6. osztály irodalom

2022/2023

• Édesapja, Ziegler Sándor

• Az egri érseki tanítóképzőben tanult.

• 1885-ben kötött házasságot Csányi Máriával

• Igazi sikert azonban regényeivel érte el. Történelmi regényei: az Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai.

• A nemzeti múlt, a falusiak élete érdekli leginkább.

• 1922. október 30-án hunyt el. A magyar ifjúsági irodalom legjelentősebb alkotói közé tartozik.

II. Egri csillagok

1. Keletkezése:

Az írót öt éves kisfia ösztönözte legjobban (mindent tudni akart az Egri várról)

Gárdonyi alapos kutatómunkát végzett:

1. levéltári iratokat nézett át,
2. alapvető forrásként használta fel Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeit,
3. beutazta a regény helyszíneit és jegyzeteket is készített a leendő regény számára.

3. Műfaja: regény

• elbeszélő történet: cselekménye van
• nagy terjedelem (akár több száz oldal is lehet)
• fejezetekre tagolt (5 fejezet)
• sok szereplője van.

Melyik alábbi tartalom-összefoglalással értetek leginkább egyet?

(1) A regény Bornemissza Gergely és Cecey Éva akadályokat legyőző szerelméről szól. → romantikus regény

(2) Az izgalmas kalandregény Jumurdzsák szerencsehozó talizmánjáról és a többszörös gyermek-rablóval folytatott küzdelemről szól. → kalandregény

(3) A regény Gergely vitézzé nevelődéséről szól, arról, hogy hogyan válik alkalmassá hazája szolgála-tára, s hogy az egri vár védelmében hogyan kamatoztatja megszerzett képességeit, tudását. → fejlődésregény

(4) A regény a török fenyegetésről, az egri hősök összetartásáról, bátorságáról és furfangosságáról szól, a magyarok kitartásáról, hősiességéről és nehezen kivívott győzelméről. → történelmi regény

5) A regény eleinte Gergő és Vicus szerelméről, illetve Gergő társadalmi felemelkedéséről, vitézzé nevelődéséről szól, majd az egri vár hősi védelméről. Mind a szerelmi regényt, mind a nevelődéstörténetet, mind az ostrom elbeszélését átszínezi Jumurdzsáknak, a félszemű janicsárnak az amulettje visszaszerzéséért folytatott küzdelme, azaz a regényt kalandregénnyé tévő cselekményszál.

4. Történelmi háttér:

A regény az újkor kezdetén, a várháborúk korában játszódik. 1526-ban, a mohácsi csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenved a törököktől. A törökök előtt megnyílik az út az ország belseje felé. 1541-ben Buda török kézre került, ezután az ország három részre szakadt: Oszmán Birodalom, Királyi Magyarország, és az Erdélyi Fejedelemség. 1552-ben a török Temesvárt, Drégelyt és Eger várát is megostromolja. A magyarok Egerben Dobó István vezetésével megvédik a várat a túlerőben lévő támadókkal szemben.

5. Tér- és idő

(1533-1552)

• Holterem a magyar vitéz? 1533. május Mecsek völgye, kis falu: Keresztesfalva Gábor pap faluja Szigetvár – Török Bálint vára
• Oda Buda.: 1541. Mecsek Buda
• A rab oroszlán : 1551.? Berettyó partján – Dobó István Konstantinápoly, Héttorony – Török Bálint Debrecen – Gergely és Mekcsey Gyalu – Éva Drinápoly – fogadó, Isztambul
• Eger veszedelme.: 1552. Sopron – Éváék Eger
• Holdfogyatkozás.: 1552. Eger

6. Szerkezet:

• előkészítés: a főhős, a legfontosabb szereplők és a környezet bemutatása
• bonyodalom: Buda eleste (1541), gyűrű,
• kibontakozás: Gergely, Éva szökése, kísérlet Török Bálint kiszabadítására,
• tetőpont: Eger ostroma (1552) Jancsika elrablása,
• megoldás: az egriek győzelme a százszoros túlerővel szemben, Jancsika

Az első 3 rész cselekménye több szálon fut. A két utolsó fejezet Eger ostromáról szól.A szerelmi szál ötvöződik a történelmi vonulattal.Hiteles történelmi események és kitalált meseszövés fonódik össze benne.

7. Konfliktus

Ellentétes erők összecsapása

Gergely ← → Jumurdzsák

magyarok ← → törökök

8. Jellemek:

(Önálló órai munka)

9. A regény stílusa A 450 évvel ezelőtti viszonyokat érzékelteti az írói stílus. Csak olyan kifejezéseket használ az író, amelyeket már az 1500-as évek derekán is ismertek. A népmeséket, népdalokat idézi a regény kezdése. A humor is felvillan a könyvben. 

10. Visszatérő vagy fontos motívumok a műben

• A talizmángyűrű

• Jóslatok, előjelek

• A meggyszínű, bársonyhüvelyű kard

• Fekete koporsó

• Térkép

• Zászlók

• Az elveszett és elrabolt gyermek

Egri csillagok

Választható szorgalmi feladatok jelesért (A feladatok közül egyet válassz!)

1. Idegenvezetők:

"Egri csillagok - emléktúra": Tervezd meg az útvonalat és a programot Székesfehérvárról indulva! Milyen helyszíneket érintenél, ott mi várna a túra résztvevőire?

Hasznos oldalak:

https://mavcsoport.hu/ - az utazáshoz

https://www.orszagjaro.net/eger/ - látnivalók

https://visiteger.com/latnivalok - látnivalók

https://www.egrivar.hu/fooldal - Dobó István vármúzeum

2. Kereskedők:

"Török tárgyak tárháza" webáruház - Tervezz képes katalógust a tárgyakról a regény és saját kutatásaid alapján! Lehet rajzolt, vagy word dokumentum is.

3. Teológusok:

Nézz utána a törökök vallásának, és tarts érdekes, rövid beszámolót a vallás eredetéről, szokásokról, tilalmakról, ünnepekről! Készülhet PPT-ben, gondolattérképben.

Online gondolattérkép alkalmazás:

https://www.mindmup.com/#storage (create new map gombra kattintva elkezdhető)

4. Nyelvészek:

Nézz utána, milyen török jövevényszavak kerültek át nyelvünkbe! Gyűjts össze minél többet, és készíts szótárt a jövevényszavakból!

Lehet rajzolt, vagy word dokumentumban is.

5. Jelmeztervezők:

Tervezz jelmezeket az Egri csillagok egy elképzelt előadásához! A rajzok a regény leírásai alapján készüljenek! Ügyelj arra, hogy mindkét nem és minden társadalmi réteg számára tervezz öltözéket!

Képregénykészítő oldal, de a jelmeztervezéshez is hasznos lehet:

https://www.storyboardthat.com/storyboard-creator

6. Néprajzosok:

Mit főzhettek az egri várban hétköznap, és milyen ételekkel ünnepelték a győztes csatát? Nézz utána a korabeli ételeknek, és tervezz egy ételsort! Mivel terítenél, milyen környezetben tálalnál? Rajzold is le! Milyen zene szólna?

Lehet rajzolt, vagy word dokumentumban is.

7. Fegyverkovácsok:

Fegyverkovács-műhely. Megbízást kapsz, hogy készítsd el a magyar és a török sereg fegyvereit! Rajzold le, milyen fegyverekről van szó!

Készítheted PPT-formátumban is!

https://rollforfantasy.com/tools/weapon-creator.php - Online oldal a készítéshez

Összefoglalás

1. Műnemek

• Az irodalmi művek nagy csoportjai.
• Epika (cselekményes)
• Líra (versek, érzelmek)
• Dráma (színpadra szánt művek)

2. Műfajok

• A műnemeken belüli kisebb csoportok
• Dal - alapvető érzelmeket szólaltat meg (öröm, bánat), a legősibb műfajok egyike
• Elégia - szomorú hangulat jellemzi, fájdalmas visszaemlékezés, beletörődéssel zárul
• Himnusz - vallásos jellegű, Istent vagy isteni hatalma(ka)t dicsőítő, hozzá(juk) segítségért fohászkodó, imaszerű lírai műfaj
• Óda - emelkedett hangvételű, magasztos tárgyú műfaj
  

3. Verselés

A versek ritmusát adják.
Kétféle verselési módot különböztetünk meg:

Ütemhangsúlyos verselés:

• A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát.
  
• Elnevezés a sorok szótagszáma alapján.

Időmértékes verselés

• A rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát. A sorokban a magánhangzók alatt jelöljük.
  Rövid a szótag: ha a magánhangzó rövid, és utána max. 1 mássalhangzó áll
• Hosszú a szótag: ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után 2 vagy több mássalhangzó áll
  (Mindig magánhangzótól magánhangzóig vizsgáljuk, nem állunk meg a szóhatárokon, sem a sorvégeken)

• Versláb: szótagok kapcsolata

4. Rímek

• páros: a a b b
  
• bokor: a a a a
  
• fél: x a x a, a x a x
• ölelkező: a b b a
  
• kereszt: a b a b

5. Költői képek (felismerés idézetekből - csak hasonlat, metafora, megszemélyesítés)

1. hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)
2. metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = Iluska)
3. megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap)
4. (allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása pl.: Toldi álom pillangó képében)
5. (metonímia: névcsere. )
   

• (A szavak közötti kapcsolat lehet:
  anyagbeli: nincs egy vasam sem (vas szó a pénz helyett)
  időbeli: századunk felfedezései (a században élő tudósok)
  térbeli: alszik a város (a városban élő emberek)
  ok-okozat: itták a mámort (alkoholt ittak, okozat a mámor)

6. Tanult versek (Versfelismerés idézetből)

• Kölcsey Ferenc: Himnusz
• Vörösmarty Mihály: Szózat
• Petőfi Sándor: Honfidal
• Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert...
• Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem
• Radnóti Miklós: Bájoló

7. Fogalmazás:

• Bármelyik tanult versről egy összefüggő 6-8 mondatos fogalmazás.

Kortárs versek - órai feladat

(március 2. csütörtök)

Toldi összefoglalás

(TÉMAZÁRÓ: 02.20. HÉTFŐ)

Arany János a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a Toldi kéziratát. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele: a költemény országosan ismerté tette Arany nevét, sőt még Petőfi barátságát is megszerezte vele, aki költői levélben (episztola) köszöntötte Arany Jánost.

A Toldi trilógia, azaz három részből álló irodalmi mű. Két további része a Toldi szerelme és a Toldi estéje.

Előzménye, Arany János forrásai voltak Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriája a XVI. századból, és a nagyszalontai néphagyomány.

A Toldi műfaja: Elbeszélő költemény: az epika műneméhez tartozik, bár formája verses. Cselekményes, tehát történetet mesél el, fő- és mellékszereplői vannak. Költői képek használata.

Toldi Miklós valóságos történelmi személy volt, a költemény a hozzá fűződő mondákat dolgozza fel. A 14. században élt, Nagy Lajos király (1342-1382) korában. Szalontán született.

A Toldi verselése, akár a János Vitézé ütemhangsúlyos verselésű, felező tizenkettes. Az ütemhangsúlyos verselésben a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.

Rímelése: páros rím, melynek rímképlete: a a b b (1-2, 3-4 sorok rímelnek.)

Az énekek előtt mottó található, melyek Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriájából származnak. Szerepük, a hangulat előkészítése, a cselekmény előrevetítése.

Népies, népmesei elemek: A főszereplő népmondai hős, a legkisebb fiú története, nagy erejű hős, vándorút, meseszámok, mesei igazságszolgáltatás, próbatételek

Erőpróbák: Rúd, Malomkő, Farkaskaland, A Bika megfékezése, A Cseh vitéz legyőzése.

Fogalmak:

Allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása (álom= pillangó)

Metonímia: névátvitel, névcsere.A két fogalom (szó közötti) kapcsolat lehet:

• ok-okozati
• térbeli
  
• időbeli
• anyagbeli

Költői képek felismerése idézetek alapján:

(hasonlat, metafora, megszemélyesítés) LearningApps gyakorló

A szerkezet ismétléséhez ajánlom a tankönyv összefoglaló táblázatát.

Fogalmazási feladat: (választható)

• 1) Mi igaz Miklósra: hirtelen haragú vagy megfontolt? 8-10 mondatban érvelj az egyik állítás mellett!
• vagy
• 2) Miklós bűnös, vagy ártatlan? 8-10 mondatban érvelj az egyik állítás mellett!

Toldi 4. ének - Órai feladat

1. Milyen vágyat fejez ki a zsoltárban, s milyet Arany művében a szarvas hasonlat?

1. Értelmezd a saját szavaiddal a 4.-5. versszakban az álom megjelenését! Milyen képben jelent meg?

1, Milyen hangulatot árasztanak a természeti képek? Barátságos? Ellenséges Miklóssal szemben?
2, Segítőtárs érkezik, ki küldte? Ki ő? Példák népmesékből?
3, Mikor Bence megeteti Miklóst szinte mi is a jelenet részesei vagyunk, hogyan éri el ezt a hatást a költő? (12Vsz.)
4, Mi az a cél, amely hajtja Miklóst?
5, Azzal, hogy Miklósnak el kellett szakadnia a szülői háztól közelebb vagy távolabb került e célhoz? Indokold!

Toldi 3. ének - Órai feladat

Toldi 2. ének - Órai feladat

Cím: Toldi 2. ének

Olvasd el az éneket, majd válaszolj a kérdésekre a füzetben!)

1. Milyen ellentétet látsz az első énekben lefestett táj és a Második énekben bemutatott udvar között? Hogy viselkednek a béresek, s milyen a konyha népe a Toldi-házban?
2. Milyen érzelmek kavarognak Miklósban, mikor bátyjával találkozik?
3. Hogyan fogadja György öccse közeledését?
4. Miért vádolja Miklóst, hogy parasztnak is lusta?
5. Miért nem bosszulja meg Miklós bátyja ütését?
6. Körvonalazódik Miklós jelleme jóságát, érzékenységét kiolvashattuk már az első énekből, milyen új, negatív tulajdonságát láthatjuk ebben az énekben?
7. Keress metaforákat a második énekben, és gyűjtsd ki őket!
8. Írd le helyes időrendben!
Miklós nekiront Györgynek.
György pofon vágja Miklóst.
Anyjuk közéjük áll.
Miklós kéri a jussát.
Miklós kimegy a házból.
György becsméreli Miklóst.

Arany János: Toldi

  A mű keletkezése:

• A Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a költő a kéziratát.

• Nemcsak az első díjat nyerte meg vele: a költemény országosan ismerté tette Arany nevét, sőt még Petőfi barátságát is megszerezte vele.

• Petőfi költői levélben --> Episztola köszönti Aranyt.
  

• A Toldi-trilógia első része. (Trilógia = három részből álló mű. Két további része a Toldi szerelme és a Toldi estéje.)

Műfaja:

• Elbeszélő költemény: Bár verses formában íródott, döntő, hogy történetet mond el, ezért az epikai műfajhoz sorolhatjuk.
  

A Toldi verselése:

• ütemhangsúlyos verselésű: felező tizenkettes

Rímelése:

• páros rím.

Előhang

• bevezeti a művet,

• felkelti az olvasó érdeklődését,

• bemutatja a főhőst, Toldi Miklóst.

Mottó:

• az énekek előtt található idézet
• Ismeretet, hangulatot készít elő.

Költői túlzás:

• Felnagyítja a hős tulajdonságait.

Összefoglalás

I. Témakör - Hősök az irodalomban

I. Műnemek:

• Epika, Líra, Dráma

II. Műfajok:

1. Monda: elbeszélő műfaj, amely a történeti múltból merít. Híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg. Szájhagyomány útján terjed. Rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.

A monda fajtái:

• Eredetmonda:
• Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: A csodaszarvas mondája
• Helyi monda:
• Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz árka.
• Természeti monda:
• Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl:Balatoni kecskeköröm stb.
• Történelmi monda (történeti monda):
• Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl: A vérszerződés
• Királymonda:
• Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Szent László király utolsó győzelme.

2. Rege: a monda verses formája (verses formában megírt mesés elemeket is tartalmazó történet, amely a történeti múltból merít).

Pl: Rege a csodaszarvasról → Egyben eredetmonda is! A magyar és a hun népek eredetét meséli el.

3. Ballada: "Tragédia dalban elbeszélve"

A balladában a három műnem (líra, epika, dráma) jellemzőit egyaránt megtaláljuk. Lírai vonása az érzelemgazdagság, a verses forma és a költői képek használata. Az epikára jellemző tulajdonsága, hogy történetet beszél el. A párbe­szédes előadásmód, tragikus végkifejlet pedig a drámához teszi hasonlóvá.

• A ballada további jellemzői:
• - Tragikus befejezés (pl.: Kömíves Kelemenné halála)
• - Ismétlődő sorok, versszakok (pl.: "Összetanakodik tizenkét kőműves...")
• - Rövid, tömör előadásmód
• - Ellentétek (jó-gonosz, gazdag-szegény)
• - Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek, lehet hiányos a cselekmény is (pl.: Nem tudjuk, mitől dől össze Déva vára.)
• - A balladai konfliktus: A balladák középpontjában sokszor valamilyen ellentét, konfliktus áll. A konfliktus az ellentétes erők összecsapása.

4. Elbeszélő költemény: Epika műneméhez tartozik. Verses formájú. Különböző helyszíneken játszódik, cselekményes. Fő- és mellékszereplői vannak.

5. Történelmi románc: (Románcos ballada) A balladától a könnyedebb hangvétel különbözteti meg. A vége sem tragikus.

III. Verselések:

1. Ütemhangsúlyos verselés:

• Ritmusa a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul.
  
• Az ütemhangsúlyos verselés alapegysége az ütem.
  
• Az ütemhangsúlyos verselés formáit a sor szótagszáma és a benne lévő ütemek száma alapján nevezzük el.
  
• Pl: Rege a csodaszarvasról
• "Száll/ a /ma/dár//, ág/rul/ ág/ra
• 1 2 3 4 5 6 7 8 → Felező nyolcas.
  

2. Időmértékes verselés:

• Ritmusa a rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozásán alapul.
  
• Rövid a szótag, ha a magánhangzó rövid és utána egy mássalhangzó áll.
  
• Hosszú a szótag, ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után kettő vagy több mássalhangzó áll.
  
• Alapegysége a versláb.

Tanult Verslábak:

• jambus u - (rövid, hosszú),
• trocheus - u (hosszú, rövid)
• daktilus - u u (hosszú, rövid, rövid)
• spondeus - - (hosszú, hosszú)

Hexameter:

• Időmértékes sorfajta, mely 6 verslábból áll. Szerepelhet benne: daktilus, spondeus, trocheus. Az 5. versláb mindig daktilus. A 6. versláb spondeus vagy trocheus.

IV. Az olvasott művek és műfajuk:

• Arany János : Rege a csodaszarvasról - rege
• Kőmíves Kelemenné - ballada
• Arany János: Mátyás anyja - történelmi románc (románcos ballada)
• Arany János: A walesi bárdok - történelmi ballada
• Fazekas Mihály: Lúdas Matyi - elbeszélő költemény
  
• Szimónidész: A thermopülai hősök sírfelirata - epigramma

• V. További fogalmak:

• Rím: A sorvégi hangok összecsengése.
• Refrén: Visszatérő verssor, versszak.

VI. Fogalmazás

• Arany János versében a bárdok életüket adják a szent ügyért. Fogalmazd meg véleményedet 8-10 mondatban arról, mi a fontosabb: a biztonság vagy az őszinteség!

Arany János: A walesi bárdok

1) A vers keletkezése:

1857-ben Ferenc József császár Magyarországra látogatott. Ebből az alkalomból nagy ünnepséget rendeztek a tiszteletére. Felkérték Arany Jánost egy köszöntő vers megírására. Arany azonban nem volt hajlandó a szabadságharcot vérbefojtó császárt dicsőíteni versében. Ezután egy másik költőt, Lisznyai Kálmánt kérték fel a feladatra, s ő meg is írta a köszöntőt. Arany ezen annyira felháborodott, hogy megírta A walesi bárdok c. balladáját, amelyben a zsarnoknak ellenálló költőknek állít emléket.

2) A vers történelmi háttere

A ballada az angol történelem egy régi eseményét meséli el. 1277-ben I. Eduard (Edward) angol király elfoglalta az addig független országot: Wales-t. Ezután meglátogatta meghódított tartományát, s a monda szerint látogatása alkalmával 500 bárdot (költőt) végeztetett ki, mert nem voltak hajlandóak dicsőítő énekeket írni róla.

3) Verselése:

Időmértékes verselésű, jambikus verselés. Az időmértékes verselésben a ritmust a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása adja. A jambikus verselésben emelkedő (u -- ) vagy semleges ( -- -- ) verslábak szerepelnek.
Verslábak:

• Jambus U ---
  
• Spondeus --- ---

4) Műfaja: történelmi ballada

A balladában mindhárom műnem jellemzői megtalálhatóak.
a) epikus jellemzői:

• Mint minden epikus műnek, ennek is története van.
  
• I. Előkészítés (expozíció) --> Edward király megérkezik Wales-be.
  
• II. A cselekmény kibontása:
  
• 1. Konfliktus: A bárdok nem hajlandók énekelni a királynak
  
• 2. Bonyodalom: ősz bárd, ifjú bárd, a harmadik bárd
  
• 3. Tetőpont: 500 bárd kivégeztetése. Edward menekül
  
• III. A megoldás --> A király megőrül

b) lírai jellemzői:

• Formája vers
  
• Költői képek találhatók benne:
  
• megszemélyesítések: emléke sír alanton még
• hasonlatok: orcáikon mint félelem sápadt el a harag;
• metaforák: legszebb gyémántja Velsz; fehér galamb,
  
• Rímei: x a x a - félrím
  
• Ritmusa: Jambusi lejtésű sorokból épülnek fel a négysoros versszakok.
  
• Sorainak szótagszáma 8+6+8+6
  
• Érzelmeket fejez ki: a főurak haragja, a király félelme, a legyőzöttek bánata, a bárdok hazaszeretete, bátorsága .

c) drámai jellemzői:

• Sorsfordulókat mutat be: - a bárdok halál; - a király megőrülése
• párbeszédek - király és walesi főúr; - király és bárdok ; - király és lordmajor

Arany János: Mátyás anyja

1. Történelmi háttér:

• 1456-ban meghalt Hunyadi János. Két fiát a családhoz látogató V. László magával viszi Budára.
  
• A Hunyadi-család ellenségeire hallgatva meg akar szabadulni a két fiútól.
  
• Hunyadi Lászlót lefejezik, de akkora a nép felháborodása, hogy Mátyást már nem meri bántani.
  
• Elmenekül az országból, és magával viszi Mátyást Prágába.
• Prágában V. László meghal.
  
• Hunyadi Mátyás anyja a cseh királlyal alkudozik, hogy kiválthassák Mátyást a fogságból.

2. Műfaja: Történelmi románc (vígballada, románcos ballada).

• Ez a műfaj rokon a balladával.
  
• Cselekményes, párbeszédes, verses formában íródott, de szerencsésen végződik.
• A románcos ballada a tragikus balladánál könnyedebb hangvételű, leírásokban gazdagabb, lassabb tempójú műalkotás
  

3. Verselése:

• Ütemhangsúlyos verselésű, felező hatos.
  
• (Az ütemhangsúlyos verselésben a ritmust a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.)
  

Kőmíves Kelemenné

• "Tragédia dalban elbeszélve"
• A balladában a három műnem (líra, epika, dráma) jellemzőit egyaránt megtaláljuk.
• Lírai vonása az érzelemgazdagság és verses forma.
• Az epikára jellemző tulajdonsága, hogy történetet beszél el.
  
• A párbe­szédes előadásmód, tragikus végkifejlet pedig a drámához teszi hasonlóvá.
• A Kőmíves Kelemenné népköltészeti alkotás: népballada. Szerzőjét nem ismerjük, és mivel szóban terjedt, több változata is létezik.

A ballada további műfaji jellemzői:

• Ismétlődő sorok, versszakok (pl.: "Összetanakodik tizenkét kőműves...")
• Rövid, tömör előadásmód
• Ellentétek (jó-gonosz, gazdag-szegény)
• Balladai homály: kihagyások, hiányos részek, előfordulnak nehezebben érthető részek, lehet hiányos a cselekmény is (pl.: Nem tudjuk, mitől dől össze Déva vára.)
• A balladai konfliktus (A konfliktus az ellentétes erők összecsapása.)

A monda

1. Monda:

• elbeszélő műfaj, amely a történeti múltból merít.
  
• Híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg.
  
• Szájhagyomány útján terjed. Rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.

2. A monda fajtái:

• Eredetmonda: Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: A csodaszarvas mondája
  
• Helyi monda: Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz árka.
• Természeti monda: Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl:Balatoni kecskeköröm stb.
• Történelmi monda (történeti monda): Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl: A vérszerződés
  
• Királymonda: Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Szent László király utolsó győzelme.
  
• Hiedelemmonda:a végzetről, a halálról szóló babonás történetek;