5. osztály nyelvtan

2022/2023

Hangalak és jelentés

Azokat a hangsorokat nevezzük szavaknak, amelyeknek hangalakjuk (H hangsor) és jelentésük (J amire a szó kimondásakor gondolunk) is van.
SZÓ = H + J.

1) EGYJELENTÉSŰ SZÓ

• egy hangalakhoz, egy jelentés társul.
• pl.: asztalterítő, fogpiszkáló, gyógynövény

2) AZONOS ALAKÚ SZÓ

• egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik
• a jelentések között nincs kapcsolat
• a hangalak csak véletlenül azonos
• gyakran a szófajuk is különbözik egymástól
• PL.: ég, fűz, fog, dob

3) TÖBBJELENTÉSŰ SZÓ

• egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik
• a jelentések között valamilyen logikai kapcsolat van (pl.: szín, forma, mintázat, használat, stb.)
• PL.: körte, egér, zebra, toll

A) Stílusbeli különbség

• egy jelentéshez több hangalak kapcsolódik
• a különböző hangalakokat más-más helyzetben használjuk (pl.: baráti társaság, iskola, hivatal, stb.)
• Pl.: eb - kutya; zászló - lobogó; év - esztendő

• minden hangalakhoz tartozik egy jelentés
• a jelentések fokozati sorrendbe állíthatók
• Pl.: siet < lohol < fut < rohan

• egy hangalakhoz egy jelentés társul
• a hangalak és a jelentés szoros kapcsolatban van
• a hangalak megpróbálja visszaadni a jelentés hangját
• Pl.: kukorékol, csörög, dörög, susog

• egy hangalakhoz egy jelentés társul
• a hangalak és a jelentés szoros kapcsolatban van
• a hangalak megpróbálja visszaadni hangulatát
• nemcsak azt mutatja meg, hogyan cselekszik valaki vagy valami, hanem azt is, hogyan teszi
• Pl.: cammog, vihog, totyog

7) ELLENTÉTES JELENTÉSŰ SZÓ

• 2 hangalak
• mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul
• a jelentések között ellentét van
• Pl.: kicsi - nagy; sok- kevés

A) Alakváltozatok

• 2 hangalak: mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul
• a hangalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz
• a jelentések között NINCS különbség (ugyanazt jelenti)
• Pl.: zsemle - zsömle; fel - föl; fonal - fonál;

• 2 hangalak: mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul
• a hangalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz
• a jelentésük különböző
• Pl.: egyenlőre - egyelőre; helyiség - helység
• (Egyenlőre áll a mérkőzés - 1:1 - . Egyelőre nem használunk tabletet.)

Helyesírási alapelvek

Helyesírásunk jellemzői:

• Betűíró rendszerű → legkisebb egységei a betűk
• Latin betűs → latin betűket vettük át
• Hangjelölő írás → a betűk legtöbbször a valóban kiejtett hangokra utalnak
• Értelemtükröző írás → a szóalakokban feltüntetjük a szó tövét és a ragokat (tudjuk); az összetett szavak elválasztásakor figyelembe vesszük a szóhatárokat(vas-út)
  

Helyesírásunk alapelvei

1. Kiejtés szerinti írásmód elve
2. A szóelemző írásmód elve
3. A hagyományos írásmód elve
4. Az egyszerűsítő írásmód elve
   

I. Kiejtés szerinti írásmód elve

• a rövid és a hosszú hangok rossz, hanyag ejtése, ezért nem támaszkodhatunk mindig a hallásunkra

• a rövid és hosszú hangoknak jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet pl.: tör - tőr; szel - szél; var - varr;

II. A szóelemző írásmód elve

• Probléma: a mássalhangzók hatnak egymásra → mássalhangzótörvények (hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés)
• Pl.: barátság → nem [baráccság] → szótő a barát

III. A hagyományos írásmód elve

1. Régies helyesírású családnevek (régebben más betűvel jelöltünk egy-egy hangot) → tiszteletből megőriztük a családnév írásmódját
2. J és LY → régen kétféle hangot jelölt, mára az ly kiejtése kiveszett a nyelvünkből → tiszteletből megőriztük az ly-os szavak írásmódját

IV. Az egyszerűsítő írásmód elve

1. A kétjegyű betűk kettőzése → A magyar ábécében nem szerepel pl.: ggy betű (gy+gy igen) ez az alapelv teszi lehetővé, hogy összevonjuk Pl.: meggy, asszony
2. Három azonos mássalhangzó találkozása → Három azonos mássalhangzót nem írunk le egymás mellé Pl.: orr+val (-ral) → orrral helyett orral

Gyakorlás

A szavak szerkezete

A jegyzet teljes

II. Összetett szavak - két vagy több szó összekapcsolása. Részei: előtag, utótag.

• pl.: kosár(előtag) + labda(utótag) --> kosárlabda

III. Többszörösen összetett szavak - egy összetett szóhoz egy új szó kapcsolása.

• pl.: kosárlaba (előtag)+csapat(utótag) --> kosárlabdacsapat

Helyesírás: a többszörösen összetett szavakat 6 szótagig egybe írjuk. Fölötte kötőjellel kapcsoljuk.

• pl.: gépkocsivezető (gép-ko-csi-ve-ze-tő --> 6 szótag)

• pl.: gépjármű-nyilvántartás (gép-jár-mű-nyil-ván-tar-tás --> 7 szótag!)

IV. Toldalékos szavak - szótőre és toldalékra (szóelemekre) bonthatók.

• pl.: olvas+nak (szótő + toldalék)

V. Szótő típusai

1. Egyalakú tövek - toldalékolás után sem változnak pl.: ház (házban, házzal, háztól, házig stb...)

2. Többalakú tövek - toldalékolás után megváltoz(hat)nak pl.: kéz (kézben, kézzel, DE: kezes, kezek stb...

VI. Tőszó - olyan szavak, melyekhez nem kapcsolódik toldalék ("pusztán szótövek") pl.: fa, bot stb...

A toldalékok fajtái

Képző, jel, rag

A szótő és toldalékainak kapcsolódási sorrendje:

• Szótő(1) + képző(2) + jel(3) + rag(4) (Ritka esetekben a képző állhat a jel után is pl.: kisebbít .)

A képző

• A képző olyan toldalék, amely megváltoztatja a szó jelentését. pl.: vad + ász --> vadász .

• Több képző is állhat egymás után. pl.: Vad + ász + at --> vadászat.

A képzők elnevezése:

A képzett ("új") szó szófaja alapján.

• Pl.: Vad+ász = szótő + főnévképző (hiszen a vadász szófaja főnév) ; olvas+gat = szótő + igeképző; város + i = szótő + melléknévképző; hatod = szótő + számnévképző

Jel

Órai vázlat (02.02. csütörtök)

A jel valamilyen viszonyjelentés hozzáadásával módosítja a szó jelentését.

Fajtái:

Az igéhez járuló jelek: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)

• múlt idő jele: -t, -tt pl.: vár --> várt

• (jövő idő: -ni + fog pl.: olvas --> olvasni fog --> főnévi igenév + segédige)
  

• feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né pl.: olvas --> olvasna (ha lenne könyve - feltételhez köt)

• felszólító mód jele: -j pl.: vár --> várj; olvas --> olvass (a -j teljesen hasonult, írásban jelölt teljes hasonulás)

A főnévhez járuló jelek: (főnév - ki? mi?)

• többes szám jele: -k pl.: alma --> almák (többalakú tő, emiatt alakult át almá)

• birtokos személyjel: -m, -d ... stb... logikája: szám/személy szerint mutatja meg, hogy ki a birtokosa valaminek. pl.: könyvem --> az én könyvem e/1 a birtokos; ablakunk --> a mi ablakunk t/1 a birtokos.

• birtokjel: -é pl.: Andrásé. Konkrétan tudjuk hogy András a birtokos. Ebben különbözik a birtokos személyjeltől!

• birtoktöbbesítő jel: Ha a fenti példát nézzük könyvem --> e/1 (én könyvem) 1 db van belőle, ha több is van, akkor járul a birtoktöbbesítő jel a szavakhoz pl.: könyveim = szótő (könyv) + (e)i (birtoktöbbesítő jel) + m (birtokos személyjel).

A melléknév jelei: (melléknév - milyen? miféle?)

• középfok jele: -bb pl.: okos -->okosabb

• felsőfok jele: leg ..... + bb; pl.: okos --> legokosabb

• túlzófok jele: legesleg .... + bb; okos --> legeslegokosabb

• kiemelőjel: -ik pl.: szebb --> szebbik

Rag

Órai vázlat (02.16.)

A szavak mondatban betöltött szerepét határozzák meg. A szóban egyetlen rag szerepelhet, amely lezárja a szavakat.A ragok fajtái: igei személyragok, tárgyrag, birtokos jelző ragja, határozóragok.

Igéhez járuló ragok: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)

• Igei személyragok: szám/ személy szerint mutatják meg, hogy ki cselekszik. pl.: olvasom (E/1); olvasunk (T/1).

Főnévhez járuló ragok: (főnév - ki? mi?)

• Tárgy ragja: -t (a tárgy kérdése a mit? kit? - nyelvtani értelemben egy személy is lehet tárgy). pl.: almát, Pétert

• Birtokos jelző ragja: -nak, -nek (valakinek van valamije) autónak (a kereke)

• Határozóragok:-ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re, -ról, -ről, -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz, -tól, -től, -val, -vel, -kor, (ne bemagold őket, zárd ki a többit!)

(Ezek a ragok járulhatnak még: melléknévhez, számnévhez is). 

Online gyakorló feladatok

(Kattints az indításhoz)

• A részleges hasonulás
• A teljes hasonulás
• Hasonulások (mind a négy vegyesen)
• Összeolvadás, rövidülés, kiesés, nyúlás
  
• Az összes tanult msh. törvény I.
• Az összes tanult msh. törvény II.
• Az összes tanult msh. törvény III.

A mássalhangzók

PPT a hasonulásokról

PPT Teljes (hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kiesés, nyúlás)

A hangok

I. A hangok keletkezése

• A hangot rezgő anyag szólaltatja meg.

• A hang hullámokban terjed. (körkörös hullámok)

• A hangot egy közvetítő anyag viszi tovább (víz, levegő)

• A hanghullám a fülünkben lévő dobhártyát rezegteti meg, az agyunk ezt alakítja vissza hanggá.

II. A beszédhangok

1) A beszédhangok keletkezése, a levegő útja:

Tüdő → légcső → gége (+ rajta a két hangszál, amelyet a levegő megrezegtet) → ínyvitorla (kétfelé terelheti a levegőt) orrüreg vagy szájüreg: ajkak, fogak, szájpadlás, nyelv

2) A beszédhangok csoportosítása

• 1.) Magánhangzók - képzésükkor a szájüregben nincs akadály

• 2.) Mássalhangzók - képzésükkor a szájüregben akadály van

III. A magánhangzók

1.) A magánhangzók csoportosítása

a) Időtartam szerint:

• rövid: a, e, i, o, ö, u, ü,

• hosszú: á, é, í, ó, ő, ú, ű,

b) Ajakműködés szerint:

• ajakkerekítéses: a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü, ű,

• ajakréses: á, e, é, i, í, (Ábel építi)

c) A nyelv vízszintes mozgása szerint:

• mély (hátul képzett): a, á, o, ó, u, ú, (autó)

• magas (elöl képzett): e, é, i, í, ö, ő, ü, ű, (teniszütő)

d) A nyelv függőleges mozgása szerint:

• alsó nyelvállású

• középső nyelvállású

• felső nyelvállású

A kommunikáció tényezői

• Feladó - küldi az üzenetet
• Címzett - veszi az üzenetet
• Csatorna - Közvetítő közeg (telefon, levegő stb...)
• Üzenet - a megfogalmazott gondolat
• Kód - közös jelrendszer (pl.: magyar nyelv)
• Ismereteink - Tapasztalataink a világról, megértést szolgálja
• Kapcsolat - Szóban vagy írásban
• Beszédhelyzet - Hol? Kinek? Milyen körülmények között

Jel/ kommunikáció

A jel:

• érzékszerveinkkel felfogható (látjuk, halljuk, tapintjuk, ízleljük)
• mindig önmagán túl, valamire mutat

A jelek fajtái

1. mesterséges jelek:

• a közlés szándékával hozzuk létre

• emberek hozták létre
• pl.: táblák, hangulatjelek, de a szavak is
  

2. természetes jelek:

•  a közlés szándéka nélkül jönnek létre.
• pl.: füst --> tűz van