6. irodalom
A monda
1.
Monda:
- elbeszélő
műfaj, amely a történeti múltból merít.
- Híres embereket,
eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg.
- Szájhagyomány útján terjed. Rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.
2. A monda fajtái:
- Eredetmonda: Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: A csodaszarvas mondája
- Helyi monda: Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz árka.
- Természeti monda: Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl:Balatoni kecskeköröm stb.
- Történelmi monda (történeti monda): Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl: A vérszerződés
- Királymonda: Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Szent László király utolsó győzelme.
- Hiedelemmonda:a végzetről, a halálról szóló babonás történetek;
Év eleji ismétlés - verstan
1. Műnemek
Az irodalmi művek nagy csoportjai.
Epika (cselekményes)
Líra (versek, érzelmek)
Dráma (színpadra szánt művek)
2. Műfajok
A műnemeken belüli kisebb csoportok
(epigramma, dal, elbeszélő költemény, ballada stb...)
3. Verselés
A versek ritmusát adják.
Kétféle verselési módot
különböztetünk meg:
Ütemhangsúlyos verselés:
A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát.
Elnevezés a sorok szótagszáma alapján.
4. Rímek
páros: a a b b
bokor: a a a a
fél: x a x a, a x a x
ölelkező: a b b a
kereszt: a b a b
5. Költői képek
hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)
metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = Iluska)
megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap)