.
• Magyar Tudós Társaság (MTA) 1830 - A magyar nyelv ápolása
• Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház)1837 - Az irodalom népszerűsítéséhez és a magyar nyelv kiműveléséhez
• Kisfaludy Társaság 1836
• Nyomtatott sajtó fellendülésé
• Kulturális és politikai lapok (cenzúra működött → 1848 márc. 15.)

• Korstílus → minden művészeti ágra kiterjedt, (francia: roman -regény szóból). (18. szd vége, Mo. 19. század).
• Elvesztették a felvilágosodás optimizmusát, jellemző az illúzióvesztés, kiábrándultság.
  
• Nem hozott megoldást a ráció, a hűvös ész sem. Eközben az egyházból is kiábrándultak.
• Először a festészetben jelenik meg.

• Érzelmek csapongása, áradása
• Szigorú szabályoktól elfordul
• Népi kultúra felismerése
• Befejezetlenség, töredékesség
• Dicső múlt felé fordulás
• Távoli, egzotikus vidékek
• Ellentétek
• Vezető műfaji szerep a regényé
• Költői "útmutatás" vátész szerep (prófétai szerepben fellépő költő)

A felvilágosodás

(17. század vége - 19. század eleje)

1. Történelem:

• 17-18. században természettudományok gyors fejlődése

• gondolkodás szabadsága

• új eszmerendszer kialakulása → felvilágosodás

2. Felvilágosodás:

• világnézet, eszmerendszer, gondolkodásmód

• ész szabadsága a korábbi dogmatikus eszmékkel szemben

• Lényegét hármas jelszava adja meg:

1. Szabadság: minden ember szabadnak születik el kell törölni a rabszolgaságot és a jobbágyok terheit.

2. Egyenlőség: minden ember egyenlőnek születik el kell törölni a nemesség előjogait. Pl: ők is adózzanak (közös teherviselés).

3. Testvériség: az emberek közötti összefogást, békét hirdeti meg.

Rousseau a francia felvilágosodás legnagyobb alakja. Híres idézete:"Vissza a természethez"

Összefoglalás I.

(A dolgozatban egy idézetről bizonytani kell, hogy disztichon-e vagy sem!)

2. Korok, jellemzők

3. A dráma alakulása

4. Időmértékes verselés

• A rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát. A sorokban a magánhangzók alatt jelöljük.
  Rövid a szótag: ha a magánhangzó rövid, és utána max. 1 mássalhangzó áll
• Hosszú a szótag: ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után 2 vagy több mássalhangzó áll
  (Mindig magánhangzótól magánhangzóig vizsgáljuk, nem állunk meg a szóhatárokon, sem a sorvégeken)

• Versláb: szótagok kapcsolata
  Spondeus: - -
  Daktilus - u u
  Trocheus: - u
  Jambus: u -

5. Költői képek felismerése (csak ez a három)

• hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)
• metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = Iluska)
• megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap)

Verstani alapok

1. Műnemek

• Az irodalmi művek nagy csoportjai.
• Epika (cselekményes)
• Líra (versek, érzelmek)
• Dráma (színpadra szánt művek)

2. Műfajok

• A műnemeken belüli kisebb csoportok
• (epigramma, dal, elbeszélő költemény, ballada stb...)

3. Verselés

A versek ritmusát adják.
Kétféle verselési módot különböztetünk meg:

Ütemhangsúlyos verselés:

• A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát.
  
• Elnevezés a sorok szótagszáma alapján.

Időmértékes verselés

• A rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát. A sorokban a magánhangzók alatt jelöljük.
  Rövid a szótag: ha a magánhangzó rövid, és utána max. 1 mássalhangzó áll
• Hosszú a szótag: ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után 2 vagy több mássalhangzó áll
  (Mindig magánhangzótól magánhangzóig vizsgáljuk, nem állunk meg a szóhatárokon, sem a sorvégeken)

• Versláb: szótagok kapcsolata
  Spondeus: - -
  Daktilus - u u
  Trocheus: - u
  Jambus: u -

• Disztichon:
  Egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata. Időmértékes verssor.
  
• Hexameter:
  Daktilusokból és spondeusokból álló verssor, az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó versláb lehet trocheus.
• Pentameter:
  Mint a hexameter, de a 3. és 6. versláb csonka (fél)

4. Rímek

• páros: a a b b
  
• bokor: a a a a
  
• fél: x a x a, a x a x
• ölelkező: a b b a
  
• kereszt: a b a b

5. Költői képek

1. hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)
2. metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = Iluska)
3. megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap)
4. allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása (pl.: Toldi álom pillangó képében)
5. metonímia: névcsere.
   

• A szavak közötti kapcsolat lehet:
  anyagbeli: nincs egy vasam sem (vas szó a pénz helyett)
  időbeli: századunk felfedezései (a században élő tudósok)
  térbeli: alszik a város (a városban élő emberek)
  ok-okozat: itták a mámort (alkoholt ittak, okozat a mámor)

Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne neki

1. Keletkezés:

• Losonczy Anna (férjes asszony)--> verseiben "Julia"
  

• Anna Balassi nagyon sok versének ihletője lett

• tipikus lovagi (udvari) szerelem fűzte hozzá a költőt

2. Műfaj:

• Dal → egyszerű érzelmeket, hangulatokat és gondolatokat fejez ki közvetlen formában

3. Szerkezet:

• A vers keretes szerkezetű: a hölgynek való köszönéssel kezdődik és az utolsó versszakban is a köszönési formulához tér vissza.

• A vers tehát 3 részre osztható fel:

• Első egység: 1. versszak: köszöntés + vallomás

• Második egység: 2-5. versszak: udvarlás (a 2-3. strófában Júlián van a hangsúly, a 4-5. versszakban a lírai énen).

• Harmadik egység: 6. versszak: köszöntés, a találkozás körülményeit mutatja be (itt visszavesz a vers lendületéből, és a lovagi szerelem sablonjai válnak erőteljessé).

4. Rímelése, verselése:

• A vers rímelése bokorrím (a a a a),

• verselése ütemhangsúlyos, felező nyolcas, ami a legrégebbi magyar versforma.

• Az ütemhangsúlyos verselésben a hansúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmust
• Elnevezés: a sorok szótagszáma alapján
  

5. A lovagi líra (trubadúrlíra) jellemzői a versben

• A nő feltétlen tisztelete

• Eszményítését

• (Balassi előtt senki nem verselte még meg magyarul a lovagi szerelmet, nem volt előtte hazánkban trubadúrlíra.)

Balassi Bálint: Egy katonaének

Balassi Bálint

• 16. századi magyar költő

• Harcol a törökök ellen

• Halálát egy ágyúgolyó okozza

• Verseinek témája: vitézi élet dicsőítése, szerelem, istenes versek

1) Műfaja:

Katonaének / vitézi ének

• a katonák életéről, harci tevékenységét mutatja be

• alműfajai: a csatadal,a toborzóének, a katonasirató, a katonakeserves.

2) Téma

• A végvári katonák életét, a vitézi élet mindennapja

3) Szerkezete

A vers szerkezete hárompilléres: az 1. (megszólítás), az 5. (dicsőítés) és a 9. (áldás) versszakon nyugszik. → hídszerkezetnek is nevezzük.

• 1. vsz.: Megszólítás, kérdés, mely egy állítást foglal magában: a vitézi életnél nincs szebb.
• 2-4. vsz.: A végvári életet bemutató életkép - derűsebb színek.
• 5. vsz.: Dicsőítés, erkölcsi példaként állítja a vitézeket.
• 6-8. vsz.: A végvári életet bemutató életkép - tragikus színek.
• 9. vsz.:Áldás → A lelkes megszólítás után a költő Isten áldását kéri a vitézekre

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

Janus Pannonius

• 15. századi alkotó, verseit latin nyelven írta
• Az első név szerint ismert magyar
• Itáliában tanult (reneszánsz hatás)
• Mátyás udvarába került
• Mátyás elleni összeesküvésben vett részt
• Menekülés közben halt meg, Medveváron

1. Műfaja

• Epigramma : rövid, tömör előkészítőből és csattanóból álló lírai műfaj
• Ókorban sírfelirat

2. Verselés:

• Időmértékes verselésű.
  
• Az időmértékes verselésben a ritmust a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakotása adja.
  
• Rövid a szótag, ha a magánhangzó rövid és utána max. egy mássalhangzó áll. Jele: U
  
• Hosszú a szótag, ha a magánhangfzó hosszú, vagy rövid mahánhangfzó után kettő vagy több mássalhangzó áll. Jele: -
• Verslábak: a hosszú és rövid szótagok kapcsolata
• daktilus: - (egy hosszú és két rövid szótag);
• spondeus: - - (két hosszú szótag);
• jambus: - (egy rövid és egy hosszú szótag)
• trocheus: - (egy hosszú és egy rövid szótag) - ez csupán a verssorok utolsó verslábaként szerepelhet.Disztichon

Disztichon (görögül "kétsoros")

• Egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma.
• Hexameter:
  
• Daktilusokból és spondeusokból álló verssor, az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó versláb lehet trocheus.
• Pentameter:
  
• Mint a hexameter, de a 3. és 6. versláb csonka (fél)

3. Reneszánsz stílusjegyei:

• művészi öntudat, a költő büszke az alkotásaira
  
• emberközpontú gondolkodás, az egyéniség kiteljesedése 
• a művészet érték
  

A reneszánsz

• Firenzéből indul a 14. században
• Gazdasági fejlődés → polgárság megerősödése → szabadabb létforma
• Új eszmék → Itália → Római Birodalom része volt → antik görög-római eszmék felé fordulás
• Antik műveltség emberközpontúsága
• Tudományok iránti nyitottság

• A latin "emberiesség" szóból származik.
• Filozófiai irányzat , eszmerendszer.
• A reneszánsz kor emberének életszemlélete, világnézete, amely az evilági élet fontosságát hirdette.
• Tudós magatartást, klasszikus műveltséget is jelent.
• Emberközpontúság (érzések + észszerűség)
• Könyvtárak, múzeumok, könyvnyomtatás

A középkor irodalma 2. Világi kultúra

• Műveltség: hét szabad művészethez kötötték:
• nyelvtan (grammatika)
• szónoklattan (retorika)
• gondolkodás tudománya dialektika
• csillagászat (asztronómia)
• számtan (aritmetika)
• mértan (geometria)
• zene
• → ezek után orvosi, teológiai, egyházi tanulmányok

• A lovageposz középkori epikus műfaj.
  
• Magasztos célokért vívott hősi harcokról szóló verses, énekelt lovagi elbeszélés.
  
• Szereplői, tárgyai, tájai gyakran allegorikusak.

• Epikus, prózai.
  
• A főhős az eszményi lovag megtestesülése, egyszerre a legkiválóbb harcos, a leghívebb alattvaló, a legkeresztényibb keresztény, a legodaadóbb szerelmes.

• Trubadúroknak hívjuk a középkori francia lovagi költőket, akik leginkább a szerelemről és a hősi tettekről verseltek.

• A trubadúrlírával párhuzamosan kialakult a német lovagi költészet, a Minnesäng (minnezáng) is.
• A trubadúrok és a minnesängerek költészetének középpontjában az egyik legfőbb lovagi kötelesség, az "úrnő" hódoló tiszteletének kifejezése állt. A hölgy mindig nemes asszony, akit elérhetetlen, angyali, tökéletes lényként dicsőítettek a lovagok.

• A vágánsok (vándorló diákok) költeményeinek legfőbb témája a szerelem dicsérete és az életöröm hirdetése volt.
  
• Főleg latin nyelven verseltek, sokszor a gúnyos és lázadó hang jellemezte műveiket.
  
• Költészetük jelentősen gazdagította a középkor világi líráját.

A középkor irodalma 1. - Egyházi kultúra

1. Történelmi háttér:

2. Művészettörténeti középkor:

Ókeresztény művészet:

3. Stílusirányzatok:

A, Romanika: (román)

B, Gótika

4. Egyházi kultúra:

5. Irodalmi művek:

6. Kódexek:

Kódexek őrzik a krónikákat és a gesztákat is.

Krónikák: az eseményeket idő rendben beszélik el. Képes krónika: a kézzel írt alkotás 1360 körül keletkezett, Nagy Lajos király uralkodása idején. Szerzője feltehetőleg Kálti Márk volt.

Geszták: nem mindig időrendben beszélik el az eseményeket. A hitelesség kevésbé érvényesül bennük, a gesztaíró arra törekszik, hogy igazolja az adott uralkodócsalád trónhoz való jogát, ugyanakkor a nemzetség, a nép származását is hitelesítse. Két gesztánk is készült Gesta Hungarorum (magyarul: A magyarok viselt dolgai) címmel.