5. osztály irodalom

2022/2023

A Pál utcai fiúk kvíz (segédletek)

1. Kvíz

Molnár Ferenc 1878-ban született Budapesten. 1887 és 1895 között a budapesti Református Gimnázium tanulója volt. 1898-ban jelent meg az első elbeszéléskötete: Magdolna és egyéb elbeszélések. 1901-ben az első regénye: Az éhes város. 1914-1915-ben haditudósító volt a galíciai fronton. 1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől menekült Amerikába. 1952-ben. New Yorkban halt meg.

Egykori tanára, Rupp Kornél felkérésére írta meg a Pál utcai fiúkat. Először egy budapesti diáklap, a Tanulók Lapja hasábjain jelent meg folytatásokban.

A Pál utcaiak iskolája a Lonyai utcai Református Főgimnázium, míg a vörösingesek iskolája a Józsefvárosi Főreálgimnázium volt. A grund a Józsefvárosban, a mai Pál és Mária utcák sarkán volt. A Füvészkert a mai Klinikák metróállomástól kifelé kezdődött. A mai Természettudományi Múzeum helyén lehetett az a tó, ahol a regény szereplői a Füvészkertben a vörösingeseket kihallgatják, ahol Nemecseket megfürdetik. Nemecsek otthona helyén ma egy unitárius templom található.

2. Kvíz

A Pál utcai fiúk című regény Budapesten (8. 9. kerületek) játszódik. Legfontosabb helyszínei az iskola, a grund, a Füvészkert és Nemecsekék lakása. A mű 1889-ben (19. század végén) játszódik.

Műfaja: ifjúsági regény.

A regény: az epika műnemébe tartozó műfaj. Cselekménye, története van, több helyszínen játszódik. Fő- és mellékszereplői vannak. Elbeszélés mellett leíró és párbeszédes részeket is tartalmaz. Fajtái: családregény, történelmi regény, fejlődésregény, társadalmi regény, kalandregény, háborús regény, ifjúsági regény, krimi, tudományos regény stb...

A konfliktus: Az ellentétes erők összecsapása.
A cselekmény:Az események láncolata Elemei: Előkészítés, bonyodalom, kibontakozás tetőpont, megoldás

A jellem: A szereplő tulajdonságainak összessége, a jellemzés módjai: Az író maga mutatja be a szereplőt, más szereplő mutatja be, a szereplőt beszéde jellemzi, a szereplőt tette jellemzi, a szereplőt környezete jellemzi.

3. Kvíz

A regényben előforduló régies kifejezés és magyarázatuk:

Gittegylet: Formaságokban kimerülő tevékenység, jelentéktelen, de fontoskodó egyesület gúnyos megnevezése.

Krajcár: A legkisebb értékű aprópénz a 19. században

Verkli: Rögzített dallomot játszó, hajtókarral működtetett mechanikus hangszer

Einstand: Amikor az erősebb jogán valakinek lefoglalják a tulajdonát.

Természetrajz: Régi iskolai tantárgy: állattan, növénytan és ásványtan együtt.

Golyózás: A játék célja a golyók ütköztetése és azok megszerzése.

A golyózás típusai, szabályai:

1. Gurítós: akinek golyója - melyet meghatározott távolságból gurít a lyuk felé - legközelebb ér a célhoz, felmarkolja az összes golyót, és újra gurítja a lyukba. Amelyik beletalált, az már az övé, de lehetősége van hüvelykujjával a többi golyót is a lyuk felé irányítani. Ha ez nem sikerül, társa folytatja tovább.

2. Lökős: a földre öt lyukacskát ásnak, s mindegyikbe egy-egy golyót helyeznek el, majd egymás után dobnak a lyukak felé. Akinek először sikerül valamelyiket eltalálni, elnyeri mind az öt golyót.

3. Ütős: két ellenfél felváltva üt egy-egy golyót falhoz vagy palánkhoz.

Gigerli: Ficsúr, piperkőc, elegáns fiatalúr

Fiáker: Kétlovas, zárt bérkocsi, a taxi "kétlóerős" elődje

Gitt: ablaküveg rögzítéséhez használt kötőanyag, kencéből és krétaporból készült, idővel megkeményedett

Gukker: látcső

Grasszál: kihívóan járkál

Micisapka: (németből, Mütze =sapka), puha szövetből készült, ellenzős fejfedő, elsősorban munkások és a pesti csibészek viselték

Rikkancs: utcai újságárus, zömmel tízévkörüli fiúk munkája volt

Sánc: védelmül épített töltés.

Zsirardi: világos színű, alacsony keménykalap. A teteje lapos, szalaggal övezték. Girardi, az akkoriban neves bécsi színész hozta divatba.

4. Kvíz

Közlekedési eszközök a Pál utcai fiúkban:

Lóvasút

Hangos kürtszóval "robogó" ló vontatta eszköz. A villamos őse. Magyarországon először 1827-ben a Pest-Kőbánya között próbálták ki a lóvasúti technikát. magyar városok közül 1860-ban - Pestet megelőzve - Lippán létesült lóvasút. A városi közlekedésben a lóvasutat a villamos közúti vasút szorította ki. Az utolsó hazai városi lóvasút 1928 április 10-ig üzemelt a Margit-szigeten.

Földalatti:

Budapest első metróvonala. 1896-os megnyitásával ez volt az európai kontinens első földalatti vasútvonala. Vonalát kézzel ásták ki, majd temették vissza. 1896. május 2-án nyitotta meg Ferenc József (ur. 1867-1916) a budapesti Földalatti Vasutat, a világ második föld alatt húzódó vasútvonalát. A Földalatti Vasúthoz összesen 11 megállóhely tartozott, melyek közül egy, a Fővárosi Állatkertnél található állomás ma már nem létezik.

Omnibusz:

Az omnibusz ló vontatta közforgalmú közlekedési eszköz, az autóbusz és a trolibusz őse, a városi tömegközlekedés legrégibb eszköze. Az omnibusz a lóvasút mellett a 19. századi városi tömegközlekedés legfontosabb eszköze volt. Neve a latin omnibus (jelentése: mindenkinek) szóból származik. Budán az első menetrend szerint közlekedő omnibusz 1832-ben indult. A vonal a nyári hónapokban a kirándulók igényét kielégítendő, a Lánchidat kötötte össze Zugligettel.

Fiáker:

Kétlovas fogatú könnyű bérkocsi. A mai taxi elődje. A fiáker elnevezés onnan ered, hogy Párizsban a szentről elnevezett szálloda (Hotel Saint-Fiacre) közelében várakoztak az első lovas bérkocsik. Európai városok kövezett utcáin való közlekedésre volt alkalmas, személyszállításra használták. A 20. század második felében a taxik szorították ki.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

I. Molnár Ferenc:

• 1878. január 12-én született Budapesten.
• A budapesti Református Gimnázium tanulója volt.
• 1898-ban jelent meg az első elbeszéléskötete (Magdolna és egyéb elbeszélések),
• 1901-ben az első regénye (Az éhes város).
• 1914-1915-ben haditudósító volt a galíciai fronton.
• 1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől menekült Amerikába.
• 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg gyomorműtét közben. Sírja New Yorkban található.
• Egykori tanára, Rupp Kornél felkérésére írta meg a regényt (A Pál utcai fiúk)
• A Pál utcai fiúk először egy budapesti diáklap, a Tanulók Lapja hasábjain jelent meg folytatásokban (1905-1906).
• Főhősét, a kis Nemecseket legjobb gyerekkori barátjáról, a vele egyidős Feiks Jenőről mintázta.
• A regény önéletrajzi ihletésű. Valóságos helyszíneken és karaktereken alapul.

II. Fogalmak:

1) Regény:

• Az epika műnemébe tartozó műfaj. Cselekménye, története van, több helyszínen játszódik. Fő- és mellékszereplői vannak. Elbeszélés mellett leíró és párbeszédes részeket is tartalmaz.
• Fajtái: családregény, történelmi regény, fejlődésregény, társadalmi regény, kalandregény, háborús regény, ifjúsági regény, krimi, tudományos regény stb...
• Ifjúsági regény: Fiatalabb olvasók számára íródott, szereplői is gyermekek.

2) Konfliktus: Az ellentétes erők összecsapása

3) Cselekmény:Az események láncolata Elemei: Előkészítés, bonyodalom, kibontakozás tetőpont, megoldás

• Előkészítés: A természetrajzórán megismerjük a szereplők közül a Pál utcai fiúk (pl. Nemecsek,Boka, Csele, Barabás és Kolnai), s hamarosan hallunk a vörösingesekről is (Áts Ferenc, aPásztorok), akik einstandot követtek el Nemecsekkel szemben: erőszakkal elvették a játékgolyóit.

• Bonyodalom: Áts Feri elrabolja a grundról az egyik játék erőd zászlóját. A Pál utcaiak elnököt választanak Boka János személyében, s elhatározzák, hogy visszavágnak a vörösingeseknek.

• Kibontakozás: Megindul a küzdelem a grundért, melynek főbb eseményei:

1. - Bokáék esti látogatása a Füvészkertbe
2. - hadüzenet, készülődés a csatára (tét: ki játszhat a grundon)
3. - Nemecsek hőstettei: kényszerű fürdőket vesz, kísérletet tesz a zászló visszaszerzésére
4. - Geréb árulása és visszatérése a Pál utcaiakhoz
5. - Döntő harc a grundért
6. Emellett zajlik a gittegylet története

• Tetőpont: Nemecsek betegágyból felkelve a grundra siet, s Áts Feri legyőzésével eldönti a csatáta Pál utcaiak javára.

• Megoldás: Nemecsek halála, a grundot beépítése

4) Jellem: A szereplő tulajdonságainak összessége

Jellemzés módja:

• - Az író maga mutatja be
• - Más szereplő mutatja be
• - A szereplőt beszéde jellemzi
• - A szereplőt tette jellemzi

5) Tér - és időviszonyok:

A Pál utcai fiúk című regény Budapesten (8. 9. kerületek) játszódik. Legfontosabb helyszínei az iskola, a grund, a Füvészkert és Nemecsekék lakása. A mű 1889-ben (19. század végén) játszódik.

6) Elbeszélői nézőpontok:

• a, szemlélő elbeszélő - annyit tud, mint az olvasó, nem ismeri az előzményeket.
• b, mindentudó elbeszélő - pontosan ismeri az előzményeket, a szereplőket és gondolataikat is.

7) Iskolák:

• Pál utcai fiúk: Lónyay Utcai Református Gimnázium
• Vörösingesek: Józsefvárosi Reálgimnázium

8) Jellemek:

• Boka János: Megfontolt, társainál érettebb, szelíd becsületes fiú. Igazságszerető. Rokonszenves, szeretettel néztek mindig rá társai. Ugyanakkor nem mindig következetes. Híven őrködött Nemecsek betegágya mellett.
• Nemecsek Ernő: Sovány, gyönge gyerek. Csendesen követte az utasításokat, félénk, de nem gyáva. Önfeláldozó viselkedése révén válik hőssé.
• Csele: Végtelenül csinos, piperkőc fiú, úgy is nevezi az író, hogy gigerli.
• Csónakos: Gyerekes, vidám, kedves fickó, füttyei sokatmondóak. Örömében vagy meglepetésében egyaránt óriásiakat füttyent. Csöppet sem félős.
• Weisz és Richter: A polgári milliőből kikerülő fiúk. Jómódúak, nagyvárosiak, öntudatosan polgárok.
• Csengey: A legjobb tanuló, az első padban ül.
• Kolnay és Barabás: Nem szeretik a konfliktusokat, inkább elfutnak, mintsem vállalják a próbatételeket.
• Geréb: Féltékeny Bokára. Igyekszik befolyásolni társait. Gyanúsan viselkedik. Amikor rájön arra, hogy árulásával mit követett el, megpróbál mindent megtenni azért, hogy hibáját jóvátegye.
• Pásztorok: Fenyegetően viselkedtek a gyengébbekkel szemben. Erőszakoskodók voltak, de egyikük sem javíthatatlan.
• Wendauer: A legkisebb vörösinges, polgári származású.
• Áts Feri: Erős, hihetetlenül merész. Szigorú, ugyanakkor igazságos vezér, nem tűr ellentmondást. Őszinte sajnálatot érzett Nemecsek iránt.

Összefoglalás - Petőfi Sándor: János vitéz

I. Petőfi Sándor:

1848 elején a márciusi ifjúság fő szervezője lett. Bem tábornok seregében őrnagyi rangot kapott. Vele harcolt egészen 1849. július 31-ig , amikor a segesvári csatában, hősökhöz méltóan életét áldozta a magyar szabadságért.

II. János vitéz:

Fogalmak:

Rím: a sorvégi hangok összecsengése.

• Páros rím a a b b (János vitéz rímelése)
• Keresztrím a b a b
• Ölelkező rím a b a b
• Bokorrím a a a a
• Félrím x a x a

Alliteráció: betűrím, az egymást követő szavak azonos betűvel kezdődnek.

Epizód: történet a történetben (pl. Zsiványtanya)

• Hasonlat:

• Metafora:

• Megszemélyesítés:

Online gyakorló feladatok a költői képek felismeréshez:

• wordwall I.

Az epikus irodalmi művek szerkezete:

• 1. EXPOZÍCIÓ (előkészítés, alaphelyzet)
• 2. BONYODALOM (konfliktussal)
• 3. A CSELEKMÉNY KIBONTAKOZÁSA (leghosszabb rész)
  
• 4. TETŐPONT (legizgalmasabb kaland a megoldás előtt)
  
• 5. MEGOLDÁS (lezárás)

Ki mondta kinek? Online

Cselekmény időrendje

Lehetséges fogalmazások:

1) Jellemzés (4-6 mondatban) a francia királyról.

2) Jellemzés (4-6 mondatban) Jancsi gazdájáról.

Értékelési szempont a fogalmazásokban:

Stílus (szóhasználat, nyelvhelyesség)

Forma (tagolás, bekezdések)

Tartalom (a tulajdonságokat meg kell indokolni)

Helyesírás

Órai feladat 5.b (március 2.)

Olvasd el a János vitéz 14. fejezetét (Tk. 134-135. oldal), majd oldd meg az alábbi feladatokat! A füzetedbe dolgozz!

1. Készíts pókhálóábrát, milyen új információkat tudtunk meg Jancsi és Iluska életéről?

2. Fejezd be röviden a mondatokat a történetnek megfelelően!
a) A gazda végül azért fogadta be a gyereket, mert….
b) Jancsinak az asszony úgy viselte a dolgát, mintha….

3. Kikről szólnak a meghatározások? Írd a betűjelüket a megfelelő helyre!
a) jólelkű volt, b) haragos, vad természetű volt, c) gyakran eljárt a keze, d) össsze akarta házasítani a fiatalokat, e) nagyon szerette Jancsi, f) ő találta meg a fiút, g) vasvilláért kiabált, h) a nyája fele elveszett

Jancsi nevelőapja: __________________ Jancsi nevelőanyja: __________________

4. Jancsi elbeszéléséből megismerhetjük a gyermekkorát. Írd le, miben hasonlít Jancsi és Iluska sorsa!

5. Jancsinak már két nevét ismertük meg. Mire utal a nevelőszüleitől, és mire a francia királytól kapott neve?

6. Készíts névjegyet Jancsinak (facebook profil, instagram profil stb...)

7. Költői képek felismerése gyakorló feladatok:

LearningApps

LearningApps2.

8. Szorgalmi feladat! Készíts illusztrációt a fejezet alapján!

Petőfi Sándor

(A jegyzet folyamatosan frissül)

• Kiskőrösön született, 1823. január 1-jén.
• Szülei: Petrovics István mészáros és Hrúz Mária cselédlány. A költő többek között Aszódon, Selmecbányán, Pesten és Pápán is tanult. Költői pályafutása Aszódon kezdődött. 1842-ben nyomtatásban is megjelent első verse, A borozó.
• 1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával, s egy év múlva feleségül is vette. Hamarosan meg is született fiúk, Petőfi Zoltán.
• 1848 elején a márciusi ifjúság fő szervezője lett. Bem tábornok seregében őrnagyi rangot kapott. Vele harcolt egészen 1849. július 31-ig , amikor a segesvári csatában, hősökhöz méltóan életét áldozta a magyar szabadságért.

János vitéz

Keletkezés, jellemzők:

• 1844-ben a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a költő a János vitéz kéziratát. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele a költemény, országosan ismertté tette Petőfi nevét.
• Műfaja: Elbeszélő költemény. Az epika műnemébe tartozik, formája verses, cselekményes, költői képeket tartalmaz, több helyszínen játszódik, fő- és mellékszereplői vannak.
• Verselése: ütemhangsúlyos verselésű, felező 12-es. A vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Elnevezés: a sorok szótagszáma és az ütemek száma alapján.
• "Tüzesen süt le a // nyári nap sugára 12 szótag 6 // 6
• Rímelés: páros rím (a a b b) (a sorvégi hangok összecsengése.)

Az epikus irodalmi művek szerkezete:

1. EXPOZÍCIÓ (előkészítés) alaphelyzet

• Alaphelyzet, megismerjük a helyszínt, a legfontosabb szereplőket

2. BONYODALOM

• Megváltozik az alaphelyzet, változás a főszereplő életében. A történet további eseményeinek ez a kiindulópontja.

3. A CSELEKMÉNY KIBONTAKOZÁSA

• Kalandok, próbatételek,fordulópont(ok) a főhős életében (a leghosszabb rész)
  

4. TETŐPONT

• A cselekmény legizgalmasabb része, a megoldás előtt
  

5. MEGOLDÁS

• Befejezés, lezárás (megoldódik a bonyodalomban keletkező konfliktus, probléma)

Költői képek:

(A stílust teszik szebbé, kifejezőbbé, díszítő elemek)

Hasonlat:

• Két dolog összehasonlítása, közös jegyek alapján,
• Pl: Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült.

Metafora:

• Két dolog azonosítása, közös jegyek alapján,
• Pl: "Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája" (A gyöngyház Iluskát jelenti, vele azonos.)

Megszemélyesítés:

• Élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel, cselekvésekkel ruház fel.
• Pl: " Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte" ( fölkelni,valakit elküldeni az ember tud.)

Összefoglalás: Család, otthon, nemzet - a versekben, lírai alkotásokban

I. Műnemek: - az irodalom művek hagyományos kategóriái.

• Epika - Az epikus művek történetet mesélnek el.
• Líra - A lírai művek érzelmeket fejeznek ki, nincs bennük cselekmény.
• Dráma - Színpadra szánt művek.

II. Irodalmi alkotások formáik szerint:

• Verses (lírai): Kötött ritmusú. Gyakran rímel. Verssorokra, versszakokra tagolódik.
• Prózai: Bekezdésekre, fejezetekre tagolódik. Írásképe folyamatos. Kötetlen ritmusú.

III. Műfajok - a műnemeken belüli kisebb csoportok.

• Dal - egyszerű érzelmeket kifejező költemény.
  
• Életkép - a mindennapi élet valamely jellemző alakját, helyzetét, eseményét örökíti meg.
• Idill - az irodalmi alkotásokban a bensőséges, egyszerű boldogságot, egy érzelmes és derűs képet ábrázoló jelenet.

• Arany János: Családi kör
• Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér
• Petőfi Sándor: Füstbement terv
  
• Petőfi Sándor: Egy estém otthon
• Petőfi Sándor: Magyar vagyok
• Weöres Sándor: Ó, ha cinke volnék...

V. Rím - a sorvégek összecsengése

VI. Rímfajták, és képletük

• Páros rím: a a b b
  
• Keresztrím: a b a b
  
• Ölelkező rím: a b b a
  
• Bokorrím: a a a a
• Félrím: x a x a

Példák rímekre

• Páros rím: a a b b

"A juhásznak úgyis nagy melege vagyon. a
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, a
Az ég tetejéről a juhászbojtárra. b
Tüzesen süt le a nyári nap sugára" b

• Keresztrím: a b a b

"Ha küzd ellenséggel; a
Nyújts feléje védő kart, b
Jó kedvvel, bőséggel, a
Isten, áldd meg a magyart" b

• Ölelkező rím: a b b a

"Minden Egész eltörött. a
Minden szerelem darabobnan, b
Minden láng csak részekben lobban, b
Minden Egész eltörött," a

• Bokorrím: a a a a

"Soha meg nem halhat, hanem örökkén él. a
Lássák pogány ebek: az Istentől fél, a
Bűvüljön jó hire, valahól nap jár-kél, a
Engedd meg, hogy neve, mely mast is köztünk él," a

• Félrím: x a x a

"Az isten áldja meg! x
S a kedvemért ez egyszer - a
Ivott a jó öreg, x
Borozgatánk apámmal;" a

Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér (5.b)

I. Olvasd el a verset a tankönyv 16. oldalán!

II. Nyisd ki a füzetet, az óra címe: Kányádi Sándor Nagyanyó-kenyér

III. Válaszolj írásban a kérdésekre!

1. Mit gondolsz, miért a kenyérsütés eseményét említi meg a költő a nagymamához kapcsolva?

2. Hogyan értelmezed ezt a kívánságot?
   Azóta is azt kívánom:
   legyen a világ
   olyan, mint a búza közt
   a kék búzavirág

3. Keress rímeket a versben! Milyen rímelése van a versnek?

4. Állapítsd meg, milyen rímelése van az alábbi népdalrészleteknek!
   Megrakják a tüzet,
   Mégis elaluszik.
   Nincs az a szerelem,
   Aki el nem múlik.
   Mikófalvi vásártéren
   Erre gyere, galambom!
   Kislányvásár lesz a héten
   Erre gyere, galambom!

5. A versben a lírai én egy gyermekkori emlékét beszéli el, melynek során a malomban megőrölt lisztből ropogós kenyér lett. Rajzold le az egyik képet!
   a) "Búzát vittem a malomba"
   b) "Sütött is az új búzából / olyan kenyeret"

Arany János: Családi kör (5.a)

Nyisd ki a füzetedet, írd fel a címet! Arany János: Családi kör

1. Írj egy rövid (6-8 mondatos) leírást EGY FALUSI HÁZ címmel! (Az elejét megírtam ezt folytasd)

• A fogalmazás első mondatai:
  "A szekér lassan döcögött velem a kis alföldi falu felé. Már messziről feltűnt a templom tornya. Jó magasra építették, hogy útba igazítsa az arra tévedő vándorokat. Tegnap nagy eső eshetett, mert az út igen sáros, amiért még lassabban haladunk. Ahogy közelebb érünk a templomhoz, már kirajzolódik előttem az út két oldalán a fehérre meszelt nádfedeles házak sora. Le is szállok a szekérről, és inkább gyalogosan folytatom tovább utamat, hogy bekukkanthassak a kerítések mögé."
• (Mit látsz ezután? Milyen az udvar? Milyen a ház? Milyennek képzeled el belülről?)
  

2. Olvasd el a verset (Arany János: Családi kör) a tankönyv 19-21. oldalán!

3. Húzd alá a helyszíneket, szereplőket írd le őket a füzetedbe!

4. Másold le a vázlatot!

1. Műfaja:
Életkép (akár a múlt órán olvasott Nagyanyó-kenyér)

• A mindennapi élet jellemző helyzeteit szereplőit mutatja be
• Lírai műfaj

2. Idill: nyugodt, derült kép, ember és természet összhangját mutatja

:) Szorgalmi feladat!
Milyen színnel jelölnéd az egyes versszakokat, ha a hangulatukat szeretnéd visszaadni?

Weöres Sándor: Buba éneke

Olvasd el a verset 1 tankönyv 14. oldalán, majd írd le a vázlatot a füzetbe!

• 1. Líra:A líra az irodalmi műnemek egy csoportja. Érzelmeket, hangulatokat, gondolatokat fejezi ki.
  Fromája verses, kötött. Rímeket tartalmaz.
  

2. Műfaja:

• Dal: 
• egyszerű érzelmeket fejez ki
• A legősibb műfajok egyike
• Jellegzetes témáai: öröm, bánat.

3..Motívum 

• Többször visszatérő mozzanat (pl próbák a népmesékben)
  
• A versben: eltávolodás - visszatérés mindhárom versszakban
  
• Középpont (téma): Gyermek anya iránt érzett szeretete
  

4.Lírai én: 

• A lírai alkotásokban a versbeli megszólaló, aki önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól érzelmekkel teli módon.
  

Feladatok

Válaszolj egész mondatban a füzetbe.
1. A vers címe sokféle lehetne. Melyiket érzed a legtalálóbbnak az alábbiak közül? Miért?
• Buba meséje
• Buba panasza
• Mire vágyik Buba?
• Buba sírdogál
• Buba éneke

2. Milyen érzéseket váltott ki belőled a vers? Miért?
bánat, öröm, szeretet, vidámság, vágyakozás, ragaszkodás.
Kérdések/ feladatok rész.

Mítosz, mitológia

• Epika műneméhez tartozó műfaj.
• Istenekről, isteni eredetű hősökrül szóló elbeszélés.

• A mítoszok összessége

Görög mitológia:
Istenek:

• Zeusz: főisten
• Héra: Zeusz feleség
• Poszeidón: a tenger istenének
• Aphrodité: a szépség és szerelem istennője.
  
• Héphaisztosz: az istenek kovácsa
• Hermész: az istenek hírnöke
• Pallasz Athéné: tudományok, bölcsesség istene
• Arész: a háború istene
  
• Hádész: az alvilág istene

A monda / rege

Monda:

• elbeszélő műfaj (epika műneméhez tartozik)
• a történeti múltból merít
• híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg. r
• rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.

• Eredetmonda: Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: A csodaszarvas mondája
  
• Helyimonda:Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz árka.
  
• Természetimonda: Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl:Balatoni kecskeköröm stb.
• Történelmimonda: Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl: A vérszerződés
• Királymonda: Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Szent László király utolsó győzelme.

Rege:

• A monda verses formája. Bár verses, az epika műneméhez tartozik.

A mese

I. Műnemek:

• Az irodalomi művek nagy csoportjai.
  
• Epika (prózai szövegek), líra (versek), dráma (színházi darabok).

II. Műfajok:

• A műnemeken belüli kisebb csoportok.
  

III. Mese:

• Epika műnemébe tartozó műfaj. Fantasztikus-csodás elemekkel átszőtt kitalált történet.

A mese fajtái:

1. Tündérmese:

• Olyan mese, melyben csodás lények, varázslatok szerepelnek. A szereplők gyakran átváltozásra is képesek.

2. Állatmese:

• Szereplői emberre jellemző tulajdonságokkal rendelkező állatok.

• Rövid, beugratós mese, amely meglepetésszerűen zárul.
• Pl: A megszámlálhatatlanul sok juh

4. Láncmese:

• A láncmesében váratlanul ér véget az újra és újra megismétlődő jelenet.
• Pl: A kakas és a pipe

A mesék eredetük szerint:

1. Népmese:

• Szerzője ismeretlen, szájról-szájra a nép ajkán terjed.
  
• Emiatt kisebb-nagyobb változásokon megy át. Pl: Tündérszép Ilona és Árgyélus, A csillagszemű juhász

2. Műmese:

• A műmese szerzője ismert: az írni-olvasni tudó közönség számára készül, nyomtatásban jelenik meg.
  
• Pl: Jacob és Wilhelm Grimm: Holle anyó

A mesék formájuk szerint:

1. Prózai:

• Kötetlen folyamatos beszéd és írás. Minden kötöttségtől (pl.: rím, ritmus) mentes.
• Pl: Tündérszép Ilona és Árgyélus.
  

2. Lírai:(verses)

• Valamilyen ritmusa van (rím).
  
• Megjelenési formáját szabályos hosszúságú sorok jellemzik.
  
• Pl: La Fontaine: A róka és a gólya.